Ma 2020 augusztus 14. Marcell napja van. Holnap Mária napja lesz.
2dde474ab59021d761f4e3f6833aaa85.jpg

Indiai titkaim – 9 – magyarok, németek, bolgárok

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Mivel India felé tartottunk buszunkkal, Aradot elhagyva már megtettünk (Szegedtől) több, mint 100 km-t, megnéztem, történt-e valami nevezetes esemény Indiában december 13-án, az indulásunk napján. 

Nos, ’93-ig nemigen volt olyan esemény, mely átlépte volna a világ közvéleményének ingerküszöbét. Ám 2001. december 13-án történt egy sajnálatos terrortámadás.

Ezen a napon terroristák törtek be az Indiai Parlament épületébe. A lövöldözésben meghalt öt terrorista, öt rendőr, egy biztonsági őr, egy kertész és még 18 ember.
 
 
A támadást egy militáns muzulmán szervezet, a Lashkar-e-Taiba vállalta magára. E szervezet székhelye Pakisztánban található, ahol korántsem tartják őket terroristáknak. (Mivel Pakisztánon is keresztülutaztunk, erről a megosztott országról később, majd bővebben.)
 
A javarészt mohamedán Pakisztán (azért van jelentéktelen keresztény és talán 1,5-2 milliós hindu kisebbsége) és a vallásilag sokszínű India (itt él a világon a legtöbb mohamedán) szembenállásának oka: Kasmír.
 
Attól függően, hogy kínai, indiai, vagy pakisztáni térképet nézünk, úgy változik a kasmíri térségben a három ország határa. Egy indiai térképen India egy piciny csücsökben, valahol a Himalája magas bércei között még Afganisztánnal is határos. Kína Kasmír egy részét magának követeli, Pakisztán pedig el is foglalta.
 
1971-ben India és Pakisztán hadban állt egymással és az elmúlt évtizedekben is többször csak nagyon kevésen múlott a háború. A probléma az, hogy mindkét hatalom rendelkezik nukleáris fegyverrel.
 
Miért ilyen érdekes Kasmír?
 
 
222 ezer km2-es (Indiai viszonyok között meglehetősen kicsiny) 10 milliós szövetségi államról van szó. (Dzsammú és Kasmír) Mivel hegyvidéken terül el, két fővárosa van, egy téli és egy nyári. Srinagarban, a nyári fővárosban őriznek egy sírt, mely a hagyomány szerint az Úr Jézusé. A pikáns, hogy e sírt mohamedánok őrzik és a keresztények még a létét sem fogadják el. (De erről majd később.)
 
A lakosság 66%-a mohamedán, 30%-a hindu, de él itt kb. 200 ezer szikh és több, mint százezer buddhista is.
 
Amikor 1947-ben a volt Brit Koronagyarmat önálló lett, kettévált Pakisztánra és Indiára. Sok millióan keltek útra, hogy új hazát találjanak és sajnos sokan meg is haltak az összecsapásokban. Kasmírban akkoriban nagyob arányban éltek mohamedánok, de a maharadzsa hindu volt, aki úgy döntött, országa Indiához fog tartozni. Ezzel elvetette az ellenségeskedés magjait.
 
Amikor elhagytuk Aradot, már kellően sötét volt, így nem nézegethettem az India térképemet. Azt tudtam, hogy kasmírba nem fogunk eljutni, délebbre kelünk át a pakisztáni-indiai határon.
 
Elaludtunk, hiszen hosszú volt a nap. Így átaludtam a következő kisebb településeken való átkelést. De azért emlékezzünk meg ezekről a falvakról.
 
Aradtól mindössze 15 km-re, délre található Sagu faluja. Nem tudom, mi lehet a magyar neve. Jelenleg 3800 ember lakhat Saguban, javarészt románok. Magyarok talán százan, ha élhetnek errefelé. Kevés cigány és pár német származású család.
 
A nyolcvanas években Ceausescu eladta országa német lakóit nyugatnémet márkáért, így élve a lehetőséggel, tízezerszám menekültek a németek nyugatra.
 
 
A falu angol nyelvű honlapján (wikipedia) diszkréten megjegyzik, hogy az első írásos említés Saguról 1333-ból datálódik. Ám azt elfelejtik megjegyezni, hogy ekkoriban Sagu egy Magyar Királyság nevű országhoz tartozott és a királyt Anjou Károly Róbertnek hívták.
 
