Ma 2024 október 16. Gál napja van. Holnap Hedvig napja lesz.
48839901f370ccdb2c76a2957d7ed70e.jpg

Puskás elfeledett története: jótékonysági meccs a Merseyside-on

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Újabb, már-már a múltba vesző, de mesébe illő történetet elevenítünk fel az öt éve elhunyt magyar futball-legendáról, Puskás Ferencről.

A merseyside-i Garston városa egy kőhajításnyira fekszik Liverpooltól, s 1967-ben nem éppen az a hely, ahol az ember szívesen leélné az életét. Liverpool környékének legszegényebb és legelmaradottabb városkájában járunk, évek óta nem épült itt semmi, a munkanélküliség az országos átlag háromszorosa, a születéskor várható életkor hat évvel az átlag alatt mozog. A nélkülözés mindennapos, rendkívül gyenge az oktatás és az egészségügyi ellátás színvonala. Igazán az a város, melynek szüksége van egy lelkes és tenni akaró helyiekből álló szervezetre, a Bankfield House névre hallgató művelődési házra. A Bankfield House pedig nem kisebb dologra készült akkor, minthogy elhozza a városkába az ország legjobb futballistáit.

A Bankfield House egészen 2007-ig működött Garstonban, amikor a telket birtokló egyház végül bezáratta. Tevékenysége igen sokrétű volt, legjobban talán egy korabeli álláshirdetés írja le:

„A központ feladata, hogy kiszolgálja és segítse a Garston város kikötőjének közösségét, mely komoly problémákkal, köztük a mérhetetlen szegénységgel küszködik. Programjainkat főleg tinédzsereknek, nehéz sorsú polgároknak, mentálisan sérült embereknek, az óvoda lakóinak szánjuk, s feladatot kívánunk vállalni a város közösségének életében.”

Bankfield House ennek érdekében rendszeresen szervezett adománygyűjtéseket, de Brian Taylor igazgató 1967-ben úgy döntött, hogy egy jótékonysági futballmérkőzést szervez az akkori South Liverpool FC pályáján, a Holly Parkban. Elég gyorsan sikerült meggyőznie néhány akkoriban visszavonult játékost, Dave Hickson és Billy Bingham mellett elfogadta a meghívást a Man City akkori menedzserasszisztense, Malcolm Allison és a Liverpool korábbi csapatkapitánya, Billy Liddel is. Taylor azonban tudta, hogy ha nagyot akar szólni a jótékonysági meccs, akkor egy igazi klasszist is el kell csábítania. Így hát felkérte Pelét.

A 26 éves Pelé akkoriban pályafutása csúcsán volt, s a Santosban, Brazíliában játszott. Egy olyan városban, Sao Paoloban, melynek nem kell bemutatni a szegénységet, s mely akkoriban több napnyi utazásra feküdt Liverpooltól. Taylor maga sem hitt igazán abban, hogy Pelé elmegy, így táviratot küldött a Real Madridnak, s felkérte Puskás Ferencet is.

Puskás ekkor 40 éves volt, még mindig sikeres játékosa a Madridnak, mely éppen az előző évben nyerte meg hatodik BEK serlegét, s nem igazán volt oka jótékonysági meccset játszani egy eldugott angol kikötővárosban. Taylor pár nap múlva kapta meg a kurta választ: „Várom a repülőjegyeket.”

A valaha élt egyik legnagyobb futballista, a történelem talán legjobb klubcsapatának kapitánya, az ötszörös BEK-döntős, háromszoros BEK-győztes és világbajnoki ezüstérmes Puskás Ferenc elfogadta a hetedosztályú South Liverpool FC meghívását.

Taylor a Heathrow reptéren találkozott Puskással, ahol elköltöttek egy meglehetősen furcsa ebédet: a spanyol légitársaság egyik stewardesse fordított kettejüknek. Ez után Liverpoolba repültek, ahol Billy Liddel mellett az alpolgármester és a reptér vezetője fogadták.

„A Száguldó Őrnagy kissé mintha megőszült volna, de igazán fittnek tűnik” – írta a Liverpool Echo tudósítója. „Nincsen különleges edzéstervem, úgy tűnik könnyen meg tudom tartani a formámat” – mondta Puskás az Echónak. „Eszem ágában sincs visszavonulni.”

