Budapest mint lehetséges házigazda a játékok újkori történelme során korábban kilenc alkalommal került szóba.

Az 1896-os I. nyári olimpiai játékok rendezését Athén kapta, ám mivel az előkészületek nagyon vontatottan haladtak, az "ötletgazda" Coubertin báró és a NOB magyar alapító tagja, Kemény Ferenc levélváltása során felmerült Budapest esetleges szerepvállalása. Egy Averoff nevű, dúsgazdag görög kereskedő azonban a görögök segítségére sietett és az ókori játékok hazájában rendezték az első újkori olimpiát.

Hegyi Gyula, az Országos Testnevelési és Sport Bizottság (OTSB) elnöke beszél a XVI. nyári olimpiára készülő sportolók eskütételén a Magyar Néphadsereg Színházában 1956. január 15-én

A NOB 14. ülését 1911-ben Budapesten tartották. Ekkor merült fel második alkalommal olimpiai helyszínként a magyar főváros. Hat pályázó közül később Berlinnek ítélték az 1916-os játékok rendezésénrk jogát, de az olimpia az I. világháború miatt végül elmaradt. Budapest még a világháború kitörése előtt ismét a jelöltek között volt, de mint vesztes hatalom még a magyar sportolókat sem engedték indulni Antwerpenben (1920).

Tizenhárom város, köztük négy német és Budapest jelentkezett az 1936-os nyári ötkarikás játékok megrendezésére. A magyar főváros szavazatot sem kapott, s már az első körben eldőlt a küzdelem Berlin (43) javára Barcelona (16) ellenében. Négy évvel későbbb Budapest szintén a pályázók között volt, de a szavazás Tokiónak kedvezett (36) Helsinkivel (27) szemben. A japán főváros később visszalépett, Helsinki 1938-ban elvállalta a vendéglátást, de a II. világháború kitörése miatt az olimpia elmaradt. Ez sem lohasztotta le a döntéshozók kedvét, 1944-ben ugyanis Budapest újra a pályázók közé került, de a szavazást London nyerte (20) Róma (11), Detroit (2) és Lausanne (1) előtt. Végül - szintén a második világháború miatt - erre az olimpiára sem került sor.

Hét város, köztük a magyar főváros pályázatáról 1955 tavaszán Párizsban döntöttek. Róma a harmadik körben kapta meg a rendezés jogát (15, 26, 35) Lausanne előtt (14, 21, 24). Budapest az első körben 8, a másodikban 1 szavazatot kapott, a harmadikban már egyet sem. „Sportemberek vagyunk. Hozzá vagyunk szokva a győzelmekhez, de el kell viselnünk a vereséget is...” Mindössze ennyit mondott a nemzetközi sajtótájékoztatón Sebes Gusztáv MOB-elnök. „Sportszerű” megnyilatkozását a másnapi lapok mindenfajta kommentár nélkül idézték, utána pedig, az újabb pártközponti utasításra, többé szó sem esett ]]>az ötkarikás budapesti álmokról]]>.

Az ezredfordulón azonban ismét fellángolt az olimpiarendezés iránti vágy. 2001-ben Orbán Viktor miniszterelnök lausanne-i látogatása során bejelentette Juan Antonio Samaranch NOB-elnöknek a 2012-es játékokra vonatkozó kandidálási szándékot. 2002. február 26-án az Országgyűlés elfogadta azt a határozatot, amely a XXX. olimpiai játékok és a XIV. paralimpia 2012-es budapesti megrendezésére vonatkozó pályázati szándék támogatásáról szól, s őszre elkészült egy megvalósíthatósági tanulmány.

2003. április 30-án a Medgyessy-kormány úgy döntött, hogy nem tud pénzügyi garanciát adni a 2012-es olimpia megvalósításához Budapest számára, mert nem állnak rendelkezésre a szükséges források.

2005-ben Budapesten 15 magyar nagyvállalat kezdeményezésére megalakult a Budapesti Olimpiai Mozgalom (BOM) egyesület, amelynek célja, hogy Magyarország rendezzen nyári olimpiát 2016-ban vagy 2020-ban. Az Országgyűlés sport- és turisztikai bizottsága 2009 decemberében úgy döntött, benyújtja a 2020-as olimpiarendezési pályázatot előkészítő törvénytervezetet a Parlamentnek, ám a törvényjavaslat tárgyalása nem kezdődött el. Februárban a Nemzeti Sporttanács, majd a Nemzeti Sportszövetség (NSSZ) is jelezte, nem támogatja a törvényjavaslatot.

mult-kor.hu

Tisztelt olvasók! Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Flag Polgári Magazin facebook oldalát, a következő címen: ]]>https://www.facebook.com/flagmagazin]]>
- Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!

Köszönettel és barátsággal!

www.flagmagazin.hu