Ma 2020 november 28. Stefánia napja van. Holnap Taksony napja lesz.
lovasistvanpubli.jpg

Lovas István: Elhallgatott hírek 203. / Nemzetközi sajtószemle

Flag

Szöveg méret

5
Átlag: 5 (1 szavazat)

A Bildnek adott mai Trump-interjú őrjöngő német sajtóvisszhangja.

A Merkel-imádó német cselédsajtóban hatalmas, maximálisan negatív visszhangot váltott ki Trump megválasztott amerikai elnöknek a Bildben megjelent ma reggeli interjúja. Trump egy időben fogadta a 3 millió példányszámú német bulvárlap és a brit Times újságíróját.

A német lapok felületes átfutása is egyértelműen mutatja, hogy Donald Trumpnak a merkeli migránspolitikáról, az idejétmúlt NATO-ról és Oroszországgal kapcsolatos kijelentései (melyek részletesen megtalálhatóak a mi sajtónkban is) féktelen dühöt váltottak ki.

Jellemző például a müncheni szerkesztésű ]]>Süddeutsche Zeitung]]> erről szóló cikkének a címe: „Már németül is van Trump-show”.

E Merkel előtt laptársaihoz hasonlóan csúszó-mászó újság az interjút összefoglaló „leadben” nem azt emeli ki, hogy Trump mit mond, hanem azt állítja, a Bild Trumpot interjúvoló újságírója totálisan alázatosan viselkedett. /Egyáltalában nem igaz: aki egy Merkel-interjút elolvas egy német lapban, tudja, Kai Diekmann és brit kollégája semmivel nem voltak alázatosabbak a gyalázatosan gyáva német újságíróknál. Sőt: Diekmann is hagyta beszélni olyanokról, amelyekről tudta, „felrobbantja” a német uralkodó elit reggeli – vacak minőségű – kávéját./

A trumpi kijelentéseket ismertető lapok közül kivételt képez, mint mindig, a független ]]>Deutsche Wirtschafts Nachrichten]]>, amely az interjút ilyen címmel „meri” összefoglalni: „Donald Trump Putyint és Merkelt egy lapon említi”.

Megdöbbentő ugyanakkor az a hasonlóság, ami Trump EU-val kapcsolatos mondanivalója és a magyar miniszterelnök pénteki, e témában elhangzott kijelentései között fedezhető fel. Trump elmondta, „az országok és emberek a saját identitásukat akarják… Nem akarják, hogy mások jöjjenek országukba és azt elpusztítsák.” Hozzátette, arra számít, hogy Nagy-Britannia után más országok is kilépnek az unióból és hogy őt egyáltalában nem érdekli, vajon az EU jelenlegi formájában megmarad vagy széthullik.

Orbán Viktor ilyen messzire nem ment, de arról beszélt, hogy  2017 az uniós országok lázadása lesz.

Megkezdődött: az EU egy migránsellenes nézeteket valló dán újságírónőt feketelistázott

]]>RUSSIA TODAY]]>

Iben Thranholm dán újságírót orosz propagandistának bélyegezték és uniós feketelistára tették olyan megjegyzésekért, amelyeket az uniós migrációs politikát illetően mondott.

Az újságíró a Russia Todaynek mondta el, hogy tavaly egy véleménycikket írt a Russia Insidernek, és ebben fenntartásait fejezte ki az EU jelenlegi migráns politikáját illetően és kifejezte azt a véleményét, hogy az EU képtelen megfelelően integrálni a muzulmán migránsokat az európai társadalomba.

A Russia Todaynek pedig korábban írt egy cikket, amelyben kifejtette, hogy a nyugati kulturális nihilizmus az, amely a legfőbb tényező az EU-n belül tapasztalható, növekvő muzulmán radikalizálódásban. Ez elég volt ahhoz, hogy az EU az East StratCom Task Force feketelistájára tegyék. Ezt a testületet 2015-ben hozták létre azért, hogy „példákat gyűjtsön a Kreml-barát dezinformációs cikkekről”.

Thranholm elmondta, „Ma én vagyok a listán. Holnap egy másik újságíró lehet, akinek hasonló nézetei vannak.” (Ilyenkor, ha ez netán egy ballib firkászra vonatkozna, a Klubrádió szerű bűzbarlangokban azonnal sikongva Niemöller jutna az eszükbe.)

Kifejtette, az EU olyan politikát folytat az ellenzékével, hogy a szóban forgó személyt Oroszországhoz kötik és azt állítják, szoros közöttük a kapcsolat. Melynek következtében azt mondják, az adott személyben már nem lehet megbízni. Vagyis ez egyfajta karaktergyilkosság.

