Ma 2024 március 29. Aguszta napja van. Holnap Zalán napja lesz.
61c9a7db93e37850205b4094aabfe7be.jpg

Kitekintő - A nagy hitelválság

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

A mai amerikai nagy hitelválság mélyén az oktatás válsága húzódik meg. Az amerikai munkaerő és üzleti élet azért lehetett eddig a legjobb a világon, mert képzett középosztályra épült a gazdaság. Ez az előny mára eltűnt.

Tavaly tavasszal még minden rendben volt, emelkedtek a részvényárak, mindenki bizakodott. Majd nyáron hol itt, hol ott dőltek be hitelek, és 2008 tavaszán már mindenki tudja: az 1929-33-as világgazdasági összeomlás óta a legnagyobb pénzügyi válságot éljük meg.

Az amerikai gazdaságban várható volt a csőd, mert az Egyesült Államok valójában válságról válságra lépeget, ami belefér a szabad piac amerikai modelljébe. A hetvenes évek két olajárrobbanását az infláció elszabadulása követte, majd jött Ronald Reagan és a neoliberális gazdasági fordulat. Szerzőnk - tíz, nagy sikert aratott könyv írója - egyike azoknak, akik előre látták a mai nagy hitelválságot. Szerinte nem a neoliberális politika fékezte meg a vágtató inflációt a nyolcvanas években, hanem Paul Volcker jegybankelnök. Majd jöttek a kilencvenes évek, és egyre nagyobb lett a tőzsdei buborék.

Ez pukkant ki 2000 után, amikor összeomlott az amerikai technológiai tőzsde, és valamit tenni kellett, hogy újból beinduljon a gazdaság. Az amerikai jegybank példátlanul alacsony szintre, egy százalékra csökkentette az alapkamatot: boldog-boldogtalan hitelt vett fel, házat vásárolt, majd újabb hitelt vett fel a házára, ebből autót vett, utazott és jól élt. Az emberek, a vállalatok és az állam egyaránt eladósodott: Amerika a világ legnagyobb hitelezőjéből a legnagyobb adósává vált.

Szerzőnk szerint ezért az a neoliberális politika a felelős, amelyet a chicagói közgazdasági iskola talált fel, s melynek központi tétele, hogy az államnak ki kell vonulnia a gazdaságból, mindent a piacra kell bízni, és a legrosszabb magántulajdon is jobb, mint a legjobb állami tulajdon.

Ma az amerikai gazdaságban közel ezermilliárd dollár értékű vagyon - ingatlanok, bankok, cégek vagyona - tűnik el. Ezért az a neoliberális politika a felelős, amely a pénzügyi szektorban leépítette az állami szabályozást, és megakadályozta, hogy az újabb és újabb pénzügyi innovációkat az állam ellenőrizze. Szerzőnk szerint az 1980 előtti demokrata politika a hatalom korrupcióját hozta, a neoliberális konzervatív politika a pénz korrupcióját, és mindkettő válságba torkollott.

Van azonban még más is. A mai hitelválság mélyén az oktatás válsága húzódik meg. 1820-tól valamennyi amerikai állam ingyenes állami oktatást épített ki, és a második világháború után az USA-ban jött létre a világ első, felsőfokú képzésre alapozott középosztálya. Az amerikai munkaerő és üzleti élet azért lehetett eddig a legjobb a világon - Amerika vezetett a termelékenység, a munkaerő minősége és a technológiai innovációk terén -, mert képzett középosztályra épült a gazdaság. Ez az előny mára eltűnt. Képzettség és jövedelem között igen szoros a kapcsolat: az amerikai társadalom egyik fele ma már nem rendelkezik olyan képzettséggel, amely versenyképes lenne a világban, és ez áll az egyre nagyobb jövedelmi különbségek mögött.

Az elmúlt 25 év drámai változása Amerikában az, hogy az adózott jövedelmek óriási mértékben nőttek a leggazdagabbaknál, de a társadalom többsége ma sem él jobban, mint a nyolcvanas évek közepén. 1980 és 2005 között a felső 10 százalék jövedelmi részesedése 34-ről 46 százalékra, tehát harmadával nőtt, de többségük nem nyert semmit. A jövedelmi többlet szinte egésze a legjobban kereső egy százalékhoz került, 15 ezer adózó amerikaihoz, akik átlagosan 26 millió dollárt kerestek 2005-ben. A leggazdagabb egy százalék birtokában van az összes kötvény 70, a részvények 50 százaléka, és ők kapják az összes osztalék 60 százalékát is. A nyugdíjasok helyzete 25 év alatt kissé javult, mert a legnagyobb szavazócsoportot teszik ki. Így a dolgozó osztály lett a vesztese a neoliberális politikának.

A mai hitelválság mélyén a dolgozó osztály stagnáló jövedelme áll. Nincs elég kereslet, ahogy 1929-33-ban sem volt, és ebben az állami szabályozás hiánya, az egy százalék mohósága és a gyenge oktatás a ludas.
 
 
Matolcsy György, hetivalasz.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Gazdaság (702) Jobbegyenes (2778) Történelem (17) Mozi világ (440) Egészség (50) Vetítő (30) Rejtőzködő magyarország (168) Kultúra (6) Belföld (10) Flag gondolja (36) Autómánia (61) Életmód (1) Nézőpont (1) Emberi kapcsolatok (36) Alámerült atlantiszom (142) Heti lámpás (310) Tv fotel (65) Mondom a magamét (7501) Sport (729) Nagyvilág (1309) Politika (1582) Titkok és talányok (12) Tereb (146) Gasztronómia (539) Irodalmi kávéház (537) Mozaik (83) Szépségápolás (15)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>