A nagyon fiatalon elhunyt Szepsi Csombor Márton nyomát kerestem szülőföldjén, a Torna vármegyei Szepsiben, de nem vele, hanem Herko páterrel találkoztam, akiről eddig azt hittem, hogy a folklór része, vagyis fantázia szülte lény. Szepsi első írásos említése 1255-ből való: akkor a település a királyi Torna várának tartozéka a XII. századi alapítású jászói prépostság déli határában. „Első elnevezése, a villa curriferorum Zekeres jelzi azt a kiváltságot, hogy a város első lakói a királyi szolganépek voltak (fuvarosok, kerékgyártók, szekeresek). 1267-ben viszont már Scepusy, majd 1275-ben Scepsy-Scekeres alakban fordul elő – olvasom Molnár László ismertető füzetében. – A régebbi történetírások a Szepsi nevet a tatárjárás utáni időkre vezetik vissza. A tatárok visszavonulása után a Szepességből német telepesek érkeztek, illetve a másik híradás szerint a Szepességbe menekült szepsiek tértek vissza. A Szepesi, Szepsi (az akkori betűjelekkel) ezt a folyamatot és névadást támasztja alá, valamint azt is, hogy ebben az időszakban kapja a Molda nevet is, mely viszont megegyezik a Bódva folyó németek által használt elnevezésével (Bolda, Polda, Molda).”

Az 1290-ben már meglévő templomot a XV. században, Mátyás király idejében átépítették, amikor a kassai Szent Erzsébet-dóm is elnyerte végső alakját. „A templom déli kapuja (ez látható a fényképen – M. Z.) ezt a stílust őrzi. (Kassai mesterek vagy ott tanult segédek dolgoztak Szepsiben is.) Ekkor szentelik fel a Szentlélek tiszteletére, s talán ezzel összefüggésben kerül a város címerébe a Szentlélek szimbóluma, a galamb, amely a templom mennyezetén is megtalálható.
Az 1590-es évek derekán a város teljesen leégett, csak a kőből épült temploma maradt meg, de a károkat hamar helyreállították. 1629-ben, Bethlen Gábor halála után az ellenreformáció érdekében II. Ferdinánd megerősíti a város kiváltságait. Az ellenreformáció híres legendává lett és népi szólásban is megörökített alakja Herko páter volt. A közelmúltban fellelt, róla készült dombormű a katolikus templomtorony alatti bejáratának jobb oldalán látható, jelezve a ferences atya halálának évét is: 1686. Az egyházhoz fanatikusan ragaszkodó páter bizony fegyverrel toldotta meg hitének erejét, és a katonák élén, fejszével a kezében próbálta megtéríteni a protestánsokat.”
Hazaérkezve jutott eszembe, hogy rossz helyen kerestem a fiatal Szepsi Csombor Márton emlékét: Krakkóban, Gdanskban vagy Canterburyben könnyebb lett volna megtalálnom, mint itt.

Móser Zoltán, mno.hu