Ma 2020 szeptember 25. Eufrozina, Kende napja van. Holnap Jusztina napja lesz.
e4e73da8fc38d277a8232177e3ac21bb.jpg

A kissikátori körtemplom

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Magyar Nemzet szombati magazinjának egyik legérdekesebb sorozatát közöljük le folytatásokban, melyben a remek Ludwig Emil megmutatja nekünk a rejtőzködő Magyarország eldugott kincseit, melyek mellett sokszor figyelmetlenül elhaladunk a mindennapi rohanó életünk során. Vigyázzunk ezekre a páratlan kincsekre, hiszen ezek a kincsek alappillérei szeretett Hazánknak.

A múlt héten a sok évszázada elpusztult Fejér megyei Kerekszenttamás körtemplomának maradványa volt látható e helyen. A dunántúli emlék időbeni és formai rokona a Borsod megyei Kissikátor község határában áll. Mindkét rotunda a XII. században épült helyben bányászott kőből, alaprajzuk egyszerű körgyűrű, majdnem azonos, kilencméteres külső átmérővel, egy méter 30 centiméteres falvastagsággal, a déli oldalon nyíló bejárattal. A kissikátori kerek templom is romba dőlt a török korban, ám későbbi sorsa szerencsésebben alakult, mint a Zámoly határában lévőé: 1764-ben újjáépítették.
Kissikátort és szomszéd településeit több ízben elsodorták az elmúlt száz év históriájának hullámai: a Hangony folyócska menti falvak egykor a történelmi Gömör vármegyéhez tartoztak, később Heves, Nógrád és Borsod hármas megyehatárán többször is változott hovatartozásuk.
Ma Ózd lakótelepei közül vezet ki az országút a városhoz tartozó Szentsimon és Hangony községeken keresztül Domaháza felé, majd egy kicsiny bekötőúton közelíthető meg az alig négyszáz lelkes Kissikátor. Az aszályos nyáron is élénken csörgedező, nádas-zsombékos Hangony-patak völgyét követő útról messziről látható a temetőhöz tartozó, pár esztendeje szépen restaurált kápolna. Zsindellyel fedett tetejét kicsiny, barokk hagymakupolás tornyocska díszíti. Egyszerű ajtónyílásán kívül csupán három, enyhén szegmensíves ablaka érdemel említést. Az épület különleges becsét festői összképének és a régészeti kutatás által tisztázott Árpád-kori eredetének köszönheti.
Az Alsó- és Felsőhangony községekből 1939-ben egyesített Hangony neve már III. Béla király (1172–1196) névtelen jegyzőjének krónikájában szerepel; az előbbit 1327-ben Hangun, az utóbbit Hangunfew (azaz: -fő) alakban említi okirat, a Sajóba igyekvő Hangony vizének forráshelyeként megnevezve. Az együtt másfél ezer lakosú község történeti adatai többnyire Kissikátor múltjára is vonatkoznak, annál inkább, mert egy 1416-ban kelt oklevél szerint Domaházával közös települést alkottak. Domaháza határában 1368-ban alapították hangonyi nemesek, Lázár és Domonkos a pálos rendi kolostort, amelynek csekély nyomait a XIX. század végén még említette a Borovszky Samu szerkesztette megyemonográfia. 1436-ban a környék a főrangú Szécsényi család birtoka volt. A török, majd a kuruc–labanc háborúk idején tönkrement és elnéptelenedett vidék XVIII. századi újraéledésekor a sikátori puszta telepesei a régi rotunda körfalára építették új kápolnájukat, ezáltal megőrizve annak eredeti alakját.
Sorozatunk korábbi részeiben (2003. január 11.; január 18.) ismertettük az egymással szomszédos Süvete és Kisperlász körtemplomait. Az első világháború után Magyarországtól kis híján száz százalékban elcsatolt Gömör vármegyének a trianoni határtól nem túl messzire fekvő, máig a magyar nyelvhatáron belül lévő községei közül a kisperlászi temetőben látható Szent Anna-kápolna is a kissikátori – egyben a kerekszenttamási – román kori műemlék közeli rokona.


Ludwig Emil, mno.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Mozi világ (440) Mondom a magamét (4812) Autómánia (61) Gazdaság (652) Irodalmi kávéház (490) Emberi kapcsolatok (36) Vetítő (37) Tv fotel (65) Tereb (140) Heti lámpás (243) Belföld (5) Flag gondolja (33) Gasztronómia (539) Titkok és talányok (12) Politika (1571) Kultúra (6) Alámerült atlantiszom (142) Sport (729) Rejtőzködő magyarország (171) Szépségápolás (15) Nagyvilág (1452) Jobbegyenes (1853) Történelem (14) Életmód (1) Egészség (50) Mozaik (83)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>