Ma 2021 július 30. Judit, Xénia napja van. Holnap Oszkár napja lesz.
acee61815bdb7d566443496cc539b191.jpg

Laborcizmus

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

„A térség országaiban a kommunizmus összeomlása után kisebb-nagyobb boszorkányüldözés folyt: az érzékeny struktúrákat megtisztogatták azoktól, akik így vagy úgy együttműködtek a szovjetbarát rezsimek titkosszolgálataival.{...}"

"{...} De Laborc nagyon fiatalon volt Moszkvában, és azóta ott is, meg Magyarországon is sok minden megváltozott. Kinevezése aligha okoz komoly gondot a NATO-nak” – ezt Claude Moniquet, az Európai Stratégiai Hírszerzési és Biztonsági Központ elnöke nyilatkozta 2008 tavaszán, amikor Laborcot kinevezték a Nemzetbiztonsági Hivatal élére.

„Vajon kinek volna félnivalója a Moszkvában végzett Laborctól? A NATO-nak, amely Laborc révén ritka betekintést nyerhet a moszkvai képzésbe, gondolkodásba, módszerekbe, vagy inkább az oroszoknak?” – ezt pedig Bolgár György írta, szinte napra pontosan ugyanakkor a Népszavában.

Eltelt néhány hónap. 2008 nyarán a NATO és Bolgár György kedvence már Magyarország topbűnözőjével kvaterkázik. Bekövetkezik, ami még a feltételezett orosz kapcsolatnál is veszélyesebb: a magyar kormány titkosszolgálati főigazgatója leplezetlenül terveket sző a szervezett bűnözés egyik irányítójával. Cél: a jobboldali ellenzék lejáratása. Pontosan úgy beszélgetnek egymással, ahogyan a strand büféjében szoktak a makkos cipős tahó bűnözők. Az egyik mond egy vastagot, a másik rátesz egy lapáttal. A mítoszt, amely szerint a Laborc-féle titkosszolgák bonyolult és tudós fazonok, a most nyilvánosságra került jegyzőkönyvek teljesen eloszlatják. Ha nem tudnánk, hogy éppen ki beszél, felcserélhetnénk Laborcot és Portikot. Ha másképp alakul a rendszerváltozásnak nevezett gengszterváltás, Laborc is szőkíthetett volna olajat, és Portik is beülhetett volna a gyurcsányi titkosszolgálat főnöki bársonyszékébe. Ugyanaz a szocializáció, ugyanaz a rémületes amoralitás, ugyanaz a suttyó stílus.  

Ijesztő, ugye?

Az ócska szövegelésnél (lásd Portik hetvenkedését, hogy ő akár hárommillió embert is elér) jóval rémületesebb persze, hogy Laborcék hogyan gondolkodnak. Kuplerájokba cipelnék, lefilmeznék a politikai túloldal prominenseit („Hát, szerintem ez egy jó megoldás” – mondja erről Laborc). Kampányban hasznosítható tévéelnökről egyezkedik a titkosszolgálati vezető és a bűnöző. Amikor Portik eltávozik, Laborc odafordul Glemba Zoltánhoz, és elismerően így szól az olajkirályról: „Jól pörög az agya, jól pörög az agya. Hát, figyelj, hogy ez fönt maradt, ez azért nagy név.”

Képzelhetjük, hogy ha az ország titkait kellett pénzért dobra verni, ha a régi moszkvai haverok bejelentkeztek egy kis eligazításra Laborchoz, ha ezt-azt ki kellett nyomozni a budapesti éjszakában, és ha néhány ruszki érdekeltséget államilag megsimogattak, mennyire kemény lehetett ez a mi vörös kémfőnökünk.

De sem akkor, sem ma nem ettől hangos a nagyvilág. Laborc tündökléséről és bukásáról nem olvashatunk Wikileaks-táviratokat, a magyarok rasszizmusáról igen. Annak idején Washington és London sietett leszögezni, Laborc kinevezése Magyarország belügye – most aligha közölnek majd helyreigazítást. A NATO Claude Moniquet-je sem kér elnézést azért, mert a szervezett bűnözéssel haverkodó Laborcról a szegény kommunistákat sújtó boszorkányüldözés jutott eszébe. És Bolgár György sem fogja leírni soha azt a mondatot, hogy most alaposan melléfogtam, bocsánat, soha többé nem vezetek rádióműsort, mert laborcizmusból megbuktam.

Őszintén remélem, hogy a Táncsics-díj átadása és a Kossuth-téri fák kivágása miatt támadt balliberális hisztériában eléri az ingerküszöböt egy olyan apróság is, mint a Laborc-ügy. Igaz, „mindösszesen” annyi történt, hogy a magyar állam egyik legfontosabb közszolgája egy utolsó gengszterrel üzletelgetett. Jó volna továbbá, hogy a magyar alaptörvény megfelelő cikkelyeinek kivesézése helyett a nyugati kormányok legalább visszamenőleg felülvizsgálnák a Laborcról vallott nézeteiket.

Ne legyünk naivak: erre soha nem kerül sor. Fontosabb azonban, hogy a tovább élő kommunista hálózat ismét felfedte magát: bebizonyosodott, hogy húsz évvel a rendszerváltás után törvénytelen módszerekkel igyekeztek információkhoz jutni, közismert börtöntöltelékekkel szövetkeztek a legalantasabb politikai számításból.

A végére – egyfajta csattanóként – itt van nekünk Szilvásy György tegnapi nyilatkozata. Szerinte a Fidesz manipulációja az egész lehallgatási jegyzőkönyv. Persze, mit is mondhatna... Az évtized legnagyobb titkosszolgálati botrányát zsigerileg így szokás elfedni az ő köreiben, igazat még véletlenül sem szólhat, hiszen a manipuláció, az arcpirító hazudozás rég a sajátjává vált, a sejtjeibe ivódott.

Egyébként az a lényeg – és ezt ne feledjük soha – amit Laborc mond Portiknak: „Az a jó ebben, hogy ha egymásra találunk, akkor ez, ebből elég komoly dolgot lehet csinálni.” Ebben a mondatban benne van az egész rendszerváltás: a szervezett bűnözés és a pártállami hálózat összeölelkezik.

Éppen ideje egy kis helyet csinálni a börtönben ezeknek az uraknak.

Szentesi Zöldi László - magyarhirlap.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Politika (1578) Gazdaság (659) Jobbegyenes (2083) Heti lámpás (255) Mondom a magamét (5459) Szépségápolás (15) Titkok és talányok (12) Kultúra (6) Tv fotel (65) Nagyvilág (1456) Belföld (6) Emberi kapcsolatok (36) Mozaik (83) Irodalmi kávéház (505) Egészség (50) Tereb (138) Autómánia (61) Gasztronómia (539) Vetítő (30) Életmód (1) Történelem (14) Alámerült atlantiszom (142) Flag gondolja (33) Mozi világ (440) Sport (729) Rejtőzködő magyarország (168)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>