Ma 2020 november 28. Stefánia napja van. Holnap Taksony napja lesz.
7ccef26ca6e00ac1dd3499c6e138db79.jpg

Indiai titkaim – 10.

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Mint már említettem, a buszunk egy öreg, kiszolgált karosa típusú busz volt. Jó érzésű ember nem szállt volna bele, hogy eljusson Indiába. Mi felszálltunk rá.

Kőrösi Csoma Sándornak vagy két esztendejébe tellett, hogy eljusson Indiába (nem is oda igyekezett), de ő gyalogszerrel tette meg az utat. Mi busszal száguldottunk. A karosszéria öreg volt, de a motor egy felújított, bejáratós motor...

Nem sokat értek a motorokhoz, de utazásunk során a „bejáratós” egyfajta varázsszó volt. Azt jelentette, hogy időnként olajat kellett cserélni. Személyautónál nem bonyolult dolog ez. Úgy negyven éve lement az ember a Tisza-partra, lecserélte az olajat, bele a folyóba, hiszen az mindent elbír, még jól le is mosta a kocsit...
 
 
Ma már eu-konformabb módon tesszük ezt, elmegyünk a szervizbe, ahol pár ezer forintért megcsinálják az olajcserét. A használt olaj veszélyes hulladék, (remélhetőleg) megy a megfelelő helyre. Egy autónak több ezer km-t ki kell bírnia két olajcsere között. Nem úgy a buszunknak...
 
December 13-a volt, éjszaka és arra ébredtünk, hogy álla busz és fázunk. Ha nem járt a motor, akkor értelemszerűen fűtés sem volt. S ahogy kinéztünk az ablakon, a nagy sötétségben láttuk, hogy Románia errefelé már havas, jeges. Végül is tél volt...
 
A motor pedig azért nem járt, mert olajat kellett cserélni! Hogy ezermester sofőreink miből szűrték le, hogy ezt pont ott és akkor kell megtenni, nem tudom, de nekiálltak a koránt sem könnyű feladatnak.
 
Volt abban némi logika, hogy a Karosa buszon az utastérből, az ülések közötti „folyosón” hozzá lehessen férni a motorhoz. A probléma csak az volt, hogy a Karosa buszokat nem Indiába való utazásra tervezték, így a motorhoz sem lehetett olyan könnyen hozzányúlni, mivel a karfák magasságáig csomag csomag hátán. Így első álmunkból felriadva kénytelenek voltunk pakolni. Álmosan, nyűgösen, nem értve hol vagyunk. A csomagok az ölbe, a sofőrök, akik szerelőkké vedlettek, vagy egy órát dolgoztak, mire végre kijelenthették, indulhatunk. Az öreg busz nekilendült. Irány India...
 
1993-ban jártunk. Beértünk Temesvárra, abba a városba, ahol Tőkés püspök úr (akkor még lelkészként) akarva, akaratlanul kirobbantotta a román forradalmat (melyről később azért kiderült, hogy a másodvonalbeli kommunisták puccsa volt).
 
Temesvár, melyet manapság Timisoraának hívnak, háromszázezres város. A Bánság „fővárosa” már a római időben is lakott hely volt, egy erőd állott a város helyén, mely a népvándorlás évszázadaiban elnéptelenedett, összeomlott. Új vár az Árpádok alatt épült. Károly Róbert egy ideig itt rendezte be székhelyét. Dózsa György e várat ostromolva esett fogságba, itt is égették meg.
 
 
 
A törökök 1552-ben elfoglalták (Eger várát ekkor nem sikerült), s egészen 1716-ig uralták. 1849. augusztusában a honvédsereg sikertelenül ostromolta. Temesvár katonái a közeli Arad hónapokig körülzárt várát is igyekeztek katonailag segíteni.
 
A Kiegyezés után, a Monarchia városaként fejlődének indult. Közlekedhettek a lakosok itt omnibuszal, sőt 1884-ben Európában elsőként itt volt közvilágítás.
 
Az I. Világháború utáni káoszban a rövid életű Bánáti Köztársaság fővárosa lett. Élt 24 napot! Ezt követően a Bánát egy része a Szerb-horvát-szlovén királysághoz, másik része, Temesvárral együtt Romániához került.
 
