- 0
Mark Webber fölényes győzelmével ért véget a Spanyol Nagydíj, ezzel megszakítva az első rajtkockából indulók idei átkát.
A harmadik diadalát ünneplő ausztrál mögött inkább csak kivárásra játszottak a felek, ebben a műfajban a hazaiak kedvence, Fernando Alonso volt a legeredményesebb, miután előbb a fékproblémával küszködő Vettelt, majd a 2 körrel a verseny vége előtt gumifalban ragadt Hamiltont is maga mögé utasította. Az összetettben továbbra is Jenson Button, illetve a McLaren- Mercedes vezet, ám előnyük a jelenlegi pontszámítás alapján jelentéktelennek nevezhető.
Mark Webber rendkívül összeszedett produkciót nyújtott egész hétvégén
Noha az időjósok újra, idén már negyedik alkalommal riogatták heves záporokkal a „Fiestára” készülő spanyolokat, az égi áldás végül elkerülte Montmelót egész hétvégén, leszámítva egy röpke esőzést szombat reggel. A Red Bullnál alighanem megkönnyebbültek, mivel mind a kiváló alapbeállításokat hozó pénteki, mind az újabb komplett első sort eredményező időmérőt követően csekély esélyt adtak a vasárnapi esőnek. Ami a korábbi nagydíjakon alaposan kibabrált az „osztrákokkal”. Maradéktalan örömről mégsem lehet szó. Újabb technikai probléma ütötte fel a fejét, ismét bakiztak a szerelők, így az egy körön toronymagas éllovas istállónak továbbra sem akar összejönni a duplázás. Arról nem is beszélve, hogy Webber ellenállhatatlan dominanciája mintha kissé szíven ütötte volna az ifjú német csapattársat. Legalábbis a futamon látottak erre engednek következtetni.
No, de haladjunk a kronologikus rend szerint! A szezon első európai versenyhétvégéje a pénteki szabadedzésekkel vette kezdetét. A hagyományoknak megfelelően szinte valamennyi csapat nagy volumenű fejlesztési csomaggal érkezett Barcelonába (ld. a futam előzetesét), jelentős javulást, előrelépésre számoltak mindannyian. Ahogyan ez megszokott, az abszolút értelemben vett fejlődés, amennyiben a riválisok nem jutnak vakvágányra (mint a Williams ezt kénytelen-kelletlen bevallotta), relatíve helyben maradást jelent. Lényegében most is ez történt.
Az első tréning Lewis Hamilton uralmát hozta, bő fél másodperccel verte meg csapattársát, az elégedetten nyilatkozó Schumacher valamint a két Red Bull már jó 8 tizedes hátrányt szedett össze. A gyökeresen eltérő programok miatt ezekből az eredményekből sok következtetést nem lehetett levonni. Annyi mégis látszott a fedélzeti kamerás felvételeken, hogy valami nincsen rendben az „F-csatornával” felálló Ferrarival. Különösen Massa autója volt borzasztóan alulkormányzott, a brazil mindkét edzésen bizonytalan volt a tempós kanyarokban, egy alkalommal el is hagyta a pályát. Az unalmasan csordogáló edzés (egyedül Hülkenberg motorproblémája érdemel említést) érdekes momentuma volt az osztrák Christian Klien bemutatkozása a Hispania csapatnál. A 2004 és 2006 között három idényt is lehúzó pilóta kapásból fél másodperccel gyorsabb tudott lenni a „GP2-es színvonalú” versenygéppel Bruno Sennánál. Ugyanígy tett Paul di Resta is a Force India nyergében, aki – már nem először – megverte Liuzzit.
A második gyakorláson tartotta első erődemonstrációját a Red Bull, Vettel nem kevesebb, mint 8 tizeddel verte meg a Schumacher- Alonso párost. Ennek ellenére Webber tűnt már ekkor is meggyőzőbbnek, az ausztrál hosszú etapjai ugyanis jóval konzisztensebbek voltak a németénél. A Red Bullnál persze ment a lelki hadviselés, miszerint a McLaren még nem mutatta meg valós erejét. Az 1,2-1,4 másodperces hátránynak ennél jóval prózaiabb oka volt, Buttonék eltévedtek a beállításokkal, különösen a gumikezelés tekintetében vesztették el a fonalat. Délután Hülkenberg 9-es kanyarban elkövetett csúnya balesete hergelte a kedélyeket.
