Ma 2020 január 20. Fábián, Sebestyén napja van. Holnap Ágnes napja lesz.
gazdagistvan.jpg

Antidogma - Apocalypse now? II.

Flag

Szöveg méret

5
Átlag: 5 (1 szavazat)

A 2008 óta tartó történelmi időszakot tehát az amerikanizált világ totális háborúja jellemzi a világ maradéka ellen, uralma fenntartásáért.

Ennek első fázisaként a monetáris válsághelyzetben a dolláreső megmenti a bankokat és a rendszert, a második fázisban pedig az európai állam­adósságok kamatszintjét célzó közös amerikai–angol tőzsdei manőver meggyöngíti az eurót, és a német fiskális szigor feladására kényszeríti az Európai Központi Bankot. A harmadik fázis a különböző „forradalmaké”, amelynek során a Nobel-békedíjas Obama azon ügyködik, hogy szaporítsa a válsággócokat világszerte. Eszközei az arab forradalmak és az iszlám dzsihadizmus gátlástalan kihasználása, feszültségkeltés a Kínai-tengeren az amerikai flotta provokatív felvonulásával, feszültségkeltés Grúziában, Moldovában, Iránban, Oroszországban a 2012-es elnökválasztás, Ukrajnában, Venezuelában, Argentínában a 2000 körüli évek adóssága kapcsán, legutóbb Törökországban az egyiptomi ellenforradalommal és a palesztinai helyzettel összefüggésben. Ezzel az amerikaiak három legyet szándékoznak ütni egy csapásra: elvonni a közvélemény figyelmét a nagy gazdasági válságról más geopolitikai vagy katonai válsághelyzetekre koncentrálva az információt, szorosabbra fűzni a NATO-szövetségesek sorait és lefékezni a rivális hatalmak gazdaságát, fegyverkezési versenyt generálva a Lengyelországba, Csehországba. Romániába telepítendő rakétarendszereikkel.

A kijevi Majdan forradalma kedvező alkalmat szolgáltatott a nyugati titkosszolgálatoknak állandó tűzfészek telepítésére Közép-Európa szívébe és Oroszország provokálására. Az ukrajnai atlantista-cionista bábállam teremtette káosz ideális terepet jelent minden elképzelhető manipulációhoz, és lehetővé tette a nyugati propagandának, hogy a nemzetek szégyenpadjára ültesse Oroszországot. A Távol-Keleten és a Csendes-óceánon az USA felvonultatta hadiflottája javát, és megszilárdította szövetségét Japánnal, Ausztráliával és Dél-Koreával. A cél természetesen Kína, amelyet mindenáron meg kell gyöngíteni. Így 2014 óta nőtt a feszültség Japánnal, Vietnammal és a Fülöp-szigetekkel néhány szigetcsoport miatt, amelyeket Kína magának követel. Az USA ugyanakkor támogatja a tibeti és az ujgur szeparatista törekvéseket.

Amíg a dollár marad a nemzetközi referenciavaluta, az amerikai fináncoligarchia minden olyan államra rá tudja erőltetni az akaratát, amely eléggé érdekelt a nemzetközi kereskedelemben. A különböző európai bankokra Amerikában kiszabott óriási büntetések, a Jukosz-ügy felmelegítése a hágai bíróságon és az Oroszországtól követelt 50 milliárd dolláros sarc a Hodorkovszkij nevű oligarcha javára jól illusztrálja a Wall Street hatalmát. A BRICS-országok legutóbbi elhatározása a dollártól független nemzetközi piacok és egy alternatív világbank létrehozására azonban az amerikai hegemónia közeli végét eredményezheti. Jelenleg tehát versenyfutás folyik a BRICS-csoport és a dollár kiváltságainak fenntartásában érdekelt nyugati blokk között.