1910-ben az utolsó Monarchiabéli népszámláláskor Temesvárnak 74 ezer lakosa volt. Majd a fele német nemzetiségű, 38% magyar, 10% román és majd 5% szerb.
 
 
2002-ben a város lakossága már 317 ezer fő volt. Érdekes, hogy a magyarság lélekszáma csak kis mértékben csökkent, 28 ezerről, 24 ezer főre, de a németek létszáma az ötödére olvadt, a szerbeké megkétszereződött, és a románok száma 270 ezer fő fölé emelkedett. Gyakorlatilag a város elrománosodott.
 
 
A város szülötte volt Kiss Ernő honvéd tábornok, aradi vértanú (1799.06.13.), Klapka György, a komáromi vár védője (1820.04.07.). De itt született 1902-ben Tarzan megformálója, Johnny Weissmüller is.
 
 
Temesvárból viszont ezen a borongós éjszakán nem sokat vettünk észre. A fiatal román demokráciában (?) nem volt közvilágítás. Abban a városban, mely Európában az első volt...
 
Buszunk kikanyargott a városból és tovább haladt a román-bulgár határ felé. Szegedtől már megtettünk 150 km-t. Már csak kb. 7850 km volt hátra...
 
Újra elaludhattunk, miközben buszunk rótta a kilométereket.
 
Kisebb településeken utaztunk keresztül. Újmosnica (Moşniţa Nouă) Temesvártól mindössze tíz km-re található. 1902-ben alapították szentesi (!) földművesek. Ma már kevés magyar él itt.
 
Romániára jellemző, hogy több falu tartozik egy közigazgatási egységbe. Így az Újmosnicától néhány km-re található Bródpuszta (Albina) is ide tartozik. 1925-ben jött létre a település, erdélyi román telepesekkel, 2002-ben 2 (kettő) magyarlakossal.
 
Nagykövéres (Chevereşu Mare) Temesvártól már 18 km-re található. Errefelé volt Ceausescu kedvenc vadászterülete. A falunak jelenleg a lélekszáma alig haladja meg az ezer főt. A XVIII. Században először oltyánok költöztek a faluba (a valaha létezett Szörényi bánság területéről), pár évtizeddel később magyarok, majd mócok.
 
Kik a mócok? Egy román nyelvű népcsoport. A mócok önmagukat a trákok és a római légiók katonáinak leszármazottjainak tartják.
 
 
Nagykövéresen 2002-ben tíz magyar lakott, míg egy évszázaddal korábban több, mint kétszáz. A falu azonban igazán arról nevezetes, hogy 1724-ben itt hunyt el 185 esztendősen a Bánát matuzsáleme, Petru Czartan. Ha valóban igaz lenne, hogy ennyi időt megért, akkor még a Magyar Királyság három részre szakadása előtt született volna, végigélte volna a török hódoltság idejét, ami maga is egy kisebbfajta csoda.
 
Vajon élhet az ember 185 esztendeig?
 
Elöljáróban csak annyit, hogy Indiába igyekeztünk. Többek között egy Khatu nevű kis faluba, ahol a radzsasztáni szent, Bhagwan Sri Deep Narayan MahaprabhuJi élt, aki 135 esztendősen távozott el ebből a világból.
 
Paul Brunton említett az India titkaiban több ezer éves jógikat.
 
Nem zörög a haraszt...
 
 
Kapcsolódó anyag:
Közvilágítás Temesváron, avagy mi az, ami magyar?
 
 
Nawesh
Szerző a Flag Polgári Műhely tagja
 
 
 
 

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Életmód (1) Belföld (5) Jobbegyenes (1906) Politika (1571) Irodalmi kávéház (492) Egészség (50) Kultúra (6) Mozaik (83) Mozi világ (440) Szépségápolás (15) Emberi kapcsolatok (36) Rejtőzködő magyarország (171) Sport (729) Tereb (140) Autómánia (61) Mondom a magamét (4935) Titkok és talányok (12) Gasztronómia (539) Történelem (14) Alámerült atlantiszom (142) Flag gondolja (33) Vetítő (37) Gazdaság (655) Tv fotel (65) Nagyvilág (1452) Heti lámpás (246)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>