A karosi honfoglalás kori temetőből előkerült harcosok csontjaiból néhányat hunnak határoztak meg a szegedi genetikusok, amivel a fejükre vonták egyes nyelvészek és régészek haragját. (1) Mivel a karosi temető egyik tarsolylemezén magyar hieroglifák, sőt egy magyar mondat olvasható, számunkra könnyű és örömteli feladatot jelent a Török Tibor és Neparáczki Endre genetikusok által előadottak alátámasztása.

A karosi mondatjel eldönti a vitát úgy, hogy a hunok és a magyarok azonosak. A honfoglalók, akikhez a Dentümagyar és a Hetümagyar nevek kötődnek - természetesen - magyarul beszéltek s az alábbi tarsolylemez magyar mondata sem mondhat mást.

Korábban Attila hunjai és Baján avarjai is magyarul beszéltek, amit egy sor hieroglifikus hun és avar szöveg bizonyít a Tarih-i Üngürüsz és Bonfini mellett. A genetikai kevertség ennek nem mond ellent, hiszen a mai magyarok is kevertek genetikailag és minden nagy történelemmel rendelkező nép szükségképpen folyamatosan kevert.

1. ábra. A II. karosi temető 29-es sírjából előkerült tarsolylemez képszerkezete az Istennel azonos égig érő fa (Tejút) hasadékában karácsonykor kelő napistent idézi fel

A tarsolylemez égig érő fája a sar/sarok hegyén áll (1. ábra), ami valójában egy elolvasható mondatjel (2. ábra).

2. ábra. A karosi (mai magyarsággal olvasott) Dana úr magas köve mondatjel (fent) és hieroglifáinak (középen) székely megfelelői (lent), ez utóbbiak balról jobbra: "d", "s" (sar am. úr), "m" és végül Felsősófalva Kodárostető elveszett rovásírásos kövének kő(?) jele

Révész László régész tárta fel a karosi tarsolylemezt a II. temető 52. sírjában, ám elolvasni nem tudta a magyar hieroglifákkal írt mondatot (2. ábra), mert a "tudomány" - mint azt Sándor Klárától tudjuk - nem ismeri a székely írást.

A tarsolylemez alján lévő mondatjel olvasata: Dana sar magas köve (mai magyarsággal: Dana úr magas köve, vagy Magasságos Dana úr köve). (2) Erdélyben ma is használják a Dana verjen meg! mondást és a székelyderzsi rovásírásos téglán is szerepel a Dana ten mondatjelben.

A tarsolylemezen a magyar hieroglif írás két jellegzetes ábrázolási konvencióját is megtaláljuk. A mondatjel valójában e két konvenció szellemes ötvözete. - Az egyik az "eget tartó fa" ábrázolási konvenció, ahol az Istennel azonos fa szerepében a Dana hieroglifa fához hasonló változatát találjuk. - A másik a "magas kő" ábrázolási konvenció, amelynek két kötelező szójele (a magas és a kő) a sar/sarok hieroglifa két oldalára van ragasztva, az Isten szerepében (középen) pedig ugyanaz a Dana hieroglifa van, amit a másik konvencióban is szerepeltettek.

A fa hasadékában kelő istenjelkép a székely írás és a magyar hieroglif írás Ten "Isten" jelének szép változata. A hasadék rajza az ős hieroglifával azonos, a Ten jellel együtt Istennek olvasandó (3. ábra).

3. ábra. A karosi tarsolylemez Isten jele (középen), a székely írás "us" (ős) hieroglifája (balra) és "nt" (Ten) hieroglifája (jobbra)

4/a. ábra. A karosi tarsolylemez sar/szár jele, amely az Istennel azonos, hegyen álló világoszlopot ábrázolja

4/b. ábra. Az énlakai "zászlós s" rovásbetű

A 4. ábrán látható jel a honfoglalás kori magyar régészeti leleteken gyakran előfordul. Az Istennel azonos világoszlop egyfajta ábrázolása ez. Hasonlít a Yazilikaja-i hettita sziklapantheonban lévő világoszlop-ábrázoláshoz. Ebben még nem különült el a hegy (ebből lett később a sar/sarok hieroglifa meg a székely "s" betű) és a fatörzs (ebből lett később a szár hieroglifa meg a székely "sz" betű).

Ennek a jelnek e csökevényesedett változata az énlakai "zászlós s" rovásbetű. Jegyzetek (1) A finnugristáknak valamilyen ki nem fejtett ok miatt ellenszenves a magyar krónikás és néphagyományban megőrződött hun-magyar azonosság alátámasztása. Pedig egy jelentős felfedezésnek örvendezniük kellene, ha a múlt valósága érdekli őket. Az a dühroham, amit jelzőosztogatással dokumentáltak, arra utal, hogy a finnugrizmus nem tudomány, hanem egy blöff. Csak így érthető, ha a képviselői nem tudnak őszintén örülni a lelepleződésüknek. (2) A szójelek nem jelölik a ragozást, ami ad némi szabadságot a kiolvasáskor.

Irodalom:

Varga Géza: Karosi hunfoglalók, Révész László és Török Tibor nézeteltérése, Török Tibor: A honfoglalók genetikai származása 1. rész, Boldogkői Zsolt: Genetikusok szerint a honfoglalók ősei hunok voltak, és a magyar az avarok nyelve lehetett (HVG), Neparaczki Endre: A honfoglalók genetikai származásának és rokonságiviszonyainak vizsgálata archeogenetikai módszerekkel, Sándor Klára: A székely írás megíratlan története(i?), Varga Géza: Hozzászólás, Török Tibor genetikus honfoglalók nyelvét illető álláspontjához, Varga Géza: A székely írás "harmadik k" jele, Varga Géza: Kérdés és felelet a "magas kő" ábrázolási konvenció kapcsán, Varga Géza: A székelyderzsi Dana ten mondatjel és társai

Varga Géza: Magyar hieroglif írás

]]>www.hungaryfirst.hu]]>