„Nehéz elhinni, hogy a modern, demokratikus Európa egyfajta totalitárius vagy fél-totalitárius demokráciába torkolt, ahol vezetőinknek külön fogalmi meghatározása van arról, hogy mi a demokrácia. És ha valaki nem ért azzal együtt, listázzák. Ami igen vészterhes”, mondta.

Anders Samuelsen dán külügyminiszter nemrégiben helyeselte, hogy az újságírónőt listázták azzal, hogy „a Kreml narratíváját” reklámozza. Ezt akkor mondta, amikor Marie Krarup, a dán Néppárt elnöke – aki Thranholmhoz hasonló nézeteket vall a migráció terén – rákérdezett.

Iben Thranholm erre úgy reagált, hogy a feketelistázás „a totalitariánus szovjet állam” gyakorlatára emlékezteti.

Terrorista szuperveszély: az Iszlám Állam előretörése a Balkánon

A bevándorlással szemben kritikus német portál, az Einwanderungskritik, „Az Iszlám Állam a Balkánon – Bevándorlás kritika” ]]>címmel]]> azzal kezdi elemzését, hogy bő három hét telt el a berlini karácsonyi vásár ellen végrehajtott szörnyű terrortámadás óta, és az az által kiváltott sokk kezd oldódni. De ennél még kevesebbet beszélnek arról a terrortámadásról, amelyet a Duisburg-oberhauseni „Centro” nevű, legnagyobb németországi bevásárlóközpont ellen terveztek. „Talán azért, mert mindkét gyanúsított szalafistát bizonyíték hiányában ismét szabadon bocsájtották”.

Csakhogy, veti közbe a cikk, „a két koszovói testvér esetét nem lenne szabad túlságosan gyorsan ad acta tenni, mivel mindkét gyanúsított származása egész Európa közbiztonságának hatalmas veszélyeztetettségére utal, amely ugyanakkor a politikai beszédben szinte semmilyen szerepet nem játszik. Ugyanis – miközben a média ügyet nem vet rá – az 1990-es évek jugoszláviai konfliktusa óta Európa közepén egy Szaúd-Arábia és Katar által finanszírozott  iszlamista territórium alakult ki, amely a konfliktusokat az elkövetkező években egy teljesen új szakaszba viheti”.

A szerző, Robin Classen ezután ismerteti, milyen módon alakul ki a terrorinfrastruktúra még az uniós tagországokban is, miközben kiemeli, a Közel-Keletről olyan „menekülteknek” álcázott emberek szüremkednek be, akiket már „át sem kell nevelni”, hanem készek terrorcselekmények elkövetésére.

„Ez nem egy disztópiás /a „disztópia” az „utópia” ellentettje/ horrorisztikus jövőkép, hanem egy olyan komolyan veendő realitás, amely az elkövetkező években alakulhat ki Koszovóban és Boszniában az ottani fejlemények eredményeként”, írja Classen.

Már a jugoszláviai konfliktus nyomán a Közel-Keletről érkezett iszlamista bajkeverők a konfliktust a boszniai oldalon kifejezetten vallási alapon turbózták fel, és dzsihadistákat küldtek az országba, akik később boszniai állampolgárságot kaptak.

A rákövetkező években és különösen az elmúlt évtizedben Szaúd-Arábia, Katar és az Egyesült Arab Emirátusok elsősorban Boszniában fektettek be hatalmas összegeket. Az országba bevonult a vahabista ideológia is, amely az ott korábban „igen erősen felvizezett hagyományos iszlámot gyorsan kiszorította”.

Ma, olvasható, Bosznia és Koszovó egy főre számítva a legtöbb harcost „bocsájtotta ki” az Iszlám Állam számára. Hirtelenjében a fejkendők, sőt a burka nyomta rá az utcákra a képét, és ha ezen országokban, ahol a fiatalok munkanélküliségi aránya akár a 60 százalékot is eléri, valakinek munkahelyet ajánlanak, akkor azok főként szaúdi építési cégek, a Perzsa-öböl mentéről jött emberek által üzemeltetett plázák, vagy pedig a gazdag arabok számára fenntartott zárt üdülők.

Több terület úgy néz ki, mint az Iszlám Állam európai enklávéi. Osvében, Gornja Maocában az Iszlám Állam zászlóit lobogtatja a szél, szalafista öltözet uralja a városképet és sztárként ünneplik a kiutazott „mártírokat” és családjaikat.

A cikk arra is ráfordítja a figyelmet, hogy a horvát-bosnyák határ nem erődítmény jellegű, hanem annak vicc változata. Az megy át rajta, aki akar.

