Ma 2020 október 28. Simon, Szimonetta napja van. Holnap Nárcisz napja lesz.
71a893fde33f1c145752a2526109d5bc.jpg

Valóban Ciprasz lesz-e Putyin trójai falova?

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Az orosz-görög viszonyban választóvonal Alexisz Ciprasz, görög miniszterelnök áprilisi moszkvai látogatása, ami eredménytelensége ellenére komoly aggodalmat ébresztett az EU döntéshozóinak körében.

Szintén elgondolkodtató a görög miniszterelnök szentpétervári látogatása két héttel a feltételezett államcsőd előtt, nem is beszélve a Ciprasz-Putyin telefonbeszélgetésről, közvetlenül a népszavazás után. A történtek fényében jogosan fogalmazódik meg a kérdés, hogy valóban van-e arra reális esély, hogy az Uniós, illetve IMF-forrásokat megkerülve Görögország Moszkvától kapjon pénzügyi gyorssegélyt?

A kérdést az objektivitás érdekében a két fél motivációinak, külpolitikai stratégiájának és gazdasági kapacitásainak szemszögéből érdemes megvizsgálni. Görögország, valamint Ciprasz esetében a helyzet egyértelmű. A választási győzelem és a kormányzás megkezdése után az új kormánynak szembesülnie kellett az ország mozgásterének korlátozott voltával. Az IMF vezérigazgatója, Christine Lagarde kijelentette: ha Athén június 30-ig nem törleszti 1,6 milliárd eurós (nagyságrendileg 500 milliárd forintos) tartozását, az IMF fizetésképtelennek minősíti az országot, ami a 7,2 milliárd eurós (2250 milliárd forintos) EU-mentőcsomag meghosszabbítását is veszélyezteti. A hitelezők takarékossági követelései (adók növelése, valamint a nyugdíjak megvágása) pedig politikailag vállalhatatlanok a Syriza-kormány számára, ami a népszavazás eredményében is visszaköszön.

Az éles retorikát a görög társadalom többsége támogatja, azonban a külső finanszírozás szüksége továbbra is fennáll.

Az orosz aspektus ennél valamivel összetettebb. A Krím-félsziget annektálása óta folytatott harcias beszédmód ellenére Oroszország célja a szankciók (legalább részleges) felfüggesztése. Bár a korlátozó intézkedéseket meghosszabbították, az egységes uniós döntéshozatal bomlasztását célzó orosz stratégiai lépések megvilágítása az orosz-görög viszony megértéséhez elengedhetetlen. Ezek közé tartozik egyfelől több európai szélsőséges párt finanszírozása (pl. a Francia Nemzeti Frontnak nyújtott hitelek), másfelől bizonyos tagállamokkal „kiemelt kapcsolat” létesítése. A Bloomberg márciusban sorolta fel a szankciókat potenciálisan ellenző EU-országokat, s e listára Görögország mellett Ciprus, Olaszország, Magyarország, Ausztria, Szlovákia és Spanyolország is felkerült.

Ciprasz áprilisi moszkvai látogatását követően június 19-én a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon egyeztetett újra Putyinnal. Az orosz elnök üdvözölte a kétoldalú kapcsolatok javulását, azonban jelezte, hogy ennek ellenére a két ország közötti kereskedelmi forgalom 40 százalékkal esett vissza. A folyamat megfordításában Putyin szerint kiemelt szerepe lesz az áprilisban aláírt kétoldalú cselekvési tervnek. Szintén fontos tényező lehet a Gazprom által szorgalmazott „Török Áramlat” gázvezeték-beruházás. A szentpétervári látogatás során Alekszandr Novak energetikai miniszter és Panaiotis Lafazanisz energetikai és környezetvédelmi miniszter memorandumot írtak alá a „Török Áramlat” görögországi szakaszának megépítéséről. A beruházást teljes mértékben a Vneshekonom Bank leányvállalata, a „VEB-Capital” fogja finanszírozni, mintegy kétmilliárd euró értékben, szakaszosan. A görögországi orosz szerepvállalás további formái az orosz vállalatok beruházásai, illetve egyéb infrastrukturális projektek lehetnek, ezt ugyanis a Ciprasszal folytatott májusi egyeztetést követően Putyin is megerősítette. Denisz Manturov ipar- és kereskedelemügyi miniszter hangsúlyozta, hogy Oroszország érdekelt a Görögországnak nyújtandó gazdasági támogatásban. „Görögországot történelmi barátként tekintjük, továbbá évente átlagosan 1 millió orosz állampolgár látogat el az országba, éppen ezért kötelességünknek tekintjük a segítséget”- jelentette ki Manturov.

