Ma 2024 március 28. Gedeon, Johanna napja van. Holnap Aguszta napja lesz.
8b30457b4a18a68ff3b24fa0f3ab0b21.jpg

Csak egy magyar volt

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Móser Zoltán fantasztikus cikksorozata a régmúlt idők, az elfelejtett Magyarország kincseit mutatja meg nekünk ebben a párját ritkító sorozatban, mely a Magyar Nemzet hétvégi magazinjának volt elengedhetetlen tartozéka. Utazzon velünk, ismerjük meg együtt Magyarországot.

Ő is csak egy magyar volt, mondtuk nem kis megelégedéssel, miután a Dunajec partján, a lengyel–szlovák határ mentén lévő Szczawnicában, a régi temetőben lévő kápolna falán a történész Kovács István, jelenlegi krakkói főkonzul leleplezte Szalay József emléktábláját. A család címere a pajzs kék udvarában hármas zöld halom középsőjén aranykorona, melyen vörös csőrű és lábú fehér galamb áll zöld gallyat tartva. A pajzs fölötti sisak koronájából oroszlán emelkedik ki kivont kardot tartva. Ez látszik ezen a képen, mert ez került az emléktábla felső részére.


A szlovák–lengyel határ mentén, Zakopanétől mintegy 120 kilométerre keletre fekvő gyógyfürdőhely létrehozója volt Szalay József. Ő a modern lengyel turizmus úttörője is azáltal, hogy a Dunajec folyón az idegenforgalmi tutajozást az 1840-es években megalapította. Szalay nagyapja Lengyelország első felosztása után, az 1770-es években hivatalnokként került Galíciába, ahol véglegesen letelepedett. Fia is hivatalnok volt. A legifjabb Szalay tanulmányait a podolini piarista gimnáziumban végezte, így a család kapcsolata nem szakadt meg Magyarországgal. Mivel az egyébként nemesi származású család Galíciába szakadt ága jelentős vagyonra tett szert, s Szalay József a Kamara igazgatóságának igazgatói posztját is elnyerte, a czorsztyni sztarosztaság kiárusításakor megvásárolta a savanyúvízforrásairól híres Szczawnicát.
1842-ben, miután apja meghalt, édesanyja sürgető kérésére a legifjabb Szalay József kézbe vette a szczawnicai birtokot. Hamarosan kiderült róla, hogy nemcsak kiváló hivatalnok, hanem jó szervező, gazda és menedzser. Szczawnicát néhány éven belül virágzó fürdővároskává építette ki. Házainak egy részét ő tervezte, az általa alapított kápolnát is ő festette ki. Szalay a fürdővendégek szórakoztatására találta ki a dunajeci tutajozást, amely ma is Lengyelország egyik leghíresebb turistaattrakciója.
Szalay Józsefet a lengyelek magyarnak tartják, s úgy beszélnek róla a külföldieknek is. Hogy milyen becsben tartják, azt alkalmam volt látni, amikor egy megható ünnepség keretében Kovács István leleplezte az emléktáblát. Persze nem véletlenül ő, hisz diákkorától a lengyel–magyar barátság egyik leglelkesebb híve és ápolója, s ezen emléktábla avatásáért is mindent megtett történészként is, diplomataként is. Szívének kedves volt, amit csinált, s ezért is mondhatom, hogy amit több mint negyven év óta tett és tesz, a lengyeleknek éppúgy kedves, mint a mi szívünknek.

Móser Zoltán, mno.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Mondom a magamét (7501) Emberi kapcsolatok (36) Egészség (50) Nézőpont (1) Titkok és talányok (12) Tereb (146) Politika (1582) Nagyvilág (1309) Alámerült atlantiszom (142) Belföld (10) Kultúra (6) Autómánia (61) Jobbegyenes (2778) Irodalmi kávéház (537) Rejtőzködő magyarország (168) Gazdaság (702) Flag gondolja (36) Vetítő (30) Heti lámpás (310) Történelem (17) Szépségápolás (15) Gasztronómia (539) Mozi világ (440) Életmód (1) Tv fotel (65) Sport (729) Mozaik (83)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>