Ma 2020 április 07. Herman napja van. Holnap Dénes napja lesz.
ac7e07982090503beb55264f17e4433d.jpg

Röpülj, madár, röpülj...

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Móser Zoltán fantasztikus cikksorozata a régmúlt idők, az elfelejtett Magyarország kincseit mutatja meg nekünk ebben a párját ritkító sorozatban, mely a Magyar Nemzet hétvégi magazinjának volt elengedhetetlen tartozéka. Utazzon velünk, ismerjük meg együtt Magyarországot egy kicsit másképpen.

M enaságra repül a madár, aki a népdal szerint, s nyilván először, a templomot látja meg, majd a falu házait és annak népét, s persze a falun túli kis települést, Potyondot is megpillantja. De itt véget ér a világ, s a madár sem száll tovább, hanem csak vissza. Mivel a népdal szövegének megfelelően átadta a rabságban sínylődő fiú üzenetét, nagy valószínűséggel meg is pihen. Talán a templom magos kőkerítését választja pihenőhelyként, s ha nyugton hagyják, szeme nyilván megállapodik ezen a kőkereszten, amely a kora középkori korpuszok nyugalmát árasztja.
A Csík megyei Menaságot először én is abból a népdalból ismertem meg, melyet Kodály gyűjtött a múlt század elején. Hogy azután fényképezőgéppel járhattam erre, azt egy székely tanítónak köszönhetem, aki a faluról monográfiát kívánt írni, s ezért kért engem a fotózásra. Ő később elhagyta az országot, könyve Csíki kaláka címmel jelent meg, de a fotók akkor nem kellettek. Persze tudtam ezeket a képeket másutt is közölni – az első könyvem borítója is innen származik –, de a legtöbb jó húsz éve a fiókomban hever. Most kikívánkoztak, mert újból kezembe vettem Hajdú Farkas Zoltán említett munkáját, amely az egyik legszebben megírt néprajzi esszé vagy inkább tanulmány, amit mostanában olvastam. Az ő könyvéből tudom, hogy a települést először 1567-ben említi írásos adat Menassagh néven. Az etimológusok szerint ez olyan összetétel, melynek előtagja a víz- és helységnevekben gyakori magyar „ménes”, utótagja talán kabar törzsnevet rejt. Nyilvánvaló, hogy ugyanide vezethető az Ipolyság neve is, de a Ság hegység is. Ebben némelyek a vitatott etimológiájú ság (domb, erdős magaslat, erdő) köznevet keresik.
A könyv tele van lapszéli jegyzettel. Sok év elteltével újdonságként olvastam a következő sorokat: „1620-ból egy több falutól közösen birtokolt havas rendtartása maradt ránk, amelyben a Csíkszékben lakó nemesemberek, az több közönséges lófő nemesemberek, veres darabontokkal és szabad székelyekkel egyetembe adják emlékezetére mindenkinek, az kinek illik, de kiváltképpen az mi posteritásainknak (utódainknak) a közös erdőhasználatról szóló törvénykezést. A cirkalmasan gondos jegyzői betűkkel megírt cikkelyek a fakitermelés módját, a legeltetés rendjét szabják meg, s megerősítik a közösségi vagyon sérthetetlenségét. Az utódok örök emlékezetére hagyott törvények között olyan is van, amelyik az istenség hatalmára figyelmeztet… A falu univerzuma az isteni méltósággal teljes, ki szentjeivel görög istenek módjára állandóan ott forgolódik körülöttük, beleszól az emberek életébe, hol segít rajtuk, hol gáncsoskodik, hol szomorítja, hol vidámítja a lelkeket, elvárva, hogy hozzá is igazodjanak, még akkor is, ha szemet huny a pogány ráolvasásokkal gyógyító asszonyok, s a halotti tort ülő falu felett.”
Így vall, így ír e falu kapcsán a „régi törvényről” Hajdú Zoltán. És erre emlékezünk most mi is e nyugalmat sugárzó kőkeresztet nézve.

 

Móser Zoltán, mno.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Vetítő (37) Gasztronómia (539) Jobbegyenes (1730) Politika (1571) Gazdaság (646) Szépségápolás (15) Életmód (1) Irodalmi kávéház (485) Tv fotel (65) Emberi kapcsolatok (36) Tereb (139) Belföld (5) Heti lámpás (239) Sport (729) Mozaik (83) Mozi világ (440) Kultúra (5) Történelem (14) Nagyvilág (1449) Egészség (50) Rejtőzködő magyarország (171) Alámerült atlantiszom (142) Titkok és talányok (12) Autómánia (61) Flag gondolja (33) Mondom a magamét (4431)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>