Egybehangzó kormányzati és szakértői álláspont azonban, hogy a közvetlen orosz pénzügyi lépések (pl. jelentős mértékű államkötvény-vásárlás vagy közvetlen hitel nyújtása) nem valószínűek Görögországban. Ezt alátámasztja, hogy az orosz kormány gazdasági, illetve pénzügyminisztere is kizártnak tartja az esetleges görög államkötvény-vásárlást. Dimitrij Uljukajev gazdasági miniszter újságírói kérdésre válaszolva kijelentette: „Tudunk befektetéseket támogatni, valamilyen módon képesek vagyunk megoldani ezek finanszírozását. De nem hinném, hogy készen állunk görög államkötvények megvásárlására.”  

Gevorg Mirzajan, az Orosz Tudományos Akadémia Amerika- és Kanada Intézetének tudományos munkatársa szintén úgy látja, hogy Oroszország nem fogja „faltörő kosként” használni Görögországot. Mirzajan szerint erre egyrészt a szükséges gazdasági kapacitás, másrészt a politikai akarat sincsen meg. Gazdaságilag az orosz költségvetés nem bírna el egy nagy léptékű, hosszú távú hitelprogramot. A Krím-félsziget integrációja az orosz gazdaság erőforrásainak nagy részét leköti, ráadásul a Görögország részére folyósított esetleges hitel ár-eredmény aránya nagy valószínűséggel nem érné el az Oroszország számára optimális eredményt.

Éppen ezért Moszkva középutas pozíciót foglalt el az uniós tagországokkal való kapcsolatot illetően. A bilaterális alap továbbra is előnyt élvez, amit Arkagyij Dvorkovics miniszterelnök-helyettes is hangsúlyozott: „Helytálló a feltételezés, hogy bizonyos tagállamokkal több gazdasági egyeztetést folytatunk, mint a vezető EU-országokkal, akik nem hajlandóak a párbeszédre” - jelentette ki Dvorkovics.

Az Oroszország felé nyitott államokkal a jó kapcsolat megőrzése érdekében először is kölcsönösen előnyös gazdasági projekteket kell megvalósítani, amire jó példa a „Török Áramlattal” kapcsolatos orosz-görög memorandum. Az ilyen precedenseken keresztül Moszkva azt szeretné elérni, hogy egyre több ország foglaljon el Oroszországgal szemben pragmatikusabb pozíciót. E logika mentén Moszkva kinyilvánította, hogy a „jó magatartás” eredményeként kész Athén részére engedményeket tenni az agrárembargó tekintetében. „A közeljövőben több munkacsoport is megkezdi a munkát azt vizsgálandó, hogy lehetséges-e felújítani az exportot a szankciós és ellenszankciós intézkedések megszegése nélkül, illetve hogyan lehet ezt megszervezni” – mondta Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő.  

Összességében belátható, hogy az Egyesült Államok és az EU félelmeinek ellenére nem valószínű a közeljövőben nagyarányú orosz hitel folyósítása Görögország részére. A kérdésben a következő napok eseményei sorsdöntőnek ígérkeznek, melyek során az eddig kivárásra és időhúzásra játszó görög kormánynak, illetve hitelezőinek konkrét lépéseket kell tennie az államcsőd elkerülése, vagy annak megfelelő kezelése érdekében.

A Messzelátó blogban a ]]>Mathias Corvinus Collegium ]]>média/kommunikáció szakirányos diákjainak cikkei is megjelennek. Az MCC média szakiránya az újságírás és az üzleti kommunikáció, valamint a médiakutatás témaköreivel kapcsolatban nyújt magas színvonalú kiegészítő képzést egyetemi hallgatóknak.


]]>www.hirado.hu]]> - Messzelátó-Blog

Tisztelt olvasók! Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Flag Polgári Magazin facebook oldalát, a következő címen: ]]>https://www.facebook.com/flagmagazin]]>
- Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!

Köszönettel és barátsággal!

www.flagmagazin.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Heti lámpás (245) Mozaik (83) Tv fotel (65) Jobbegyenes (1879) Tereb (140) Mondom a magamét (4880) Irodalmi kávéház (491) Rejtőzködő magyarország (171) Titkok és talányok (12) Mozi világ (440) Belföld (5) Kultúra (6) Autómánia (61) Emberi kapcsolatok (36) Gazdaság (653) Sport (729) Alámerült atlantiszom (142) Vetítő (37) Nagyvilág (1452) Flag gondolja (33) Gasztronómia (539) Egészség (50) Életmód (1) Történelem (14) Szépségápolás (15) Politika (1571)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>