Szombatra sem változott jelentősen az időjárás képe, a levegő hőmérséklete nem érte el a 20 fokot. A délelőtt edzés, mint idén szinte mindig, ezúttal is hű képet festett az időmérő edzésre vonatkozólag. Sebastian Vettel 8 tizedet vert a két McLarenre, a harmadik számú istálló kevésbé büszke címéért pedig a Ferrarik és a Mercedesek vívtak egymással. A reggeli esőzés miatt kissé csúszós kerékvetők többeket megtréfáltak, Kobajasi Kamui a kavicságyban kötött ki, Vitalij Petrov pedig a gumifalban kötött ki, s az alaposan leamortizált versenygépével rengeteg munkát adott csapatának.
Webber ellenállhatatlan volt már az időmérő edzésen is
A kvalifikáció első része nem tartogatott különösebb izgalmakat, az újonc csapatok hat autóján túl csupán egyetlen pilótának kellett búcsúznia. A szerencsétlen vesztes Rubens Barrichello volt, a brazil a félresikerült pénteki fejlesztések után a régi autóval próbált ad-hoc boldogulni, ennyi sikerrel. Többeknek alaposan meggyűlt a bajuk az újoncokkal, erősen aggályos, miként lehet így megrendezni a szűk monte-carlói pályán a Q1-et? Beváltak egyébként a Lotus újításai, Trulli például már „csak” másfél másodperccel volt elmaradva a Williamstől, a Virgineket pedig bő egy szekundummal verték meg. Kellemetlen meglepetésre Bruno Senna ismét kikapott Chandhoktól. A Q1-et Webber nyerte Vettelt és a két McLarent megelőzve.
A Q2-ben sem borult a papírforma, a Red Bullok kemény keverékkel is 5 tizedet vertek a már lágyabb gumikon vitézkedő riválisokra. Talán csak Sutil kiesése okozott meglepetést, Kobajasi az utolsó pillanatban szorította ki a záró felvonásból. Az utolsó periódus legnagyobb kérdése az volt, melyik Red Bullos szerzi meg végül az első rajtkockát. Pokoli tempót diktálták, gyakorlatilag mindenki mást a futottak még kategóriába száműztek. Páros küzdelmüket a rendkívül összeszedett Mark Webber nyerte, miután a végén 1:20 alá tornázta a legjobb köridőt. A második sorban Hamilton és Alonso kvalifikált, Button hibájával együtt vastagon jobbnak bizonyult Schumachernél, aki az előzmények ismeretében talán valamivel többet várt magától. Rosberg csak a nyolcadik, a gumimelegítési problémában szenvedő Massa pedig csak a kilencedik helyről indulhatott másnap.
A rajtrács hátsó fertályát némiképp megbolygatták a kiszabott büntetések. Petrov és Chandhok váltócsere miatt kapott 5-5 rajthelyes hátrasorolást, a két Virgin pedig egészen bagatell hiba miatt került hátrébb, elfelejtették időben leadni az FIA-nak a váltóáttételekre vonatkozó paramétereket.
Az első hat helyen nem történt változás a rajtot követően
A futam napján kellemesen tavaszi hőmérséklet (20 fok) és változóan felhős égbolt jellemezte az időjárást, az aszfalt 35 fokra melegedett, vagyis optimális körülmények között rajtolhatott el a 26 fős mezőny. Pontosabban csak huszonöten álltak a rajtrácson, Heikki Kovalainen Lotusa a megszokott hidraulikai hiba áldozatává lett, hiába tettek meg mindent a csapatnál, már a boxból sem tudott elrajtolni a finn. A mezőny túlnyomó többsége a lágy keverék mellett döntött, majd a futam második, hosszabb etapjára vállalta be a keményebb specifikációjú abroncsot, az egyetlen kivétel Lucas di Grassi volt, sokat nem ért vele, csapattársától is nagyságrendileg másfél percet kapott, sőt kieséséig még Chandhok is jócskán előtte haladt. A rend kedvéért meg kell jegyezni, a brazil autója egyetlenegy friss fejlesztést nem tartalmazott.
