Tapasztalattól fűtött, racionális cselekvés, a politikai közösség és közhangulat megragadása/átérzése és formálása/átalakítása. Egyszerűbben: „megfelelő ember a megfelelő időben”. Ellenfelei épp a politikai cselekvés lényegét nem értik. Megszédülnek látszólagos sikerüktől, majd ájultan összeesnek. Hiába van egy „ügy” – jelen esetben az internetadó ügye, ha nincs mögötte politikai cselekvés, mérnökmunkával edzett ösztönös tett, férfierő, józanság és akarat sajátos keveréke, Machiavelli szavaival élve: a virtus.

Nemrég még legfontosabb témáik is csak alig-alig mozgatták meg híveiket (médiatörvény, alaptörvény, felsőoktatás, 47 ezer forint, trafik és Paks), de most tényleg elhitték. Elhitték, hogy egy tőlük lényegében teljesen független téma, egy „ügy” lesz az igazi. „Sosem tudhatjuk, mi az utolsó csepp a pohárban” – mondták a „szakértőik”. Ami végre összehozza a baloldali újhullámot. Mert ez mindenkit érint. Az embereket érinti. Ez már nem demokráciaféltés. Ez már forintosított megszorítás. Vizitdíj újratöltve. És csak beszélni kell róla, tiltakozni kell ellene. Jöttek elő a „kiváló” érvek. Tiltakozni, hol máshol, mint a Facebookon, mert hiszen ott mindenki „jelen van”: egymillióan élnek-halnak a „tiltakozzunk már ma is valami ellen” típusú mozgalmakért.

És erre kell felépíteni minden meglévő frusztrációt, minden kudarcot, amit az elmúlt évek hoztak a modern, magyar baloldalnak. 700 forintra épített virtuális „lájk-ellenállás”, két tüntetés, és megdől az „Orbán-rezsim”. Ez ma az újbalos csemeték és a régi balliberális értelmiség értelmezési kerete.

De a „rezsim” nem dőlt meg most sem, a kicselezés ezúttal is elmaradt. Az újhullámos ellenzékesdi pedig olyan látványosan rohant ismét hirtelen fellángolástól vezérelve a falnak, hogy a szomszédos épület adta ezúttal is a másikat… Még egy fotó sem született a „mértékadó” nyugati lapokban „Orbán rohamrendőreiről”, amint épp „szétverik a békés ifjúdemokrata székházrongálókat”. A legvégén eljutottunk oda, hogy azt követelik a tüntetés szervezői, hogy vigyék már el őket a „rezsim őrei”, mert hiszen itt „diktatúra van”. Vagy talán mégsem?

Tanulság persze a túloldalon is akad, nem is kevés. A sokat emlegetett politikai cselekvés bő egy hétig a Fideszben is csak nyomokban volt jelen. Elbeszélt egymás mellett a realitás és a politikai célkijelölés, még akkor is, ha egyébként lett volna érthető magyarázat a „netadó” mögött. Így viszont nem volt cselekvés. Kormányzati intézkedések ugyanakkor a jövőben is lesznek, minden bizonnyal olyanok is, melyek ellen tiltakozni, sőt tüntetni fognak. Ez helyénvaló, demokráciában mindez nem jelenthet gondot, legfeljebb Gyurcsány Ferenc „demokráciájában”, lásd: 2006. De helyén kell kezelni a felszínre kerülő ügyeket is, alázattal kell viseltetni a társadalmat érintő kérdések iránt. És ami a legfontosabb: felnőttként kell kezelni a magyar választókat. Úgy tűnik, erre csak egyvalaki képes jelenleg, mert mindössze egy játékos van a politikusi „pályán”: Orbán Viktor.

mno.hu - Deák Dániel

Tisztelt olvasók! Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Flag Polgári Magazin facebook oldalát, a következő címen: ]]>https://www.facebook.com/flagmagazin]]>
- Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!

Köszönettel és barátsággal!

www.flagmagazin.hu