Ha már Anjouk. Nagyjából az ő uralkodásuk idejére tehető, amikor román barátaink elkezdtek beszivárogni Erdélybe. Ma már Battonyánál tartanak...
Sagu után Vingán utaztunk keresztül. Vinga magyarul és románul is Vinga. Latin neve is volt, Theresiopolis, Mária Teréziára utalva. A Vinga név a szláv vingájából ered. (vadszőlő) Vagy nem! Számos magyar helységnévről mondjuk, hogy szláv eredetű, ezzel is „bizonyítva”, hogy mi, magyarok csak megtűrt jövevények lehetünk errefelé.
Hogy mennyire sántítanak ezek a nyelvészkedések, álljon itt egy amatőr, India-fan példa:
Vinga-Linga
 
 
Vagyis lehet, Vinga neve a linga, lingam szóból ered, mely a férfi nemiszerv és az úr Shiva jelképe Indiában. Vagyis Vingán lehet, hogy hinduk telepedtek le? (Bocsánat!)
Mindenesetre Vingáról az első említés 1231-ből (Árpád-ház) ered!
A Monarchia idején a kb. ötezres településen működött járásbíróság, közjegyzőség, adóhivatal, takarékpénztár, Ferenc-rendi szerzetház, vasútállomás, posta- és távíróhivatal és postatakarékpénztár.
Ebben is megmutatkozik a kommunizmus (mely sújtotta Magyarországot és Romániát egyaránt) romboló ereje. Mutassunk ma egy ötezer fős magyar települést, ahol ennyi mindent találunk.
Vingát mindenesetre a törökök elpusztítják és csak a XVIII. Század közepén népesül be bolgár bevándorlókkal. (Ekkoriban már felszabadult a terület a törököktől és az ortodox bolgárok úgy gondolhatták, jobb nekik a katolikus Habsburg, mint a muszlim török.)
 
 
1910-bem (az utolsó monarchiabeli népszámlálás alkalmával) Vinga 4710 lakosának többsége bolgár volt, 824 fős magyar, 590 fős román és 529 fős német kisebbséggel.
 
A trianoni diktátumot követően a bolgárok kezdtek hazavándorolni. Tíz éve alig 512 vingai lakos vallotta magát bolgárnak. Majd háromezer román, nagyjából 1800 magyar, közel 700 cigány és száznál kevesebb német. Vinga népessége is átalakul.
 
Vingának 1892-ben épült egy hatalmas katolikus temploma, de ezt nem láttuk a sötétben. Híres szülötte?
 
Talán az 1816-ban született Dunyov István honvédtiszt.
 
 
Az ő élete is mutatja, hogy a ’48-as Szabadságharc ügye nem csak a magyaroknak volt fontos. Az aradi ügyvéd vingai bolgár családban született. 1848 júliusától részt vett a Délvidéken a szerb felkelők elleni harcokban. (A Habsburgok ügyesen fordították azért a nemzetiségeket a magyarok ellen, de a szerbek különösen kitűntek kegyetlenkedéseikkel.)
 
1848. októberétől már századosként harcol a bánsági románok ellen és ’49. júliusában sebesül meg. 1852-ben tíz év várfogságra ítélték, de 1859-ben amnesztiával szabadul. Eljut Itáliába, ahol Garibaldi ezredese lesz és sokat tesz az olasz egységért. Kossuth barátja volt, több könyvet is írt. 1889-ben hunyt el Olaszországban.
 
Vajon mit tudnak a mai vingai iskolások a falu híres szülöttéről?
 
Mielőtt elértük volna Temesvárt, keresztülhaladtunk Ortisoarán. E, Temesvártól 25 km-re található települést korábban Orczyfalvának nevezték (németül Orczydorf). A II. József idején élt Orczy József főispánról kapta a nevét, aki több száz német családot telepített le itt.
 
A török hódoltság utáni elnéptelenedett területen kellett a munkáskéz, hiszen egyébként a bánáti földek jó termőterületek voltak. Orczyfalva korábbi neve Kokoda volt, melyet a középkorban Kakot-nak hívtak.
 
Mert ezt a helyet is Károly Róbert idejében említik először, 1318-ban.
 
Ekkoriban két részből állt a falu: Kakathból és Tóthkakathból, de a törökök eltörölték a föld színéről.
 
Orczyfalvának 1910-ben 2161, javarészt német lakója volt. Ortisoarának 1992-ben 4105. Ebből 3667 román, 203 magyar, 149 német és 20 cigány.
 
 
Újabb 40 km India felé. Mennyi lehet hátra? Úgy 7860 km?
 
Békés álmunkból, melybe a duruzsoló busz ringatott bennünket, felriadtunk. A buszunk állt. A nagy, sötét, román éjszakában!
 
Nawesh
Szerző a Flag Polgári Műhely tagja
 

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Szépségápolás (15) Gasztronómia (539) Tv fotel (65) Politika (1571) Vetítő (37) Gazdaság (652) Kultúra (6) Történelem (14) Belföld (5) Tereb (140) Flag gondolja (33) Heti lámpás (243) Sport (729) Mozi világ (440) Alámerült atlantiszom (142) Mondom a magamét (4722) Jobbegyenes (1818) Mozaik (83) Irodalmi kávéház (489) Titkok és talányok (12) Autómánia (61) Rejtőzködő magyarország (171) Nagyvilág (1451) Egészség (50) Emberi kapcsolatok (36) Életmód (1)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>