A tavalyi történések fényében tumultuózus jelenetekre lehetett felkészülni a lámpák kialvását követően. Az első hat helyen ennek ellenére nem történt változás. Webber kitűnően kapta el a rajtot, levédte a belső ívet csapattársától, onnantól pedig nem volt más dolga, minthogy pontos féktávval tartsa első helyét. Reménytelen vállalkozás bárkit is körbeautózni az első kanyarban, ezt tapasztal Vettel és a még kijjebb szoruló Alonso is, utóbbi örülhetett, hogy Button támadását legalább ki tudta védeni. Talán Hamilton indult a legjobban, ám hiába volt a belső íven, csacsiság lett volna kései féktávval próbálkozni, így inkább biztonságosan besorolt a két Red Bull mögé. Schumacher mögött már akadt néhány pozíciócsere. Kubica vesztett nagyon sokat. Előbb a célegyenesben Massa utasította maga mögé, amitől annyira lecsúszott az ideális a pálya poros részére, hogy Sutil és Alguersuari is elment mellette. A lengyel mégsem volt vádolható engedékenységgel, ugyanis előbb Rosberget, majd a 3-as kanyarban Kobajasit is kitessékelte a bukótérbe, ráadásul utóbbi következményeként Buemi ütközött de la Rosával. A spanyol veterán jobb hátsó defektet kapott, amit ugyan kicseréltek, az autó maradandó károsodást szenvedett, így a sokat ígérő futamot hamar felkényszerült adni. Bruno Senna autója a 4-es kanyarig bírta, pedig remek rajtot vett, a 21. helyről előretört a 17. pozícióba.
Pályára szorítkozó izgalmakról, pozíciószerzésekről egy jó darabig lemondhattunk, a barcelonai aszfaltcsíkon ugyanis jószerivel lehetetlen az előzés. Ennek oka prózai: az előtte haladó autó szélárnyékában elveszik az autó leszorító erejének jó részét, továbbá a gumik is jobban kopnak. Vagy a védekezőnek kell hatalmasat rontania, vagy tényleg hatalmas tempókülönbség csillanthatja meg az előrelépés lehetőségét. Utóbbi érvényesült mindannyiszor, a szám szerint 11 darab előzésből nyolc a mezőny végén következett be, méghozzá a rajtnál előretörő újonc csapatok ellenében. Buemi négy, Petrov három alkalommal mutatott be manővert, rajtuk kívül még Kobajasi neve mellé került be egy előzés.
A várakozásokkal ellentétben Vettel nem tudott elnyúlni Hamiltontól a verseny elején
Vettel mintegy másfél körön keresztül nyomás alatt tartotta csapattársát, de hamar rá kellett ébrednie, hogy neki ma nem osztottak lapot. Mark Webber körönként 2-3 tizeddel építette előnyét, mely az első, egyben utolsó kiállásokig kényelmes 4 másodperc fölé nőtt. Nem elég, hogy a győzelem kezdett elúszni, a 2. hely sem tűnt életbiztosításnak, ugyanis Lewis Hamilton meglepő módon tartotta a lépést a Red Bullal. Az időmérőn tapasztalt nyolc (Vettel viszonylatában 7) tizedes hátránynak nyoma sem volt, 2008 világbajnoka az első hat kört a Red Bull szélárnyékában töltötte. Az etap második felében aztán körönkénti 1-1 tizedekkel 2,5 másodperces hézagot teremtett a maga javára. Alonso nem bírta ezt a tempót, Buttonnal karöltve csak tisztes távolból követték a dobogóért folytatott küzdelmet. Összességében elmondható, hogy a futam nem dőlt el az első etap folyamán, hiszen még a 10. helyet elfoglaló Robert Kubica is kevesebb, mint fél perces hátrányban követte Webbert.
