Ma 2020 október 20. Vendel napja van. Holnap Orsolya napja lesz.
fca12c16f64c49900b2681d54690de42.jpg

A büki Szent Kelemen-templom

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Magyar Nemzet szombati magazinjának egyik legérdekesebb sorozatát közöljük le folytatásokban, melyben a remek Ludwig Emil megmutatja nekünk a rejtőzködő Magyarország eldugott kincseit, melyek mellett sokszor figyelmetlenül elhaladunk a mindennapi rohanó életünk során. Vigyázzunk ezekre a páratlan kincsekre, hiszen ezek a kincsek alappillérei szeretett Hazánknak.

]]>]]>

Ha híres és kedvelt magyarországi üdülőhelyekről esik szó osztrákok, németek körében, hamar elhangzik Bük neve. A Balaton, Hévíz és Sárvár mellett a leglátogatottabb dunántúli fürdőhely igen közel fekszik a nyugati országhatárhoz, és az 1959-ben talált 58 fokos gyógyvíz százezrével vonzza a vendégeket a vasi községbe. Ám ha megkérdeznénk e sok embertől, hogy a termálfürdőn, az olcsó fogorvoson és vendéglőkön kívül mi érdekeset láttak még Bükön, aligha említenék a település közepén lévő szép régi templomot. Valljuk be, még a hazai országjárók is meglepődnek, amikor tudomást szereznek e becses középkori műemlékünkről.
Persze Bük sem azóta létezik, amióta olajfúrás közben feltört a forró víz a határában. Majd hét évszázaddal korábban, 1271-ben már oklevélben szerepel a helynév a „jobagiones sastrenses de Byk”, azaz a büki várjobbágyok kapcsán, akik a honfoglaló vitézek nobilis leszármazottaiként a soproni királyi vár fegyveresei voltak. Ekkor már biztosan megvolt temploma is, a később több ízben átalakított épület legrégibb falait 1250 táján emelhették.
Lássuk ezek után a csinos park öreg fái közt álló templomot! A magas nyugati tornyon a legfeltűnőbb a kőből készült nyolcoldalú gúlasisak, amelynek sarkait karcsú, háromszög formájú cikkelyek koronázzák. A barokk hajó külső, déli oldalán látható a román kori fal többméteres szakasza a Dunántúlon elterjedt cikcakkdíszes téglafrízzel, valamint a XIII. századi kapuzat kibontott maradványa. A román-gótikus, átmeneti stílusú diadalívtől keletre eső, sokszögzáródású szentély már a tisztán csúcsíves korszakot idézi. Egy 1408-ból származó latin nyelvű falfelirat szerint a plébániatemplom Szent Kelemen pápa és vértanú tiszteletére épült, a szövegben elrejtett évszám a bővítés befejezésének dátuma: 1408. Az 1970-es években előkerült középkori falakon freskótöredékek is láthatók, és megmaradt egy XIV. századi bronz keresztelőkút.
A templom az 1683. évi, Bécs elleni török hadjárat során nagyon megrongálódott. Alapos renoválására csak 1757-ben került sor a kegyúr Felsőbüki Nagy család pénzadományából, ekkor készültek a barokk szobrok s az oltár is. A község leghíresebb szülöttének, a reformpolitikus Felsőbüki Nagy Pálnak (1777–1857) szobra a parkban látható, a templom falánál álló négyméteres klaszszikus oszlop 1711-ből való. A pestisjárvány elmúltával emeltette hálából egy Bangóné nevű büki asszony, a valamikor a tetején állt Szeplőtelen Fogantatás-szobrot 1945-ben az oroszok elpusztították. A község híres kastélya eredetileg szintén a Felsőbüki Nagyok számára épült 1696-ban, majd a csepregi Jankovics és Markovics famíliáké, később a Szapáry grófoké lett. 1945 után a Lenin téesz használatába került, s végül egy gátlástalan privatizációs „lovag” vette meg, de ez már egy másik történet…

 

Ludwig Emil, mno.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Mozaik (83) Sport (729) Heti lámpás (244) Gazdaság (652) Nagyvilág (1452) Politika (1571) Belföld (5) Történelem (14) Szépségápolás (15) Kultúra (6) Mondom a magamét (4864) Tv fotel (65) Autómánia (61) Egészség (50) Titkok és talányok (12) Gasztronómia (539) Mozi világ (440) Jobbegyenes (1870) Emberi kapcsolatok (36) Vetítő (37) Alámerült atlantiszom (142) Irodalmi kávéház (491) Tereb (140) Flag gondolja (33) Életmód (1) Rejtőzködő magyarország (171)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>