Ma 2020 december 06. Miklós napja van. Holnap Ambrus napja lesz.
1357bb1725d7d6b2c206cc1e0ceaec7c.jpg

A szentendrei plébániatemplom

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Magyar Nemzet szombati magazinjának egyik legérdekesebb sorozatát közöljük le folytatásokban, melyben a remek Ludwig Emil megmutatja nekünk a rejtőzködő Magyarország eldugott kincseit, melyek mellett sokszor figyelmetlenül elhaladunk a mindennapi rohanó életünk során. Vigyázzunk ezekre a páratlan kincsekre, hiszen ezek a kincsek alappillérei szeretett Hazánknak.

Szentendrére a legkevésbé illik a rejtőzködő jelző. A főváros közelében lévő jó huszonötezer lakosú látványtelepülés ország-világ előtt ismert, nyaranta bámész turisták milliói koptatják kedvükre kidekorált, vásári hangulatú utcáit. Az ajándékboltok között önfeledten téblábolók közül csak kevesen kapaszkodnak fel a templomdomb meredek lépcsőjén, pedig a szép kilátáson kívül ott van a barokk építészeti emlékekben bővelkedő város egyetlen középkori műemléke, a római katolikus plébániatemplom.
A Duna-part e helyén a kelta eraviszkuszok telepedtek le, tőlük származik a hely Farkasvár jelentésű latin neve – Ulcisia castra –, ahogyan a rómaiak a birodalmuk keleti határán épített telepüket hívták. A Szentendre helynév első ízben egy 1146-ban kelt oklevélben fordul elő: „in curia episcopali S. Andreae secus Danubium”. Az Árpádok korában – és körében – kedvelt védőszent, Szent András apostol titulusát a Visegrádon épült bazilita kolostorral magyarázzák, ám könnyen ez lehetett a falu első templomának patrocíniuma is, mivel a plébánia Szent Kereszt titulusa csak a XIV. század óta fordul elő. Ez utóbbihoz biztosan közük lehetett az 1200-as években a környéken birtokot szerzett szentföldi keresztes lovagoknak, akik a szemközti szigeten kolostort építettek. A tatárjáráskor minden bizonnyal a johanniták védték a dombtetőn álló, fallal körülvett erődtemplomot. A falu – kikötő- és útvámjövedelmével együtt – a veszprémi püspökség javadalmai közé tartozott 1318-ig, ekkor cserebirtokok fejében Károly Róbert király vonta a kincstár fennhatósága alá. Később, egészen a török hódoltság végéig, a pilisi apátság volt a hűbérura, az egyház kezén lévő földekre fogadták be 1690-ben a Délvidékről tömegesen menekülő szerbeket.
Visszatérve a Várdombra, ismerkedjünk meg a tekintélyes nagyságú, szép arányú templommal. Középkori történetének legérdekesebb dokumentuma az a perirat, amelynek tanúsága szerint 1284-ben lerombolták az esztergomi János-lovagok bizonyos régi kártétel megtorlásaként. A veszprémi káptalan keresetére a pápai bíróság ítélkezett, amelynek következményeként 1332 és 1337 között már ismét virágzott a község Pál pap által gondozott plébániája. Ebből az időből valók a templom gótikus részletei: a hajó déli ablakai, csúcsíves bejárata és a falon helyenként megmaradt festésnyomok. A torony sarkait és a hajó oldalát erősítő támpillérek szintén a XIV–XV. századi átépítésekről, ez utóbbiak a később elpusztult csúcsíves boltozatról árulkodnak. A középkori napóra a legrégebbi Magyarországon.
A török háborúk idején a Buda és Esztergom közötti hadi út mentén fekvő Szentendre – templomával együtt – tönkrement. 1710-ben az új kegyuraság, a Zichy-család építtette fel a romos plébániát, majd 1791-ben a bécsi udvar költségére renoválták és bővítették a templomot. Ebből az időből származik a barokk szószék és a főoltár, amelynek olajképe Jézus megkeresztelését mutatja.
A templomtól nem messzi lévő, fallal kerített öreg temetőben, a két-háromszáz éves szerb síremlékek sorában – kakukktojásként – egy biztosan román kori, lovagkeresztes faragott sírkő látható, amely alighanem a XIII. századi szentendrei johanniták emlékét őrzi.

Ludwig Emil,mno.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Rejtőzködő magyarország (171) Történelem (14) Nagyvilág (1452) Kultúra (6) Mozi világ (440) Tv fotel (65) Vetítő (37) Egészség (50) Életmód (1) Irodalmi kávéház (494) Gazdaság (655) Tereb (140) Belföld (5) Gasztronómia (539) Szépségápolás (15) Heti lámpás (248) Politika (1571) Flag gondolja (33) Emberi kapcsolatok (36) Mondom a magamét (4948) Jobbegyenes (1912) Mozaik (83) Sport (729) Autómánia (61) Alámerült atlantiszom (142) Titkok és talányok (12)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>