Ma 2024 június 23. Zoltán napja van. Holnap Iván napja lesz.
Zsigeri magyarellenesség Romániában

Zsigeri magyarellenesség Romániában

Flag

Szöveg méret

5
Átlag: 5 (1 szavazat)

Ez tűrhetetlen!

 

Ha valakinek eddig kétségei lettek volna azzal kapcsolatban, hogy a magyarkártya előkerül-e a jövő évi romániai választási szuperesztendőben (négy megméretés is lesz: euró­pai parlamenti, önkormányzati, törvényhozási és államfői), az megkapta a választ az utóbbi pár hét bukaresti fejleményeit figyelve.

A szociáldemokrata Marcel Ciolacu vita nélkül váltotta a miniszterelnöki székben Nicolae Ciucát, a minisztercserékre vonatkozó konvenció viszont gyorsan összeomlott, így a szociáldemokraták és a nemzeti liberálisok nulláról kezdték, nekiálltak újraszabni a kabátot, mégpedig a harmadik, legkisebb partner, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) tudatos sarokba állításával. A két román kormánypárt korábban sokat hangoztatott érvei közül hirtelen eltűnt a geopolitikai helyzetre, az ukrajnai háborúra való hivatkozás. Az RMDSZ már nem jelentett pluszt a stabilitás szempontjából, a hangsúly kizárólag a kívánt tárcák megszerzésére került.

Ebben a helyzetben az RMDSZ-nek két lehetősége maradt: elfogadja a „morzsákat”, s folytatja kormányzati pozícióban, vagy a kilépés mellett dönt. Ütőkártyái ugyanis nem voltak, nélküle is kényelmes többsége van a koalíciónak.

Az akcióban főszerepet játszott Klaus Johannis államfő, a nemzeti liberálisok de facto vezetője. Az RMDSZ kiszorításának egy harmadik magyarázata lehet az államelnök szándéka is, és ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni.

Nem kellett sokat várni az újabb RMDSZ-ellenesnek álcázott, de valójában magyarellenes lépésre. A nemzeti liberálisok tizenöt képviselője – egy szociáldemokratával kiegészülve – ezúttal már a parlamentből szorítaná ki az RMDSZ-t. A jelenlegi ötszázalékos bejutási küszöb hét százalékra emelésének és az alternatív limit – amely szerint mindazok a választási szereplők, amelyek legalább négy megyében megkapják a szavazatok legalább húsz százalékát, bekerülnek a törvényhozásba – eltörlésének nyilvánvaló célja a magyar párt parlamenti képviseletének megszüntetése. A lépés akkor is döbbenetes, ha azt a két párt vezetősége nem támogatja. A PNL végrehajtó bizottsága a törvénytervezet elutasítását és a jogszabályjavaslat visszavonását indítványozta.

A kezdeményezés precedensértéke veszélyes. Míg Szerbiában a kisebbségi pártoknak, így a Vajdasági Magyar Szövetségnek még az alacsony, háromszázalékos küszöböt sem kell teljesíteni a parlamenti részvételhez, addig Romániában a magyarok kiszorításáról ötletelnek kormánypárti képviselők. A németek által állítólagos kisebbségbaráti érdemeiért kitüntetett Klaus Johannis nem tartotta fontosnak, hogy megszólaljon a kezdeményezés apropóján.

Az új, RMDSZ nélküli bukaresti kormánykoalíció két pártja számára mostantól nincs fontosabb cél, mint maximálisra pörgetni a kampányt, megtalálni a legjobb szavazatszerzési stratégiát és a legmegfelelőbb jelöltet az államfőválasztásra. Ha a felmérésekben év végéig nem jelentkezik javulás a nemzeti liberálisok megítélésben, jó eséllyel születhet olyan döntés a pártban, miszerint előnyösebb ellenzékbe vonulni, azaz faképnél hagyni a miniszterelnököt adó szociáldemokratákat. Egy ilyen helyzet kisebbségi kormányzáshoz vezethet a jövő őszi választásokig, s újra a végrehajtó hatalomba emelheti az RMDSZ-t.
A Romániában erős alkotmányos jogosítványokkal járó elnöki pozícióra a jelek szerint máris megkezdte a felkészülést Marcel Ciolacu kormányfő. A szociáldemokrata pártelnök „patrióta gazdaságpolitikát” hirdetett, s igyekszik a „nép fiaként” megjelenni a közvélemény előtt, szöges ellentétben az arrogánsnak tartott Johannisszal. A koalíciós partner nemzeti liberálisok lázasan keresik Johannis lehetséges utódját. Nem véletlen, hogy a napokban lemondott pozíciójáról a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) főnöke, a korábban a PNL-t erősítő Eduard Hellvig.

A volt SRI-vezér már tavaly októberben kampányízű előadást tartott Kolozsváron. Egyebek mellett azt mondta, hogy a nemzeti eszme népszerűsítése minden generáció kötelessége, s egyebek mellett „Nyugat-barát patriotizmusról” is beszélt. Egy korábbi felmérés szerint a romániaiak többsége inkább szuverenista politikát várna a bukaresti vezetéstől, de továbbra is magas az uniós tagság támogatottsága. Ciolacu kormányfői nyilatkozatai, de Hellvig korábbi beszédeinek hangsúlyai is ehhez a társadalmi elváráshoz igazodnak.

A román politikában a patriotizmus általában egy banális kötőszóval vált át magyarellenességre. Utóbbi bejáratott, s különösebb bátorságot sem igényel, nem lehet baj belőle Brüsszelben vagy Washingtonban. A magyarkártya máris megjelent a romániai kampányban, csak az a kérdés, hogy kik és hányszor osztanak belőle 2024 végéig.

Borítókép: Marcel Ciolacu kijelölt román miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke beszél a kormányáról tartott bizalmi szavazás előtt a parlament bukaresti üléstermében 2023. június 15-én (Fotó: MTI)

Pataky Tamás - ]]>www.magyarnemzet.hu]]>

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Belföld (11) Emberi kapcsolatok (36) Egészség (50) Életmód (1) Autómánia (61) Mozaik (83) Heti lámpás (319) Vetítő (30) Nézőpont (1) Irodalmi kávéház (537) Rejtőzködő magyarország (168) Gazdaság (711) Mozi világ (440) Jobbegyenes (2818) Politika (1582) Alámerült atlantiszom (142) Szépségápolás (15) Titkok és talányok (12) Tv fotel (65) Mondom a magamét (7667) Tereb (146) Flag gondolja (36) Nagyvilág (1310) Gasztronómia (539) Kultúra (9) Sport (729) Történelem (18)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>