Ma 2019 november 18. Jenő napja van. Holnap Erzsébet napja lesz.
05ed74eacebf6ac720301235c9b28e79.jpg

Bogár László: A majom éve

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Tavaly a kecske éve volt, amely messze a legrosszabb a tizenkét állatöv közül, legalábbis az Economist száztíz évre visszamenő áttekintése szerint.

És valóban nem volt túl biztató mindaz, amit tavaly átéltünk. A majom éve 2016, amely inkább a sikeres évek közé tartozik, s a lap ennek alapján óvatos optimizmust javasol.

Van-e kellő okunk a derűlátásra? Talán abból kellene kiindulni, hogy a világ nagy valószínűséggel egy elhúzódó birodalmi konfliktusszéria csapdájában vergődik, és mivel rövid távon aligha várható a helyzet stabilizálódása, az előttünk álló év fejleményeit is ez határozza meg. Az amerikai birodalom igyekszik gyengíteni riválisait, és mindent megtesz annak érdekében, hogy a köztük lévő kapcsolati rendszert szétzilálja. Mindent ennek a célnak rendel alá, így az elmúlt év legnagyobb feszültséget kiváltó konfliktusgócai is ehhez a célrendszerhez kapcsolódtak. Az előző évet három nagy erejű konfliktus uralta, és egyben a globális média tematizációs piramisának a csúcsán is ez a három nagy téma trónolt. Időrendi sorrendben az ukrán válság, a görög válság, majd a „bevándoroltatás” által kiváltott krízis. A planetáris véleményhatalmi diktatúraként üzemeltetett globális média urai pontosan tudják, hogy a médiafogyasztók többmilliárdos táborának ingerküszöbe meddig engedi meg egy-egy kérdéskör szupertematizálását, vagyis hogy mikor fárad el a szenzációra kondicionált nagyérdemű. És így mikor kell új téma után nézni.

A görög „tragédia” például nem azért taszította le a tematizációs trónusról az ukrán témát, mintha a legcsekélyebb mértékben megoldódott volna bármi is Ukrajnában. Mint ahogy a „bevándoroltatás” kérdésköre sem azért „váltotta le” a görög ügyeket, mert Görögország problémája a legcsekélyebb mértékben is megoldódott volna, hanem egyszerűen azért, mert újabb szenzáció kellett, újabb sokkoló történetek és legfőképpen új, és minél sokkolóbb látványvilág. Mert aki a látványt uralja, az a világ „jelentését” uralja, és aki ezt uralja, azé a világhatalom. Aligha véletlen, hogy a modern médiaelmélet a látványtechnikailag megtervezett világ leírására nemcsak a vizualizáció kifejezést használja, hanem a spektakularizáció, vagyis a látványosítás fogalmát. És hogy ez milyen megrendítő erővel működik, azt közvetlenül is megtapasztalhattam az elmúlt évben.

Életem egyik legsokkolóbb élménye volt, amikor augusztusban közvetlen közelről szemlélhettem meg a Közel-Keleti pályaudvart, amikor éppen professzionális látványtervezéssel hozták egybe a több ezer őrjöngő, elutazni akaró migránst, az ezer rendőrt és a legalább ezer katasztrófaturistát. Ez volt a Baross tér történetének legnagyobb globális csapatösszevonása. Legalább ötvenmilliárd forint értékű technika, autóbusz méretű közvetítőkocsik, háromméteres parabolaantennák, és mindez azért, hogy a hazánk területén ideiglenesen állomásozó globális média által online értesüljön a nagyérdemű arról, hogyan bánik el a brutális magyar kormány a szegény migránsokkal. Szóval ne nagyon legyen kétségünk, az idei év sem a „világról fog szólni”, nem a világ valóságos problémáiról, hanem arról a mesterségesen legyártott, meghamisított, „csinált” világról, ami a globális média látványtechnikai laboratóriumaiban már valószínűleg most ott fortyog a lombikokban. Pedig egyébként lenne valóságos téma is bőven, de a hamis tematizációs gépezet majd megint elénk varázsolja azokat a „témákat”, amelyek csak arra jók, hogy az emberiség még mélyebbre süllyedjen az értelmező hatalom által keltett hazugságörvényekben. Nem az az igazán érdekes tehát, hogy képesek lehetnénk-e arra, hogy előre lássuk vagy legalább megsejtsük az év meghatározó világpolitikai témáit, hanem az, hogy vajon képesek leszünk-e legalább egy icipicit jobban belátni a nagy globális mozigépész vetítőjébe.

A hanyatlóban lévő amerikai birodalom az idén is mindent megtesz, hogy világuralmának alappillé­reit fenntartsa. Hogy ha már a három közvetítőmező – a kereskedelem, a pénz és a média – közül az elsőt, a világkereskedelem feletti korlátlan uralmat elveszíteni is látszik, megőrizze a pénz, de főként a média feletti totális uralmát. Márpedig aki a pénz és a média feletti korlátlan uralommal rendelkezik, az a világ ura. A pénz és a média feletti uralom az idén is nagy valószínűséggel arra ösztönzi, hogy a tudatosan előidézett káosz újabb örvényeibe forgassa bele a világot.

A keleti létszemlélet a majmot a bölcsesség és a kifinomult ravaszság jelképének tekinti. A kínai közmondás szerint a „bölcs majom a hegyről csendes derűvel szemléli a felbőszült tigrisek küzdelmét a síkon”. Nos, úgy tűnik, a majom éve kínál majd bőven alkalmat arra, hogy a transzcendens derű e sajátos formáját buzgón gyakorolhassuk. Kívánjunk magunknak ehhez sok-sok energiát, valami azt súgja, hogy szükségünk lesz rá.

]]>www.magyarhirlap.hu ]]>- Bogár László

Tisztelt olvasók! Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Flag Polgári Magazin facebook oldalát, a következő címen: ]]>https://www.facebook.com/flagmagazin]]>
- Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!

Köszönettel és barátsággal!

www.flagmagazin.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Mondom a magamét (4083) Rejtőzködő magyarország (171) Mozaik (42) Tereb (138) Belföld (5) Jobbegyenes (1634) Gasztronómia (539) Nagyvilág (1439) Sport (729) Történelem (13) Heti lámpás (218) Autómánia (61) Életmód (1) Gazdaság (631) Tv fotel (65) Alámerült atlantiszom (142) Flag gondolja (33) Emberi kapcsolatok (36) Politika (1571) Egészség (50) Mozi világ (440) Vetítő (37) Szépségápolás (15) Kultúra (4) Irodalmi kávéház (473)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>