Ma 2024 március 29. Aguszta napja van. Holnap Zalán napja lesz.
fb292e92007afd02bb616cbc2a87f5a2.jpg

Politikai és közéleti abszurditások - A Cozma-ügy

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Magyarországon a bíróságok független szervek: nincsenek alárendelve sem a kormánynak, sem a parlamentnek. Az ítélkező bírókat senki nem utasíthatja, döntéseiknél csak a hatályos jogot vehetik figyelembe. A bírói szervezet többszintű, ám a felsőbb szintek nem utasíthatják az alsókat. Ennek célja a jogorvoslati lehetőség biztosítása.

A bírók személyes függetlenségének további biztosítéka, hogy őket csak különleges esetben lehet a hivatalukból elmozdítani. Ez értelemszerűen azt jelenti, hogy a magyar jogállamon belül – gyakorlatilag mindenki szándéka ellenére – létrejött az érinthetetlenek kasztja, akik csak egymást bírálhatják fölül, feltéve, ha akarják.

A négy évtizedes törvénytelen kommunista diktatúra után óriási lépés volt a hatalmi ágak klasszikus – Montesquieu által leírt – szétválasztása: a törvényhozás, a végrehajtás és az igazságszolgáltatás függetlenségének megteremtése.

Köztudomású, hogy az Amerikai Egyesült Államokban a bírói függetlenségnek komoly határt szab az esküdtszék intézménye. Az angolszász jogrendszerekben pedig a common law hagyományára alapozva a bíróságok korábbi döntésekből (precedensekből) vezetik le ítéleteiket, innen a precedensjog elnevezés.

A bírói függetlenséggel kapcsolatban azért fogalmazódik meg egyre több kérdés, mert az utóbbi néhány évben olyan ítéletek is születtek, melyek megkérdőjelezik a jelenlegi rendszerbe vetett hitet. Vagy a jogszabályok egy részével van baj, vagy a bírói függetlenség intézményének negatív következményeiről van szó.

A kérdés rendkívül kényes, a probléma hihetetlenül összetett, de nem szabad hagyni, hogy néhány felelőtlen és alkalmatlan bíró tönkretegye a bírói kar egészének tekintélyét.

Nem tehetünk úgy, mintha budapesti értelmiségi körökben nem lenne köztudott azoknak a bíróknak a neve, akiknek a megnyilatkozásaiban és az ítéleteiben tetten érhetőek balliberális politikai nézeteik. Miért lennének ők függetlenek? Vagy mit gondoljunk arról a bírónőről, aki egy elmegyógyászati kezelés alatt álló nő, és egy bizonytalankodó, szagot kereső rendőrkutya ténykedése alapján gyilkosságért szabott ki súlyos ítéletet. A később ártatlannak bizonyult cigány vádlott öngyilkos lett, a bírónő pedig kijelentette, hogy nem követett el hibát. Biztos ez? Meddig és mennyire lehet független egy esendő ember? És felette ki ítélkezik? És kinek az érdekét szolgálja, ha a bírói hierarchiában előléptetnek egy olyan embert, aki ártatlanokat minősített gyilkosoknak? Valószínűleg minden jogi eljárási szabályt betartott, törvényszerűen járt el, de az igazság senkit nem érdekel?

2009. február 8-án a veszprémi Patrióta lokál előtt meggyilkolták Marian Cozmát, az MKB Veszprém és a román kézilabda-válogatott játékosát, a segítségére siető sporttársait, a horvát Ivan Pesicet és a szerb Zarko Sesumot pedig életveszélyesen megsebesítették. Az ügy az egész magyar társadalmat megrázta, ennek következtében óriási nyilvánosságot kapott, és szinte a legapróbb mozzanata is közismertté vált. A vádlottak médiasztárokká válva össze-vissza hazudoztak a történtekről, és maffiózó kinézetűeknek nevezték a veszprémi kézilabdásokat…

Az elkövetők büntetett előéletű, szórakozni vágyó cigányok voltak. A Veszprémi Törvényszék a jelentőségének megfelelően kezelte az ügyet, és a precíz, hosszú nyomozati szak után a Megyei Bíróság az első- és másodrendű vádlottat, Raffael Sándort és Németh Győzőt életfogytig tartó szabadságvesztésre, a harmadrendű vádlott Sztojka Ivánt 20 év fegyház-büntetésre ítélte.

Nemrég azonban történt valami: az első fokon életfogytiglani fegyházra ítélt Raffael Sándort és Németh Győzőt 18-18 év börtönbüntetésre ítélték, míg Sztojka Iván 20 év fegyházbüntetését 8 évre változtatta a Havasiné Orbán Mária vezette Győri Ítélőtáblán az ügyben eljáró tanács, melynek elnöke a júliusban nyugdíjba vonuló 65 éves Nagy Zoltán. A tanács tagjai voltak még Csák Csilla és Takácsné Helyes Klára.

A felmentéssel felérő enyhítés oka, hogy nem állapítottak meg szándékegységet, a szúrásokat pedig indulati cselekménynek minősítették.

„A vádlottak az elsőfokú ítélettel szemben sem Cozmát, sem Pesicset nem akarategységben, csak egymáshoz közel, egymásról tudva támadták meg, a megyei bíróság ezért megalapozatlanul terjesztette ki a történtek megítélését több ember elleni emberölés kísérletére.”

Nagy Zoltán mintha nem tudná, mit beszél: „egymáshoz közel, egymásról tudva” cselekedni nem elég az akarategységhez?

A bíró szerint a Veszprém Megyei Bíróság szükségtelenül utalt a vádlottak cigány származására, és a roma csoport emlegetését is helytelennek tartotta. Ugyanakkor ő maga is hangsúlyozta, hogy Magyarországon a cigányok egy része is cigánynak mondja magát. Ezek után mit mondhatunk akkor, ha egy huszonöt fős, hangos, agresszív cigány társaság nyomul be egy helyiségbe? Hogy megjöttek az eszkimók? Mert a Győri Ítélőtáblán politikailag csak így korrekt?

Marian Cozma családjának jogi képviselője felülvizsgálati indítványt nyújtott be Polt Péter legfőbb ügyészhez, aki reményeink szerint felülvizsgálati kérelemmel fordul majd a Kúriához.

Ellenkező esetben a gyilkosok néhány év múlva szabadulnak.

Tóth Gy. László

politológus,
a miniszterelnök volt főtanácsadója

demokrata.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Rejtőzködő magyarország (168) Szépségápolás (15) Jobbegyenes (2778) Flag gondolja (36) Heti lámpás (310) Tv fotel (65) Kultúra (6) Egészség (50) Sport (729) Alámerült atlantiszom (142) Gasztronómia (539) Mozaik (83) Nézőpont (1) Belföld (10) Gazdaság (702) Politika (1582) Történelem (17) Mondom a magamét (7501) Életmód (1) Nagyvilág (1309) Emberi kapcsolatok (36) Vetítő (30) Titkok és talányok (12) Irodalmi kávéház (537) Tereb (146) Autómánia (61) Mozi világ (440)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>