Ott tartózkodása idején Puskás nagyon sok rendezvényen vett részt, ezért a Dunlop cég egy külön autót biztosított számára, természetesen sofőrrel.

„Rendkívül udvarias volt” – emlékszik vissza Taylor. „A meccs előtti este az Aldephi Hotelben vacsoráztunk, egy fiatal egyetemi srác fordított nekünk, s Puskás azt mondta, milyen kár, hogy nem hozott magával némi szuvenírt a Real Madridtól a közösségünknek. Másnap, amikor a pályán kiszállt a kocsijából, egy jókora csomagot nyomott a kezembe. A csomag tele volt jelvényekkel, és más Real Madridos csecsebecsékkel. Nem akartam elhinni, hogy ilyen létezik. De úgy tűnik, miután előző nap lefeküdtünk – ami jócskán éjfél után lehetett – ő telefonált Madridba, valaki pedig összekészítette a csomagot, feltette egy londoni gépre, ahonnan Liverpoolba, majd ide szállították.”

A mérkőzésre több mint 10 ezer ember volt kíváncsi, s a jelentések szerint legalább ennyien ragadtak a stadionon kívül is. Az Echo szerint különféle elterelő manővereket is végre kellett hajtani, hogy Puskás egyáltalán be tudjon jutni a stadionba, annyian akartak autogramot kérni tőle. A jegyek mai árfolyamra átszámítva 2 font körül mozogtak, de a meccs vége felé már csak ezer font felett lehetett bejutni a Holly Parkba.

A mérkőzés előtt egyedül Puskás és Liddell neveivel reklámozták a meccset, de manapság már mindenki csak a magyar játékosra emlékszik. Szinte mindenki elfelejtette, hogy aznap pályára lépett a valaha volt egyik legnagyobb brit játékos is. Ilyen erővel bír Puskás Ferenc.

Aznap, 1967. május 8.-án Liddel csapata 5-3-ra legyőzte Puskásét, a díszvendég pedig három góllal köszönte meg a meghívást. Puskás jelenléte amellett, hogy tanúbizonyságot tett a magyar játékos legendásan nagy szívéről, hatalmas fejtörés elé állította Taylort, aki a következő évben túl akarta szárnyalni a rendezvényt. De kit hívjon meg? Végül Alfredo Di Stéfánóra esett a választása.

„Elfogadta a meghívást, de pár nappal a meccs előtt mégis lemondta” – mesélte Taylor. „Hatalmas csalódás volt, mert mindenhol az ő nevével reklámoztuk a találkozót, s bár volt két csapatunk tele sztárokkal, egyikük sem ért fel Di Stefánóval. Úgyhogy, ahogy megkaptam a táviratot, 48 órával a meccs előtt, felszálltam egy londoni majd egy madridi gépre, és odataxiztam a háza elé. A bökkenő csak az volt, hogy én nem beszélek spanyolul, ő meg nem beszélt angolul. Próbált magyarázni nekem, de hogy őszinte legyek a mai napig nem tudom mit akart mondani. Végül elvitt a Real Madrid székházába, s kerített valakit, aki tudott angolul. Csak egy tartalék játékost tudtak felajánlani nekünk, de azt is olyan horribilis összegért, hogy tisztelettel vissza kellett utasítanom, így egyedül tértem haza.

A második jótékonysági meccsen bizony már nem szorult tízezer ember a stadionon kívülre.

Taylor és Puskás 1998-ban találkozott újra, a nagyszerű „Puskas on Puskas” című angol könyv bemutatóján. Hazafelé menet Taylor a könyv három példányát szorongatta a hóna alatt, s életének legemlékezetesebb táviratát, immár Puskás Ferenc autogramjával.

fourfourtwo.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Vetítő (30) Mozaik (83) Mozi világ (440) Tv fotel (65) Nézőpont (1) Politika (1582) Emberi kapcsolatok (36) Egészség (50) Flag gondolja (36) Tereb (146) Kultúra (9) Heti lámpás (329) Irodalmi kávéház (537) Belföld (11) Sport (729) Gazdaság (718) Szépségápolás (15) Történelem (18) Gasztronómia (539) Alámerült atlantiszom (142) Autómánia (61) Rejtőzködő magyarország (168) Jobbegyenes (2859) Nagyvilág (1310) Életmód (1) Titkok és talányok (12) Mondom a magamét (7886)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>