Amerika nem egy ország, Amerika sok ország. A verseny, a profit, a megnyirbált jóléti állam, a nagy jövedelmi és vagyoni különbségek országa. Amerika a közmunkát vállaló tehetős polgárok világa, akik jövedelmükből is sokat áldoznak jótékony célokra. Amerika az erős vallási és lakóhelyi közösségek országa, nem csupán a piaci vállalkozásoké. A kisvárosok országa, New York, Chicago, Los Angeles és a többi nagyváros mellett. Amerika a kisvállalkozások hazája, bár csak a globális nagy cégeket látjuk. Amerika idealista is, nem csupán hatalmi racionalitások vezetik. Amerika sok ország, de legalább kettő: a kíméletlen verseny és a segítő közösségek országa.

Amerikában ezermilliárd dollár, tehát a teljes GDP hét százaléka olyan cégektől származik, amelyek nem a profitért dolgoznak, hanem a társadalmi közjóért, mások segítéséért, a világ megjavításáért. Összesen 1,5 millió civilszervezet működik Amerikában, egyre több pénzt kapnak nagyvállalati alapítványoktól és egyéni adományozóktól. Az amerikai adórendszer ösztönzi, hogy a nagy vállalati és magánvagyonokból nonprofit alapítványokba fizessenek be, ezért egyre több nagy magánvagyon kerül alapítványi körbe. 2050-ig 43 000 milliárd dollár (a mai amerikai GDP háromszorosa) magán- és cégvagyon vándorol át az idős nemzedéktől a fiatalabbakhoz, e pénz jelentős része jut majd jótékony célokra költő alapítványokhoz, melyek már ma is 500 milliárd dolláros vagyont kezelnek.

A világban máshol is jelen vannak civilszervezetek, a globális gazdasági teljesítmény öt százaléka nonprofit szervezetekhez kötődik, de Amerikából indul ki a világ szervezett jótékony tevékenységének közel harmada.

Szerzőink, az amerikai civil világ elismert szakértői könyvükben azt vizsgálják, hogy mi a titka a legjobban működő 12 amerikai civilszervezetnek. A kör változatos: az egyik a világ éhezőit segíti, a másik otthonokat épít szegény családoknak, megint másik a szegénynegyedek lerobbant iskoláiba küld egyetemi professzorokat, hogy emelje az oktatás színvonalát. Van olyan is, amelyik a környezetvédelemért, a spanyol bevándorlókért és a fiatalokért áll ki. Közös bennük, hogy képesek voltak olyan áttörést, társadalmi változást elindítani, amely tömegeket emelt ki rossz körülményeik közül. A szerzők hat olyan közös vonást találtak, amelyek együtt teszik e szervezeteket hatékonnyá.

A legjobban működő civilszervezetek egyik titka, hogy szorosan együttműködnek a kormányzatokkal, állandóan bombázzák a politikusokat ötleteikkel, részt vesznek a törvények és szabályozások kidolgozásában. Segítenek, szolgáltatnak, de emellett a hatalmat is próbálják befolyásolni. A titok másik forrása, hogy szorosan együttműködnek az üzleti világgal is. Tevékenységükhöz nem csupán pénzt kérnek és kapnak a nagy globális vállalatoktól, gazdag magánszemélyektől, hanem közösen dolgoznak velük, szívós munkával elérik, hogy megváltozzon a profitközpontú üzleti világ gondolkodása és működése. Az is fontos, hogy a közhasznú munkában részt vevők számára életre szóló élményt nyújtsanak, erős érzelmeket keltsenek bennük, így segítőik a hittérítők elszántságával dolgoznak egy-egy jó ügyért. A hatékonyak nem versenyeznek, hanem együttműködnek a többi civilszervezettel. Innovatívak, mindig alkalmazkodnak az új helyzethez: nem egy vezető alá rendelik magukat, hanem megosztják az irányítást.

A civil világ legjobbjai azért sikeresek, mert hidakat építenek a politika, az üzlet és a társadalom többi szervezete felé. A modern gazdaság szereplői - állam, üzleti élet és civil világ - mind saját logikáját követi. Az állam polgárai részére szolgáltat közjavakat, a közjót követi, az üzleti élet magánjavakat kínál profitért, a civil világ magán- és közjavakat ad, de nem profitért, hanem a személyes lelki, erkölcsi jutalomért dolgozik.

Ezt az Amerikát nyugodt szívvel követhetjük.

Matolcsy György, hetivalasz.hu