Az első, egyben a mezőny nagy részének utolsó kerékcseréket a 12. és a 17. körök közt vitelezték ki a csapatok. A pontszerzők közül elsőként a két Mercedes valamint Massa látogatott övéihez. Schumachernél makulátlan precizitással látták el dolgukat a szerelők, Rosberget viszont még vissza kellett tolniuk, mivel a jobb első abroncsot nem rögzítették megfelelően. A hercehurca a német 17 másodpercébe „fájt”, ezzel minden esélyét elvesztette még a pontszerzésre is. Az idén megszokott metódus szerint elvileg az a pilóta van előnyben, amelyik előbb vált gumit, majd a friss abroncson minél korábban fut riválisánál jócskán gyorsabb köröket. Schumacher ennek is köszönhetően került – pengeélen táncolva – Button elé. A brit kerekei mindemellett blokkoltak a boxból kijövet (6 másodperccel ment rosszabb „pit-lane”-t, mint Schumi), ez is közrejátszhatott a helycserében. Hasonló játszódott le Vettel és Hamilton között. Mindkettejüknél tartalék légkulcshoz kellett nyúlnia a személyzetnek, a nagy kapkodásban elgurult ugyanis a bal első kerékanya. Vettelnek ráadásul várnia is kellett, mivel előbb Alonso, majd Button is elhaladt boxa mellett. Az ügyetlenkedő Virgin mögül kibújva Hamilton kihasználta a lehetőséget, a boxból kijövet beszúrt Vettel elé.
Michael Schumacher volt a futam üde színfoltja, 50 körön keresztül tartotta maga mögött a címvédő-listavezető Buttont
A kiállásokat követően tehát Webber, Hamilton, Vettel, Alonso, Schumacher, Button, Massa, Sutil, Kubica, Barrichello sorrendet mutatott az eredményjelző. A futam üde színfoltja feltétlenül a magához térő Michael Schumacher, a németek legendája 50 körön keresztül tartotta maga mögött sokkal gyorsabb vetélytársát. Button egyre lanyhuló arroganciával próbálkozott az előzéssel, az Elf- sikánban külső íven, majd a Renault-kanyarban belülről próbált a Mercedes elé kerülni, de mivel Schumacher nem hibázott, idővel kénytelen volt megbékélni pozíciójával. Körök múltán a komoly egyensúlyi problémával szenvedő Massa is felért rájuk. Az etap eleji 8 másodperc a futam végére 40 másodperc fölé szökkent, hiába jöttek tehát a frissítések, a Mercedes továbbra is komoly lemaradásban van, különösen kemény keveréken.
A tökéletesen végrehajtott kerékcsere még tovább növelte Webber előnyét, az ausztrál féltávra már 11 másodperc fölé tornázta a közte és Hamilton között húzódó hézagot, ami utóbb elérte a 16 szekundumot is. Úgy tűnt tehát, hogy már csak valami fatális hiba foszthatja meg Webbert idei első diadalától. Az utolsó 15 körben már takarékos üzemmódban vezetett, a számok tükrében legalább 5-6 tizeddel gyorsabb volt a mezőny bármelyik tagjánál. Mivel újabb kerékcserét már senki sem tervezett, a futam hátralévő része a túlélésről, a gumik tesztjéről szólt. Ennek megfelelően megbékéltek a felek addigi pozíciójukkal, Vettel sem tudott 2 másodpercnél közelebb kerülni Hamiltonhoz képest, Alonso is csak 5 sec távolságra tudta lefaragni hátrányát, miután a 40. kört követően sorra szállította a leggyorsabb köröket. Különösebb kockázatot nem vállalt ezzel a spanyol, ugyanis Schumacher olyannyira sikeresen fogta Buttonékat, hogy akár két kiállást is megreszkírozhatott volna a kétszeres világbajnok. Válaszul Hamilton megfutotta az abszolút leggyorsabb kört (1:24,358), jelezve a McLaren kiváló versenytempóját.