Az iszlám dzsihád egyesek szerint a forradalmi messianizmusok eltűnése és a kommunista alternatíva összeomlása után támadt űrt tölti ki, háttérben az olyan történelmi foszlányokkal, mint az oszmán kalifátus, az európai kolonializmus, a nyugati hegemonizmus, a palesztin kérdés és hasonlók. A dzsihadizmust, amelyet a terepen egyre inkább az Iszlám Állam testesít meg, a nyugati háborúk afganisztáni, iraki, líbiai, palesztinai és szíriai nyomain keletkezett káosz táplálja, és a pénzügyi globalizmus zsoldjában álló korrupt rendszerek által meghurcolt, vallási fanatizmustól tüzelt és a nyugati fogyasztói hedonizmus miatt frusztrált tömegek támogatják, miközben számíthat a síita Irán összes ellenségének többé-kevésbé nyílt cinkosságára, és kezdettől fogva az öbölbeli olajmonarchiák pénzelik Samu bácsi ösztönzésére.

Ebben a kontextusban 2014 óta jelentősen megnőtt az USA katonai és geopolitikai aktivitása. A Pentagon „Erős védelmet biztosítani a jövőért” (Ensuring a Strong Defense for the Future) című jelentése nem is titkolja ezt az intervencionista szándékot és a kijelölt célpontokat. „Elsőrendű szereplők, mint Kína, Oroszország, Észak-Korea és Irán, olyan precíziós hadfelszereléseket és (kommunikáció, vezérlés, felderítés, zavarás tekintetében) olyan elektronikus harceszközöket fejlesztettek ki, amelyek nehezebbé teszik az amerikai fegyveres erők számára a behatolást és a cselekvést olyan övezetekben, amelyek korában viszonylag biztosak voltak. Ez a fenyegetés különösen éles Kelet-Ázsiában a kínai A2AD rendszerrel és hosszú hatótávolságú cirkáló rakétáival, amelyeknek a pontossága szüntelenül javul…”

A jelentés készítői szerint „az a képesség, hogy mindenhol háborúskodjon, elengedhetetlen feltétel egy szuperhatalom számára, tehát lényeges Amerika globális stratégiájának hitelességéhez a nemzetbiztonság terén. A jelenlegi fenyegető helyzetben az Egyesült Államok minden valószínűség szerint kénytelen lesz vagy megelőző csapásokat végrehajtani, vagy egy időben több régióban harcolni: a Koreai Félszigeten, a Keleti- és Dél-kínai-tengeren, a Közép-Keleten, Dél-Ázsiában és akár Európában. Az Egyesült Államok atomfegyverekkel felszerelt ellenfelekkel is szembekerülhet.”

A CIA „Global Trends 2030 – Alternativ worlds” című nyilvános jelentése is hasonlóan apokaliptikus folyamatokat képzel el, és egy kaotikus világot ír le, amely egyre inkább a maximális gazdasági érdekeket és az alkalmi szövetségeket kereső államok dzsungelére emlékeztet. A Pentagon és az amerikai államigazgatás héjái azt gondolják, hogy az utolsó lehetőség kínálkozik egy Oroszország elleni támadás megindítására, mert reményeik szerint a jelenlegi amerikai technológiai fölény semlegesíteni tudná az oroszok nukleáris ellencsapásra való képességét. A jelenlegi amerikai nyomás valójában az orosz fegyveres erők valódi állapotának tesztelésére szolgál.

Végezetül nem árt emlékeztetni az USA kolosszális katonai költségvetésére, amely majdnem 700 milliárd dollár, a globális katonai kiadások 40 százaléka, több mint 1000 katonai támaszponttal, közülük 800 külföldön. Nem csoda, hogy a második világháború óta még sohasem állt a világ ilyen közel egy nukleáris apokalipszishez, mint manapság.

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Tv fotel (65) Életmód (1) Politika (1571) Rejtőzködő magyarország (171) Autómánia (61) Belföld (5) Egészség (50) Sport (729) Mozi világ (440) Mondom a magamét (4243) Nagyvilág (1443) Emberi kapcsolatok (36) Irodalmi kávéház (476) Gazdaság (634) Alámerült atlantiszom (142) Flag gondolja (33) Vetítő (37) Kultúra (4) Jobbegyenes (1668) Heti lámpás (227) Történelem (13) Gasztronómia (539) Mozaik (42) Tereb (139) Szépségápolás (15)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>