Schmidt Máriát a kormány eljárása a kommunista diktatúra idejére emlékeztette, amikor fontos klasszikus kötetek csak titokban terjesztett szamizdatként voltak elérhetők. A történész arra is választ vár, hogy mi indokolta a döntést.

Újabb súlyos kérdéseket vetett fel Schmidt Mária a Terror Háza Múzeum körüli intézkedésekkel kapcsolatban. A történész Facebook-bejegyzésében ]]>arról számolt be]]>, hogy az egykor a múzeumot is működtető alapítvány köteteit visszahívják a könyvesboltokból. Schmidt szerint különösen nyugtalanító, hogy több mint három évtizeddel a rendszerváltás után ismét olyan helyzet állhat elő, amelyben könyvek terjesztését korlátozzák.

Visszatérhet a szamizdatkorszak?

A történész személyes emlékeivel kezdte bejegyzését. Felidézte, hogy az 1980-as években szamizdat kiadványokban olvasta George Orwell és Alekszandr Szolzsenyicin műveit. Mint írta, ez egyszerre jelentett számára szellemi élményt és kockázatot, hiszen a kommunista diktatúra idején a tiltott irodalom birtoklása is bajba sodorhatta az embert.

„A kommunizmus bukása azonban magával rántotta a szamizdatirodalmat is, hiszen már nem volt többet szükség rongyosra olvasott, titokban előállított és terjesztett illegális kiadványokra” – fogalmazott Schmidt, hozzátéve, hogy azt hitte, ezt a korszakot végleg magunk mögött hagytuk. „Vagy mégsem?” – tette fel a kérdést.

Schmidt Mária közlése szerint ugyanis most az egykor a Terror Háza Múzeumot is működtető alapítvány könyveit rendelik vissza a kereskedelmi forgalomból. A történész a döntés indokait firtatva a kormányhoz és a kultúráért felelős miniszterhez fordult kérdéseivel.

Miért döntött úgy a kormány és a kultúráért felelős miniszter, hogy visszahívjak ezeket a könyveket? Milyen veszélyt hordoznak ezek a kötetek?

– írta. Bejegyzésében arra is figyelmeztetett, hogy a történelemben volt már példa arra, milyen következményekkel járhat a könyvek begyűjtése. Schmidt ugyanakkor annak a reményének adott hangot, hogy a történtek mögött csupán adminisztratív okok állnak.

A posztot egy ironikus, ugyanakkor történelmi utalásokkal terhelt felvetéssel zárta: reméli, hogy nem jutnak el odáig, hogy „könyveket égetni a Parlament lépcsője előtt – mondjuk október 23-án”.

A történész bejegyzéséből nem derül ki, pontosan mely kiadványokat érinti a visszahívás, mekkora példányszámról van szó, illetve milyen hivatalos indoklással rendelték el az intézkedést. Így az sem tisztázott, hogy adminisztratív vagy terjesztési döntésről van-e szó, esetleg a könyvek tartalmával összefüggő korlátozásról.

Menesztették, majd bezáratták a múzeumot

Emlékezetes, ]]>Tarr Zoltán]]> társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter szeptember 15-én bejelentette: megszünteti Schmidt Mária főigazgatói megbízatását, és ezzel egy időben ]]>ideiglenesen bezáratja ]]>a Terror Háza Múzeumot. A döntést azzal indokolta, hogy át kell világítani a kiállítás tartalmát, valamint tisztázni kell az intézmény működésének jogi, szakmai és gazdasági feltételeit. A tárcavezető eredetileg azt közölte, hogy a múzeum csak az átvilágítás lezárulta után nyithat újra. Egy nappal később azonban változtatott az álláspontján: bejelentette, hogy szeptember 22-től ismét fogadják a látogatókat, az első héten ráadásul ingyenesen. A kiállítás szakmai felülvizsgálata eközben tovább folytatódik.

Schmidt Mária felmentése és az intézmény bezárása jelentős tiltakozást váltott ki. Szeptember 20-án Bayer Zsolt, Bencsik András, Huth Gergely és Szentesi Zöldi László szervezésében ]]>tüntetést tartottak]]> a Terror Háza előtt. A volt főigazgató azóta is rendszeresen bírálja Tarr Zoltán intézkedéseit, és magyarázatot követel a múzeum körüli döntésekre.

Kárpáti András - ]]>www.magyarnemzet.hu]]>