Ma 2019 december 15. Valér napja van. Holnap Etelka, Aletta napja lesz.
05a56f79f66c309c9a41be27343b5e55.jpg

Indián Amerika – 6 – Szent Brendan Amerikában

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Tudjuk, bár Kolumbusz Kristóf volt az, aki először eljutott Amerikába úgy, hogy fogalma sem volt mit fedezett fel, de kellő publicitással és uralkodói hátszéllel rendelkezett, korántsem volt az első. Megelőzte őt valószínűleg egy skót nemesúr pár évtizeddel és vagy fél évezreddel a vikingek.

Vajon az észak vad harcosai voltak az elsők, akik európaiként a lábukat tették az ismeretlen földre Korántsem... Utazzunk el Szent Patrik földjére, Írországba.

Az Egyesült Államok nagyjából 310 millió lakójából majd 40 millió vallja magát ír származásúnak. Nagyjából kilencszer többen, mint amennyien az óhazában maradtak. Írország, Éire Európa harmadik legnagyobb szigete, javarészt a ma már független Írország és a Nagy Britanniához tartozó Észak-Írország tartozik ide. Amikor Kolumbusz útra kelt nyugat felé sejtve Indiát, az ír sziget az angolok fennhatósága alatt állt. Lordok uralta elaprózott uradalmak, hol névleges, hol valós angol hatalommal. Amikor a vikingek keltek útra Izland, Grönland, Vinland felé, másfél évszázada próbálták megvetni a lábukat az ír szigeten. Az ezredforduló környékén éppen vesztésre álltak és akik maradtak, az évszázadok során elíresedtek...

De utazzunk még vissza vagy hat évszázadot. Kelták éltek a szigeten évezredeken át és Róma keze sem ért el idáig. Majd a birodalom tovatűnt és felragyogott Európa-szerte a kereszt. Írország és az írek elválaszthatatlanok a kereszténységtől, a római katolicizmustól és persze Szent Patriktól. Pedig Patrik Britanniában született, jómódban élt és úgy jutott el Írországba, hogy tengeri rablók elhurcolták. Nincsenek véletlenek...

Hat év után megszökött, hazatért, pap lett és amikor jött az isteni hívás, visszatért önként az ír szigetre. Gyakorlatilag az egész szigetet kereszténnyé tette. Innen, az V. századtól számíthatjuk az ír kereszténységet. De hogy jön ide Amerika?

Írország nem csak kereszténnyé lett, de számos szentet is adott az egyháznak, a világnak. Akik missziós lelkülettel terjesztették a hitet. A VI. században már az ír kolostorokból rajzottak a misszionáriusok Európa pogány területeire, Skóciába, Galliába, Germániába...

S megérkeztünk történetünk időszakához, a VI. századba. Ekkor élt egy Bernard nevű szerzetes is az ír szigeten. A történet persze a legendák ködébe vész, de fennmaradt Szent Bernard legendája. Annyira buzgott benne a hit, hogy társaival elindult megkeresni a Paradicsom szigetét.

484-ben született, 512-ben szentelték pappá. 512 és 530 között egy kolostort is épített. Érdekes, hogy fel sem merült bennük, talán a Közel-Keleten a Szentföld környékén kellene keresni. Nekiindultak a vad és ismeretlen Atlanti-óceánnak.

Húsvét napján megpillantottak egy kicsiny szigetet, melynél megálltak, hogy dicsérjék az urat. Amikor partra szálltak és a kopár szigeten tüzet akartak rakni, a sziget egyszerűen alámerült a tengerbe. Tudósok, akik próbáltak a legenda mögé nézni, azt mondják, így esett meg a misszionáriusok találkozása egy bálnával... Későbbi térképeken (lám, a legendák milyen makacsul tartják magukat) sora feltüntették Szent Brendan szigetét az Atlanti-óceánon.

Útjukat folyatták és hét esztendő múltán értek haza. Elesélték, hogy találtak egy hatalmas szárazföldet, ahol negyven napig meneteltek, de a túlsó partját akkor sem lelték meg. Viszont egy hatalmas folyó keresztezte az útjukat, melyen nem tudtak átkelni.

Néhány archeologus szerint valóban megtörténhetett az utazás, jóval a vikingek előtt. Nem tudatos utazás lehetett ez, sokkal inkább a tengeráramlatok szeszélye által juthattak el oly távoli földre a szerzetesek. Ha eljutottak Észak-Amerikába, bizonyára találkoztak indiánokkal is. A part menti törzsek legendáiban nem maradt maradandó nyoma az utazásnak és az első gyarmatosítók sem találtak megkeresztelt törzseket. Pedig hogy csodálkoztak volna...

Szent Brendan hazatérte után Walesban és Skóciában térített. Valószínűleg 577-ben hunyt el, talán annak a tudatában, hogy megtalálta a Paradicsomot. Utazása valószínűleg 565-573 között történt. Legendája fennmardat latin, francia, angol, szász, ír, wels, breton és skót gael nyelven is.

Kolumbusz ismerte a legendát. Ám sokáig úgy vélték, ez az utazás nem történhetett meg. 1976-ban azonban egy Timothy Severin nevű ember egy hasonló csónakkal, mint amit az ír szerzetesek használhattak, sikeresen keresztülszelte az óceánt.

Vajon a buzgó ír szerzetes lehetett az első európai Amerika földjén?

Korántsem... De erről majd legközelebb...

Nawesh

Szerző a Flag Polgári Műhely tagja


 

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Történelem (13) Nagyvilág (1440) Flag gondolja (33) Kultúra (4) Gazdaság (633) Heti lámpás (221) Mozaik (42) Belföld (5) Rejtőzködő magyarország (171) Mozi világ (440) Tv fotel (65) Életmód (1) Vetítő (37) Tereb (138) Politika (1571) Mondom a magamét (4155) Egészség (50) Gasztronómia (539) Jobbegyenes (1652) Alámerült atlantiszom (142) Emberi kapcsolatok (36) Szépségápolás (15) Autómánia (61) Irodalmi kávéház (474) Sport (729)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>