Szájer: Tajani személyében magyarbarát EP-elnököt választhatnak

Szájer József néppárti európai parlamenti képviselőt arról kérdeztük, ki lehet az Európai Parlament elnöke Martin Schulz után. A szocialista Schulz egy rendkívüli megállapodás révén a megszokott két és fél év helyett két „félidőn” át vezethette a testületet. Ennek ellenére a szociáldemokraták azt szeretnék, ha újra ők uralnák az Európai Parlamentet azzal „érvelve”, hogy akkor az Európai Unió három alapintézményének vezetője mind néppárti lenne. Értve ez alatt a „néppárti” Jean-Claud Junckert, az Európai Bizottság elnökét is. A A fideszes képviselőt a holnapi EP-választások esélyeiről kérdeztük.  

*             *             *

Mit tippel, kit választanak holnap az Európai Parlament elnökének?

Tippelni nagyon nehéz, mert nagyon szoros a meccs. De nagyon remélem, hogy jelöltünk, a néppárti Antonio Tajani le tudja győzni a szocialisták jelöltjét, Gianni Pittellát. E pillanatban az Európai Parlamentben a jobb- és baloldal között nagyjából azonosak az erőviszonyok. Olyannyira, hogy egy-két szavazaton is múlhat a győzelem. Régen volt ilyen szavazás. A baloldal valahogyan mindig át tudta húzni a Néppártot a másik oldalra, és eddig egy szocialista-néppárti koalíció segítségével lehetett működtetni a parlamentet.

Mielőtt Pittelláról beszélnénk, mekkora az esélye a liberális frakció vezetőjének, Guy Verhofstadtnak, hogy az EP elnöke legyen?

Verhofstadt már nagyon régóta szeretne az Európai Parlament elnöke lenni, de az ő frakciója csak a harmadik-negyedik legnagyobb párt az EP-ben. Most megpróbált változtatni, hiszen az olasz 5 Csillag Mozgalommal kívánt szövetséget kötni, amit a pártja nem támogatott. Neki erre azért volt szüksége, hogy a nagyokkal egy kategóriába kerülhessen. De bízom benne, hogy igazán nincsen komoly esélye. Egyre inkább egy jobb-bal polarizáció látható a parlamentben.  Nem is szólva arról, hogy Verhofstadt nem is képviselné sem a parlamentet, sem Európát, hiszen ő olyan szélsőségesen föderalista, az Európai Egyesült Államok híve, hogy párját ritkítja Európában.

Olvasóink zöme szeretné, ha valóban ritkítana párjait…

Az a radikális felfogás, amit ő képvisel, azaz a nemzeti kormányok szuverenitásának teljes tagadása, annak nincs sok híve az Európai Parlamentben, de még saját frakciójában sem. Úgyhogy esélyei nem túl nagyok.

Miként lehet, hogy egy olyan ember, aki állandóan az „alapértékekről” és „elvekről” üvöltözik, mint amikor a jobboldali Magyarországot rugdalja, egyáltalában hajlandó volt leülni a „populista”, euroszkeptikus Beppe Grillo mozgalomvezérrel tárgyalni képviselői csatlakozásáról a liberális frakcióhoz?

Igen, ez különös egy radikálisan föderalista politikustól, de ugyanakkor egy olyan párttal kötött szövetséget, amely Olaszország ki akarja vezetni az euróövezetből. Ez szavahihetőségét kérdőre vonja. Meg azt, hogy azt a megállapodást Verhofstadt is aláírta, amit a szocialisták és a Néppárt kötött két és fél évvel ezelőtt a parlamenti tisztségekről és arról is, hogy most a második félidőben egy néppárti lesz az Európai Parlament elnöke. Miközben sem ő, sem a szocialisták ezt nem tartják be.  Ez példa nélküli.

Az euroszkeptikus Farage-ék, mármint a Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája frakció tagjai kire fognak szavazni?

Egy jobboldali-baloldali polarizációban inkább a jobboldalhoz tartoznak. Ugyanakkor a frakciójukhoz tartozó Öt Csillag Mozgalom elég zavaros képlet. Mármint hogy jobbra vagy balra voksolnak-e. Ráadásul Tajani és Pittella is olasz. Az utóbbi pedig igen erősen föderalista álláspontot képvisel. Tajani a közös Európát és a nemzeti szuverenitást párosító megközelítés híve, miközben a legjobboldalibb olyan személy, akit ez az inkább liberális irányba húzó intézmény valaha is támogathat. Úgyhogy annak is örülök, hogy maga a Néppárt magát Tajanit választotta.

