Ma 2024 március 28. Gedeon, Johanna napja van. Holnap Aguszta napja lesz.
e6ce328d86c5e0a1ce52c65ee0cd2fda.jpg

A dobronhegyi Ilona-kápolna

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve
 

Magyar Nemzet szombati magazinjának egyik legérdekesebb sorozatát közöljük le folytatásokban, melyben a remek Ludwig Emil megmutatja nekünk a rejtőzködő Magyarország eldugott kincseit, melyek mellett sokszor figyelmetlenül elhaladunk a mindennapi rohanó életünk során. Vigyázzunk ezekre a páratlan kincsekre, hiszen ezek a kincsek alappillérei szeretett Hazánknak.

]]>]]> 

Kevés megkapóbb, szemet gyönyörködtetőbb látvány van, mint egy erdős-hegyes tájban magaslaton álló, öreg fákkal övezett régi kápolna. A romantika korának festői nem ok nélkül választottak témául ilyeneket, képeik mély érzelmekről árulkodnak, rejtőzködő gondolatokat sejtetnek. A régmúlt világ néma tanúi, viharos évszázadok szerencsés túlélői ezek a megszentelt épületek.
A Göcsej dombság esőjárta vidékén, üdezöld erdővel a háttérben tűnik szemünk elé egy kis tornyos templomocska a Zalaegerszegről dél felé kanyargó országútról. Több száz esztendős, sokat látott hársak őrködnek mellette. Teskánd és Dobronhegy községek közt, az úttól nyugatra keskeny dűlőút vezet fel a dombtetőre. A régi, elhagyott temetőben álló kápolna valaha egy bizonytalan nevű Árpád-kori falu plébániatemploma volt, a település a török időkben enyészett el. Az eredetileg Szent Mihály arkangyal tiszteletére emelt, sokáig elhagyatott épületet a XVIII. században visszatérő, a közelben új községet alapító katolikus hívek állították helyre, és tették újra használhatóvá. Ekkor kapta második, Szent Ilona titulusát, amelynek okát és hátterét nem tudjuk. A IV. században élt római császárné magyarországi kultusza, népi hagyománya főként a szent kereszt megtalálásának legendájához kapcsolódott, csupán egy-két középkori Ilona-patrocíniumot ismerünk, később is inkább a templomalapító vagy a kegyúr testvérének, feleségének, leányának nevét örökítették meg ily módon. Talán ez utóbbi történt itt is.
A kis dobronhegyi kápolna arányos barokk összképéből is kitűnnek középkori jegyei. A XIII. században épült, téglából, amint sok korabeli rokon emléke Zalában, Somogyban, illetve a Dunántúl nyugati, északnyugati felében. A templomhajóhoz keleten félkörívvel záródó szentély kapcsolódik, amelyet egy aszimmetrikus pillér támaszt. Nyugati homlokfala elé lép ki fele tömegével a haránt irányban téglalap szelvényű torony, ezen keresztül nyílik a széles kosárívű kapuzat. Az 1979-ben elvégzett régészeti kutatás alkalmával került elő a bejárat fölött látható befalazott körablak, és ekkor bontakozott ki a homlokzaton az idomtéglákból készült, íves román kori árkádsor. A torony emeletén és keleti oldalán a tatárjárást követő fél évszázadra valló, keskeny tölcsérablak látható, míg a hajó déli falán már az újjáépítés korában nyitott, tágasabb ablak bocsátja be a világosságot.
A húsz éve restaurált műemlék viszonylag távol a szomszédos településektől, viszonylag jó állapotban dacol tovább esővel, széllel, fagygyal. A könyörtelenül pergő idővel.

Ludwig Emil, mno.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Belföld (10) Mondom a magamét (7501) Flag gondolja (36) Tv fotel (65) Jobbegyenes (2778) Emberi kapcsolatok (36) Gasztronómia (539) Heti lámpás (310) Tereb (146) Autómánia (61) Szépségápolás (15) Gazdaság (702) Nagyvilág (1309) Történelem (17) Kultúra (6) Vetítő (30) Titkok és talányok (12) Alámerült atlantiszom (142) Mozaik (83) Rejtőzködő magyarország (168) Életmód (1) Nézőpont (1) Egészség (50) Sport (729) Mozi világ (440) Politika (1582) Irodalmi kávéház (537)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>