Ma 2017 július 26. Anna, Anikó napja van. Holnap Olga, Liliána napja lesz.
cd06ddaaca1b51f403e80376ec744127.jpg

A legtöbbet idézett álom

Flag
Még nincs értékelve

Amerikában a leggyakrabban idézett, s a világban talán a legismertebb – ezzel persze közhellyé is vált – amerikai mondat ötven évvel ezelőtt, 1963. augusztus 28-án  hangzott el. „I have a dream…” Van egy álmom… - kezdte el Washingtonban beszédét Martin Luther King.

A folytatás magyarra fordítva így hangzik:

„Van egy álmom: egy napon felkel majd ez a nemzet, és megéli, mit jelent valójában az, ami a hitvallásában áll: >> Számunkra ezek az igazságok nyilvánvalóak; minden ember egyenlőnek lett teremtve.<<

Van egy álmom: egy napon Georgia vöröslő dombjain a hajdani rabszolgatartók fiai le tudnka ülni a testvériség asztala mellé.

Van egy álmom: hogy egy napon még Mississippi állam is, amely ma az igazságtalanság és ez az elnyomás forróságától szenvedő sivatag, a szabadság és a jog oázisává fog változni…

Van egy álmom: hogy négy kicsi gyermekem egy napon olyan nemet tagja lesz, ahol nem a bőrszínűk, hanem jellemük alapján ítélik meg őket.”

A híres beszédet a washingtoni Mallon, a Lincoln-emlékmű előtt 250-300 ezerre becsült, s korántsem csak feketékből álló tömeg hallgatta végig. A Washingtoni Menetelés a Munkáért és a Szabadságért elnevezésű rendezvény egyik fő szervezője is King volt, de részt vett benne az Egyesült Államok valamennyi jelentős, erőszakmentes polgári engedetlenséget hirdető szervezete, célja a demonstráció volt az iskolai és munkahelyi faji diszkrimináció törvényi betiltásáért, továbbá tiltakozás a rendőri erőszak ellen,és a polgári egyenlőséget biztosító törvények meghozatalának követelése. Az időpont és a színhely önmagában is demonstratív volt: Abraham Lincoln száz évvel korábban, 1863. január 1-én kiadott nyilatkozatára utalt, amely az Egyesült Államokban megszüntette a rabszolgaságot.

A washingtoni békemenet közvetlen előzménye, hogy 1963 elejére igen magasra csaptak az évtized elejétől állandósult tiltakozási hullám. A déli államok többségében általánossá vált a csak a fehérek számára fenntartott éttermek és tömegközlekedési eszközök ülőhelyeinek „elfoglalása” s az erőszakszervezetek fellépései elleni tiltakozások. Marin Luther King társaival- mindenekelőtt Fred Shuttelworthszal – leginkább forrongó városban, az alabamai Birminghamben dolgozta ki a „konfrontáció tervét”, amelynek célja a város szegregációs vezetőségének megtörése és a megkülönböztető rendelkezések visszavonása volt. Az akció április elején kezdődött, s a hatalom válasza brutális volt: a város rasszista seriffje tömegesen állíttatta elő a demonstrálókat.

Május 2-án több ezer diák vonult fel a városban, több helyen ülősztrájkba kezdtek, erre válaszol a rendőrség körülbelül ezer embert tartóztatott le. Az események híre bejárta a nemzetközi sajtót is , és egyre több helyi fehér kezdett a rasszista seriff és polgármester ellen fordulni. Miután a megmozdulások a szervezők szándékával ellentétesen mind erőszakosabbá váltak, a szervezők is a tüntetések befejezésére hajlottak, másrészt a városi vezetés egy része és a gazdaság több fontos szereplője bejelentette, hogy kész tárgyalni az integráció bevezetéséről, a fekete munkások munkakörülményeinek javításáról és az egyenlő munkabérről.

Válaszul több fehér szélsőséges is hevesen tiltakozott a kompromisszum ellen, s a Ku-Klux-Klan tiltakozó megmozdulást szervezett: dinamitot dobtak King szállására és több feketék lakta épületre is. Ezután megint zavargások törtek ki, amelyeknek Kennedy vetett véget, mikor a városba vezényelte a szövetségi haderőt, majd 1963. június 11-én bejelentette, hogy hamarosan egy szegregációellenes törvényjavaslatot fog előterjeszteni, amely gyökeresen megváltoztatja az amerikaiak mindennapjait.

A rendezvényt és a beszédet, amely Martin Luther Kinget a történelem legnagyobb szónokai közé emelte, hosszas és éles ellentétekkel vegyes egyeztetés előzte meg mind a fekete szervezetek, mind Kingék és a Kennedy-kormányzat között. A polgárjogi mozgalmak mérsékelt és radikális irányzatai között már a demonstráció formáit tekintve is kibékíthetetlen ellentét volt; több mozgalom el is tiltotta tagjait a részvételtől, a másik legendás vezető, a később ugyancsak merénylet áldozatául esett Malcolm X egyenest „washingtoni komédiának” nevezte a rendezvényt. Ke viták voltak a fekete vezetők és a kormány képviselői között is: a helyzet kényessé vált.

Jhon F. Kennedy őszintén szorgalmazta a teljes polgári jogegyenlőséget garantáló törvények létrehozását, de okkal tartott attól, hogy a konfliktusok élesedése a Kongresszusban nem sürgeti, hanem ellenkezőleg, elijeszti a törvényhozókat a faji egyenlőtlenség Rubiconjának átlépéstől. A tét tehát az volt, hogy történjen már végre valami a Capitoliumban, s az a valami előre vigye, ne pedig tovább késleltesse az ügyet. Maga a demonstráció és a beszéd ezt kompromisszumkényszert tükrözte: az erőszakmentesség mellett amúgy is elkötelezett Martin Luther King feltehetően a legjobb arányt találta meg a kényszerítő hatású erődemonstráció és a mindenfajta gyűlöletet elutasító etnikai tolerancia között.

Az álom – tragikus személyes sorsa ellenére – nagyrészt valóra vált 1964. július 2-án a meggyilkolt JFK utóda, Lyndon B. Jhonson aláírta az állampolgári jogok törvényét, egy évre rá megszületett az új választójogi törvény, amelyet követett a feketék és fehérek közötti házasság tilalmának törvényen kívül helyezése.

Martin Luther King mindezt, még megélhette. A merénylő James Earl Ray golyója 1968. április 4-én oltotta ki életét.

BBC History Magazin

 

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Emberi kapcsolatok (36) Gazdaság (587) Mozaik (483) Gasztronómia (538) Világ história (904) Rejtőzködő magyarország (170) Mozi világ (453) Nagyvilág (1492) Irodalmi kávéház (386) Mondom a magamét (1769) Egészség (50) Magyar millenium (1217) Alámerült atlantiszom (142) Flag gondolja (30) Heti lámpás (130) Sport (720) Életmód (1) Kultúra (2) Tv fotel (65) Szépségápolás (15) Jobbegyenes (1107) Tereb (122) Politika (1557) Vetítő (37) Autómánia (61)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>