Ma 2021 július 30. Judit, Xénia napja van. Holnap Oszkár napja lesz.
131af95dc2cb5c2e28efef75f3b8a3a2.jpg

Törött uniós szemüveg

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve
Szlovákbarát az EU-bírósá

Nem sértette meg Szlovákia az uniós jogot azzal, hogy 2009 nyarán megtagadta Sólyom László akkori magyar államfőtől a területére történő belépést – véli kedden kiadott ajánlásában Yves Bot, az Európai Bíróság kijelölt főtanácsnoka. „Bár az indítványa nem köti a testületet a döntésben, mégis nagymértékben befolyásolhatja” – figyelmeztetett a lapunknak nyilatkozó Törő Csaba, a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa. Hozzátette: az Európai Bizottság hírek szerint „súgott” Pozsonynak, tippeket adva, hogyan támassza alá hatásosabban saját érveit egy, a számukra kedvező döntés meghozatala érdekében. A magyarellenes kirohanásairól ismert Ján Slota a tegnapi fejleményekre reagálva közölte: örömmel töltötte el a luxembourgi álláspont.

]]>Ide kattintva olvashatja a teljes cikket ]]>

A luxembourgi székhelyű Európai Bíróság főtanácsnoka, Yves Bot szerint a Szlovák Köztársaság nem sértette meg az uniós jogot, amikor 2009. augusztus 21-én megtagadta Sólyom László magyar köztársasági elnök belépését az országba.

A főtanácsnok ezért azt javasolja az Európai Bíróságnak, utasítsa el a Szlovákia elleni magyar keresetet. Teszi ezt úgy, hogy az unió lefektette a „négy szabadság” – az áruk, a tőke, a szolgáltatások és a személyek szabad áramlásának – alapelvét.

Képzeljék el, mi lenne, ha nem mehetne be Párizsba Angela Merkel német kancellár, vagy Nicolas Sarkozy francia államfő nem haladhatna át a berlini Brandenburgi kapu alatt. Botrány lenne, jó nagy.

De nézzük, mi is történt az ominózus napon: Sólyom László egy szlovákiai székhelyű társadalmi szervezet meghívására akart belépni északi szomszédunk területére, Komárnóba, szép magyar nevén Révkomáromba, hogy részt vegyen Szent István szobrának avatási ünnepségén. Három szlovák akkori közjogi „méltóság” – Ivan Gasparovic államfő, a magyarofób Robert Fico kormányfő és a házelnök Pavol Paska – azt kifogásolta, hogy a nevezetes nap évfordulója a 41 évvel korábbi eseménynek, amikor a Varsói Szerződés csapatai, köztük magyar katonák megszállták Csehszlovákiát.

Elmebetegség! Vajon mitől féltek? Hogy a főtéren a magyar köztársasági elnök kardot ránt és fegyverbe szólít?

A brüsszeli agytröszt főtanácsnok indítványa azt is megállapította: Sólyom László azért akart Révkomáromba menni, hogy ott a magyar állam történelméhez kapcsolódó jelképnek számító emlékmű felavatásán vegyen részt, ez alkalomból pedig ott beszédet mondott volna. Igen, ez a történelem. Nem tehetünk róla, hogy nagyhatalmi döntés nyomán a trianoni szerződéssel elvették Magyarország területének kétharmadát, s magyarok milliói kerültek a határ másik oldalára, miközben a piros-fehér-zöldre dobbant a szívük.

Napjainkban komoly magyar politikai tényező mégsem akar sem tankkal, de legfőképpen nem gyalogosan revíziót venni. Ivan Gasparovic idén januárban a kétoldalú kapcsolatokról azt mondta: a történelmet nem lehet elfeledni, ám nem lehet irányadó akkor, ha régen elfeledett problémákat éleszthetne fel. Ebben egyetértek vele: ne legyen irányadó!

Yves Bot azt is leszögezi a tervezett Sólyom-látogatás kapcsán, hogy ez esetben nem tisztán magáncélú utazásról vagy inkognitóban tett látogatásról lett volna szó. Inkognitóban? Csak nem Szvatopluknak kellett volna öltöznie, hogy bejusson? Szerintem a magyar köztársasági elnök – ha hívják – elment volna egy szlovák király szobrának avatására is…

Amúgy a szlovák néppel, az emberekkel semmi baj nincs, nem úgy egyes politikusaikkal. Azokkal, akik kisebbségi kórságban szenvednek, s ezt mérhetetlen nacionalizmussal és sovinizmussal palástolnák.

Az ügy kapcsán érdemes megnézni azt is, mire számíthatunk az Euró­pai Uniótól. Leszögezem, uniópárti vagyok! – mert nincs más alternatíva. Mégis kezd elegem lenni abból, hogy a közösség folyamatosan olyan döntéseket hoz vagy helyez kilátásba, amelyek ellentétesek a magyar érdekekkel. Gondolok itt a kötelezettségszegési eljárásra vagy a kohé­ziós pénzek befagyasztására, de most inkább maradjunk szlovák példáknál: nagy kuss van Brüsszelben arról, hogy a szlovákok elveszik az állampolgárságot azoktól, akik magyar állampolgárságért folyamodnak. Közöttük találni a 99 éves rimaszombati Tamás Aladárnét. Szégyelljék magukat azok, akik tevőlegesen hozzájárulnak a majd százéves néni és a hozzá hasonlók meghurcolásához. A politikai hiénák Malina Hedviget is felhasználták. Tudják, ő volt az a fiatal nő, aki „saját magát verte meg az utcán”. Később a Radicová-kormány ugyan bocsánatot kért, de hamis tanúzás miatt tovább folyt a vizsgálat. Brüsszel pedig hallgat. Nem szúrják az unió szemét a Beneš-dekrétumok sem, amelyek a második világháború utáni csehszlovák államiság létrehozása érdekében az ország területén élő németek és magyarok kollektív bűnösségét rögzítik.

Brüsszelnek tehát két szemüvege van. Egy éleslátó és egy homályos, törött. Jó lenne, ha utóbbit eldobná, mert megvakul a közösség!

Csákó Attila - magyarhirlap.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Kultúra (6) Életmód (1) Politika (1578) Mondom a magamét (5459) Mozi világ (440) Emberi kapcsolatok (36) Tereb (138) Alámerült atlantiszom (142) Mozaik (83) Belföld (6) Gazdaság (659) Történelem (14) Tv fotel (65) Titkok és talányok (12) Sport (729) Irodalmi kávéház (505) Egészség (50) Gasztronómia (539) Flag gondolja (33) Rejtőzködő magyarország (168) Autómánia (61) Jobbegyenes (2083) Vetítő (30) Nagyvilág (1456) Szépségápolás (15) Heti lámpás (255)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>