Ugye nyugodtan kijelenthetjük, hogy Tajani rokonszenvezik a jobboldali Magyarországgal?

Nemcsak rokonszenvezik, de ő a Forza Italia (Hajrá Olaszország!) pártjából való. Kifejezetten régi barátunk és harcostársunk. Őket Berlusconi miniszterelnöksége idején ugyanúgy sokszor kiközösítettek, mint bennünket; ugyanazon nemtelen eszközökkel támadták. 10 évvel ezelőtt éppen én voltam az, aki egy Berlusconi-ellenes határozatot sikerrel akadályoztam meg az Európai Parlamentben, amit az olasz kollégák sohasem felejtenek el, és Tajani úr volt azon nagyon kevés politikusok egyike, aki 2007-ben eljött Magyarországra a 2006-os rendőrattack után és szolidaritásáról biztosított bennünket. Beszédet is tartott március 15-i ünnepségünkön. Vagyis azon kevés európaiak közé tartozik, akik már akkor kiálltak mellettünk.  Egyetlen egy dologban van csak lényegesebb különbség közöttünk. Az, hogy az Olaszországra nehezedő több százezres bevándorlás ügyét csak úgy lehet megoldani, hogy akik Olaszországba bejutnak, azokat szét kell osztani. Ebben különbség van kettőnk között, de minden más kérdésben lényegében egy vonalon vagyunk, és nagyon jó baráti viszony van közöttünk. És végre olyan elnöke lenne az Európai Parlamentnek, aki nem hogy nem üt állandóan bennünket, de ki is áll mellettünk.

Pittella lesz annyira gyomorforgató a nem liberálisok szemében, mint Martin Schulz?

Nem gondolom gyomorforgatónak, hanem egy radikális baloldali-szocialista politikusnak, de a megállapodásokat korrektül betartó ember volt. Ezért is döbbenetes, hogy most éppen egy olyan papírt rúgnak fel, amin az ő aláírása is szerepelt. Pittella úr számunkra kellemetlen és sértő nyilatkozatokat is szokott tenni, de alapvetően ő is egy komolyan vehető politikus. De a szocialisták most új korszakot jelentettek be: azt, hogy nem kötnek megállapodást a Néppárttal. Akkor, amikor a Néppárt annak idején támogatta Schulznak az elnökségét. Most nekik kellene a támogatást megadni, de most ők azt mondják, egy baloldali politikát akarnak.

Mennyire esélyesek a „futottak még” kategóriában „versenyzők” az elnöki székért? Gondolok itt a belga Helga Stevensre, az északi-balzöld Eleonora Forenzára, a libzöld Jean Lambert-re, az 5 csillagos Piernicola Pedicinire, vagy a román csodabogárra, Laurentiu Rebegára?

Komoly esélyük egyiküknek sincs. De pártjaik most meg akarják mutatni saját arcukat is. Ezek az első két fordulóra szóló jelölések és inkább a szélesebb nyilvánosság előtt akarnak szerepelni. Racionalitás szempontjából persze nem sok értelme van indulásuknak, mert az EP képviselői szavaznak.

Ön szerint a hivatalosan néppárti Jean-Claude Juncker mennyire „néppárti”?

Annak a balszárnyán van. A Néppárt a legnagyobb az EP-ben és ezért széles a spektruma. Vannak benne olyanok, akik inkább az általunk különösebben nem kedvelt SZDSZ-hez hasonlítanak és vannak olyanok, akik tőlünk még inkább jobbra vannak… Mi meg inkább a középen vagyunk. Junckernek nagyon kényelmes volt eddig, hogy Schulz-cal voltak tandemben és így hivatkozhatott arra, hogy miért képvisel baloldali politikát, de ez a luxemburgi pártjára is jellemző. Mint olyan tagjaira is, mint Reding  EP-képviselő asszony, volt uniós biztos.

Lovas István - ]]>www.lovasistvan.hu]]>

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Nagyvilág (1452) Irodalmi kávéház (492) Belföld (5) Szépségápolás (15) Flag gondolja (33) Tv fotel (65) Életmód (1) Politika (1571) Mozaik (83) Autómánia (61) Történelem (14) Emberi kapcsolatok (36) Mondom a magamét (4935) Titkok és talányok (12) Sport (729) Egészség (50) Kultúra (6) Vetítő (37) Mozi világ (440) Alámerült atlantiszom (142) Tereb (140) Heti lámpás (246) Gazdaság (655) Gasztronómia (539) Rejtőzködő magyarország (171) Jobbegyenes (1906)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>