Ma 2024 március 19. József, Bánk napja van. Holnap Klaudia napja lesz.
bef6f1d92be54db7277210719d9d3508.jpg

Biblia pauperum

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Móser Zoltán fantasztikus cikksorozata a régmúlt idők, az elfelejtett Magyarország kincseit mutatja meg nekünk ebben a párját ritkító sorozatban, mely a Magyar Nemzet hétvégi magazinjának volt elengedhetetlen tartozéka. Utazzon velünk, ismerjük meg együtt Magyarországot egy kicsit másképpen.

Pontosan azért utaztam a szilágysági Krasznára, mert ismertem Vilhelm Károly Festett famennyezetek című könyvecskéjét, amely 1975-ben jelent meg a bukaresti Kriterionnál. Munkájában a szerző sorra veszi mindazokat az erdélyi templomokban található „deszkafölepeket”, amelyeken figurális ábrázolások találhatók. E templomok között kitüntetett helyen szerepel a krasznai, s nem véletlenül, hiszen nemcsak a mennyezetet festő asztalosmester legjobb munkájának tartja, hanem olyan míves alkotásnak, amellyel „a század figurális kazettái között csak a dicsőszentmártoni versenyezhet” csupán.

Kraszna valaha város volt: a vár, a város és a vármegye is a hasonnevű folyótól nyerte nevét. („Szép” vizet jelent a szláv eredetű név.) A város – miként azt Bél Mátyás írja 1793-ban – azelőtt „sűrűn lakott volt, de a kedvezőtlen idők folytán annyira megfogyott, hogy városnak alig nevezhető”. A városból lett nagyközségnek a vára már régóta nincs meg, gótikus temploma azonban őrzi múltjának fényét. A jelenlegi, kereszthajóval bővített templom a XIV. században épült.

A hajót ma vízszintes famennyezet takarja, amelyen jelenleg 138 kazetta található, a gyönyörűen komponált cethal Jónás szájában, szőlőfürtöt cipelő figurák, Ádám és Éva, angyal és szirén, bagoly és róka, teve (egypúpú), gólya és szarvas, kettős farkú oroszlán, galambok életfával, páva és hétfejű sárkány stb.
A számos tábla közül itt egyet mutatunk be. A Kanahán-beli Sidók feliratú tábla képe pontosan így ismert a XV. századi fametszetes esztergomi Biblia pauperum egyik lapján is, amely a két hírhozót mutatja az óriás szőlőfürttel. A történet Mózes IV. könyvében (13.24) olvasható, amikor Kánaán földjére kémek küldetnek, felmennek dél felől, és eljutnak Hebronig. Negyven nap múlva pedig visszatérnek a kémlelésből. „Mikor pedig eljutának Eskol völgyéig, lemetszének ott egy szőlővesszőt egy szőlőfürttel, és ketten vivék azt rudon…” Az említett Biblia pauperumból érthető az allúzió, amikor a fametszet készítője ezt a történetet a Vörös-tengeren való átkeléssel és Krisztus megkeresztelésével állítja párhuzamba. Ezek mellett az ótestamentumi próféták szavaival, igéivel alátámasztva, az új haza megszerzését, a megújulás vágyát és reményét hirdetve gondolhatunk arra, hogy ez volt, ez lehetett ott Krasznán is ennek a jelentése.

Móser Zoltán  - mno.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Vetítő (30) Nézőpont (1) Egészség (50) Szépségápolás (15) Alámerült atlantiszom (142) Mozaik (83) Titkok és talányok (12) Jobbegyenes (2772) Autómánia (61) Irodalmi kávéház (536) Életmód (1) Nagyvilág (1309) Politika (1582) Belföld (10) Mozi világ (440) Sport (729) Flag gondolja (36) Rejtőzködő magyarország (168) Gasztronómia (539) Heti lámpás (308) Tv fotel (65) Tereb (146) Történelem (17) Mondom a magamét (7479) Gazdaság (701) Emberi kapcsolatok (36) Kultúra (6)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>