Ma 2024 március 29. Aguszta napja van. Holnap Zalán napja lesz.
2069fb055170d57bb0e672a4f2482575.jpg

Szellem a fazékból - Aki nem ebédelt

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Tamási Áron azt írja: "Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne." Krúdy sosem volt otthon.

Amikor a millennium évében Pestre költözött, hónapos szobákban húzta meg magát a Józsefvárosban. Három évvel később feleségül vette Spiegler Bellát (a híres rabbi lányát), de hamar összekülönbözött az asszonnyal, aki Satanella álnéven beszélyeket írt. Krúdy először áthurcolkodott a "kakasos házba", a város leghíresebb bordélyába, majd a Meteor szálloda cselédszobájába költözött. Itt legalább volt mosdótál és csizmahúzó. Aztán az Astoria Hotel következett, csak mert kedvenc pincnöke, Braunhuber Gyula itt lett főpincér. Végül - miután elszerette a szállodaigazgató világszép hitvesét, Rezsánt - flegma egyszerűséggel beköltözött a Royal szállóba, az igazgatói lakosztály mellé.

"Bródy Sándorral laktunk itt - írja később -, ő, mint egy király, én pedig, mint egyszerű hozzátartozója a szállodás családjának." Botrány furcsamód nem e családi háromszögből lett, hanem abból, hogy Krúdy 1918-ban a szállodásné lányát is elcsábította. "Magányosan, szállodákban meghúzódva töltöttem ezt a kort - panaszkodott később álszenten -, nekem soha nem volt otthonom."

Az új asszonnyal (mert Rozsa Zsuzsannát ezek után feleségül kellett vennie) a Margit-szigetre költöztek. Kis híján 13 évig laktak itt, a nagyszállóban, a kisszállóban, a nádori nyaralóban (Szép Ernő is a szomszédjuk volt), majd bérlakásban. A húszas évek vége felé azonban Krúdy már kegyvesztett lett. Írásait a lapok nem közölték, a rezsit nem tudta fizetni, kegyelemből kiutaltak számára egy düledező házrészt Óbudán, a Templom utca 15. szám alatt. "Három szobánkból kettő az udvarra, egy az utcára nézett. Ez lett Apué" - emlékszik Krúdy Zsuzsa. - "A parányi, sötét fürdőszobában ócska, horpadt bádogkád szomorkodott, valóságos istencsapás a szigeti gyógyfürdő után. A megszokott fákat, virágokat Anyu néhány muskátlival, leanderrel igyekezett pótolni. Valamennyien tudtuk, hogy más lehetőségünk nincsen, és ennek az otthonnak is örülnünk kell."

Krúdy itt halt meg 1933. május 12- én. A halála előtti napokban villanyát kikapcsolták, adósságai miatt a bíróságon megalázó vagyontalansági esküt kellett tennie, az asztalon a halottkém nem talált semmit, csak egy kopott halszálkás felöltőt, meg csatos üvegben egy palack zöldszilvánit, amit utolsó este hozatott a Kéhli fogadóból.

A sors fintora, hogy most ezt a lakását is "elrekvirálták". A hatalom (újabb fityiszt mutatva az írónak) épp a hajdani Krúdy-emlékházat "utalta ki" a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Múzeum számára. Egyik hajléktalant költöztették a másik helyére. Az elmúlt hat évben a múzeum is többször költözött, először a várbeli Fortuna házból Pestre, majd a Szent István téri palotából ide, a volt Dugovics Titusz térre.

A történet mégis happy enddel zárul. A Krúdy-emlékházat ugyanis az Isten is múzeumnak teremtette. Ha valahol, akkor itt még él a régi Pest-Buda hangulata, ezen a macskaköves szakaszon, ahol hajdanán "lassítani szoktak a leggyorsabb fiákerek is", a házak még mindig a "földbe bújnak", az ódonság illatát érezni, s a kapuból rálátni Kéhli mama bodegájára, amit az író csak kegyhelynek nevezett, hiszen olyan ház volt, ahol "a gyomor és a lélek is felvidulhat".

Nem csak kegyelet tehát, hogy Kiss Imre igazgató és Saly Noémi tudományos munkatárs az új helyen az első kiállítást Krúdy budapesti lakhelyeinek szentelte. A lakások mellett képzeletben végigjárhatjuk az író törzshelyeit is a zugligeti Fácántól a budafoki Kutyavilláig, a tabáni Mélypincétől az ódon Zenélő Óráig, a vízivárosi Zöld Hordótól a Kéhli fogadóig, ahol - feltehetően - legutoljára kötött asztalkendőt. Hiszen "az az ember, aki nem ebédelt, nem sokat jelent ezen a világon". Reménykedjünk benne, hogy végre hazataláltak. Az író is, meg a múzeum is.

Magyar Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Múzeum
(Budapest III., Korona tér 1.)
"Nekem soha nem volt otthonom..." - Krúdy Gyula budapesti életének színterei.
A kiállítás 2012. december 31-ig látogatható.

hetivalasz.hu - Vinkó József

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Rejtőzködő magyarország (168) Gasztronómia (539) Történelem (17) Tereb (146) Életmód (1) Emberi kapcsolatok (36) Gazdaság (702) Belföld (10) Alámerült atlantiszom (142) Flag gondolja (36) Autómánia (61) Irodalmi kávéház (537) Titkok és talányok (12) Nézőpont (1) Tv fotel (65) Heti lámpás (310) Egészség (50) Szépségápolás (15) Nagyvilág (1309) Mozi világ (440) Politika (1582) Mondom a magamét (7501) Vetítő (30) Jobbegyenes (2778) Kultúra (6) Mozaik (83) Sport (729)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>