Lewis Hamilton bal első abroncsa két körrel a leintés előtt feladta a küzdelmet
Amikor már úgy tűnt, hogy teljesen unalomba fullad a verseny, s csak Alguersuari és Rosberg előzése okoz némi izgalmat a vegetáló Hülkenberggel szemben, a futam vége felé sorjáztak az események. Előbb Sebastian Vettelt érte utol a balvégzet fékprobléma formájában. Mindez csak valaminek a következménye volt. Minekután kiesett az egyik kerékanyából a biztosító szeg, így lelazult a kerék, rázkódni kezdett a féktávokon, a mozgó kerék pedig megrongálta a fékberendezést. Lényeg, a lényeg, nem kockáztathattak, az 54. körben kihívták újabb kerékcserére a németet. A probléma azonban eztán sem oldódott meg, így a csapatnál arra ösztönözték, hogy bánjék nagyon kíméletesen a fékekkel, különben szét fognak robbanni még célba érkezés előtt. Az 1-2 másodperces lassulás és a 200-300 méterrel korábbi féktávok sem volt elegendő, az utolsó három körben már csak poroszkált a Red Bull. Megtehette, hiszen így is bő 10 másodperccel Schumacher előtt ért célba.
Szerencse a szerencsétlenségben, hogy ennek dacára dobogón ünnepelhetett Vettel, miután Lewis Hamilton két körrel a vége előtt, a 3-as kanyarban belerongyolt a gumifalban. A McLaren bal első abroncsa nem bírta a terhelést, nem kizárt, hogy pályára kerülő törmelék okozta a balesetet, de az anyaghibát sem lehet elvetni. A probléma pontos forrása napokon belül kiderül. A spanyolok legnagyobb örömére Alonso két helyet is megörökölt vetélytársaitól.
Komolyabb kalamajkát okoztak még a lekörözések. Di Grassi figyelmetlenségéről már esett szó. A másik „jómadár” Karun Chandhok, az előbbi Virgint egyébként általános megdöbbenésre nagy fölénnyel verő indiai nem volt túl készséges, amikor a Hamilton-Vettel-Alonso, majd a Schumacher-Button-Massa sort kellett volna maga elé engednie. A brazil autójának neki is koccant, aminek következtében megsérült a Ferrari első légterelőjének egy darabja. Massa még folytatni tudta a futamot, nem úgy Chandhok, őt egy másik lekörözés közben Alguersuari tarolta le, amiért a spanyol utóbb megkapta az áthajtásos büntetését, az indiai kiesett. A Toro Rosso ifjú titánja így is pontot szerzett hazai versenyén, ellentétben Buemivel, aki hidraulika miatt a táv két-harmadánál feladta a futamot.
Mérsékelt idénykezdet után vb-esélyessé lépett elő Mark Webber
Összeszedett, klasszis versenyzéssel Mark Webber nyerte tehát a Spanyol Nagydíjat, ezzel megtörte idei rossz sorozatukat, a Red Bull végre győzelemre tudta váltani az első rajtkockát. Egyben nem tört meg a 2001-től íródó sorozat, miszerint a pole pozícióból rajtoló versenyző nyeri a másnapi futamot. Az ausztrál pilóta ezzel pályafutása harmadik futamgyőzelmét aratta, s feljött a tabella negyedik helyére. Fernando Alonso – híresen nagy szerencséjét kamatoztatva – 55., Vettel pedig 11. F1-es dobogós helyezésének örülhetett. Michael Schumacher a meglévő technikai elmaradás ellenére tisztességesen helytállt, az 5. helyen célba érő Button megőrizte vezető helyét összetettben.
Sok pihenő nem áll, állt a csapatok rendelkezésére, a hétvégén ugyanis máris folytatódik a világbajnoki sorozat, méghozzá az unikális monte-carlói utcai versennyel.
A világbajnokság állása
- 70 Jenson Button
- 67 Fernando Alonso
- 60 Sebastian Vettel
- 53 Mark Webber
- 50 Nico Rosberg
- 49 Lewis Hamilton
- 49 Felipe Massa
- 44 Robert Kubica
- 22 Michael Schumacher
- 16 Adrian Sutil
A konstruktőri vb állása
- 119 McLaren
- 116 Ferrari
- 113 Red Bull
Szerző a Flag Polgári Műhely tagja