Ma 2024 február 21. Eleonóra napja van. Holnap Gerzson napja lesz.
Kennedy és a rózsadombi paktum

Kennedy és a rózsadombi paktum

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Hatvan esztendő sem volt elég, hogy eloszlassa a gyilkosság körüli kételyeket

A Kennedyk legutóbb akkor tűntek fel a hírekben, amikor ifjabb Robert F. Kennedy amerikai elnökaspiráns előállt azzal, hogy a CIA, a Központi Hírszerző Ügynökség világszerte újságírók ezreit fizeti a washingtoni propaganda terjesztésére. Ő az ötödik a dinasztiából, aki megpályázta a Fehér Házat. De egyelőre lemaradtak a két elnököt is adott Bushok mögött. A Kennedyk gyakran olyanok, mint a mosónők: korán halnak. Ennek a mostani Kennedynek a szépreményű – és vele azonos nevű – igazságügy-miniszter, majd szenátor apját mindössze 42 éves korában ölték meg. Még híresebb nagybátyja, John F. Kennedy elnök pedig 46 esztendős volt, amikor Dallasban végzett vele a merénylője 1963. november 22-én.

A XX. század legnagyobb vihart keltett politikai gyilkosságának a héten van a hatvanadik évfordulója. De úgy látszik, nem tudnak róla annyi tanulmányt és cikket írni, filmet készíteni és iratot nyilvánosságra hozni, hogy az amerikaiak beletörődjenek a hivatalos magyarázatba. 

Nem sokkal a gyilkosság után az úgynevezett Warren-bizottság azt állapította meg, hogy Lee Harvey Oswald, egy zavaros kommunistaszimpatizáns, magányos elkövetőként lőtte le az elnököt. A közvélemény-kutatók időről időre felmérik, mennyire hiszik ezt el az emberek. Most az amerikaiak kétharmada állítja, hogy JFK összeesküvés áldozata lett. Sőt minden tízből négyen úgy vélik, a washingtoni államapparátus, így a CIA, illetve a Szövetségi Nyomozóiroda, az FBI is szerepet játszott a merényletben.

A kétkedőknek – akiknek számolniuk kell azzal, hogy összeesküvés-elméletek híveinek könyvelik el őket – az évtizedek során változott az aránya, sőt az összeesküvés jellegéről vallott véleménye is. Az 1960-as években a legtöbb amerikai még elfogadta a „magányos farkas” verziót, míg a huszadik évfordulón, tehát az 1980-as évekre a háromnegyedük – ahogy egyébként egy képviselőházi bizottság megállapítása is – már megkérdőjelezte azt. Az „idegen kéz” változatban először a szovjetek vagy a kubaiak szerepét hangsúlyozták, később mozdult el a hangsúly az amerikai érintettségre.

Hahner Péter magyar történész az ötvenedik évfordulóra jelentette meg A nem létező rejtély című monográfiáját. 2013-ban azt mondta, a történészek minden részletre kiterjedően megcáfolták az összeesküvés-elméleteket. Mítoszdöntögetőnek szánta Oliver Stone is a JFK – A nyitott dosszié című filmjét, hogy aztán részben épp az ellenkező hatást érje el vele. Mindenesetre az amerikaiak döntő többsége ma azt követeli, hogy Joe Biden elnök tegye végre lehetővé a továbbra is titkos JFK-iratok nyilvánosságra hozatalát. Négyezer ilyen dokumentumtól várják, hogy tisztázza különösen a CIA szerepét az ügyben.

Meglehet persze, az sem tisztázza, ha ez megtörténik. Ugyanis elsősorban nem tudományos kérdésről van szó. Hanem a közbizalomról, arról, hogy elhisszük-e, amit mondanak nekünk, bízunk-e az államban, amely állítólag értünk, a mi felhatalmazásunkkal működik. Avagy kinézzük-e belőle, hogy elteszi láb alól, akit megválasztottunk, ha úgy kívánják az elit érdekei? (Kennedyre az 1960-as elnökválasztáson mintegy 34 millióan szavaztak, alig százezerrel többen, mint Richard Nixonra.)

A Kennedy-rejtélyt erősítette JFK különleges, alkotókat is megihlető személyisége, az, hogy Oswald nem állhatott bíróság elé, hiszen őt pedig egy Jack Ruby nevű bártulajdonos lőtte le (ami a mai biztonsági intézkedések mellett elképzelhetetlen lenne), valamint a szintén a filmvászonra kívánkozó hidegháborús kontextus is a Disznó-öbölbeli invázióval és a kubai rakétaválsággal. Másban is szkeptikusan fogadják az amerikaiak, amit Washingtonból mondanak nekik.

 A Fehér Ház például idén ősszel is arra biztatja őket, vegyenek fel emlékeztető vakcinát a Covid ellen. Erre több mint a felük nem hajlandó. A szülők kétharmada nem viszi el a gyerekét az oltásra. Egy számottevő (republikánus) tömeg pedig továbbra sem hiszi el, hogy Donald Trump valóban elveszítette a 2020-as elnökválasztást Bidennel szemben. Miért épp azt hinnék akkor el, amit a „Pravda” a Kennedy-gyilkosságról ír?

Összeesküvések márpedig vannak – az amerikai büntetőjog is nevesíti. Csak az a kérdés, mi az és mi nem. Kálid Sejk Mohamed, a 2001. szeptember 11-i merényletek értelmi szerzője úgy ölt meg legalább háromezer embert, hogy személy szerint egyet sem – elvégre nem ült fel öngyilkos merénylőként egyik eltérített repülőgépre sem. Olyan összeesküvésekről is tudunk, amelyekre még büszkék is vagyunk. Például a XVII. századi Wesselényi-szervezkedésre, amikor a sárospataki várban gyűltek össze – sub rosa – a Habsburg-ellenes magyar főnemesek.

Túl egyszerű és túl elitista minden, valamiféle szervezettségre utaló gondolatmenetet laza kézlegyintéssel elintézni és összeesküvés-elméletnek bélyegezni, így hiteltelenítve azt a nyilvánosságban. Értékelhetjük, hogy az embereket foglalkoztatják a közügyek, történelmük és a mindenkori, a XX. században nem egyszer hamisnak bizonyult hivatalos történetírás. Öntudatosságra vall, ha alaposan mérlegelik, odatartják-e a vállukat egy oltásra, amelyről az állam azt állítja, az majd megvédi az életüket. Ez mind-mind közbizalom kérdése.

Másfelől – intellektuális értelemben legalábbis – túl egyszerű mániákusan ragaszkodni bebizonyíthatatlan elméletekhez, esetleg kitalációkhoz. 

A ma már csak lélekben fiatalok emlékezhetnek a „rózsadombi paktumnak” az 1990-es évek elején elterjedt teóriájára. Ennek értelmében Göncz Árpád államfő, Antall József miniszterelnök, Pető Iván akkori ellenzéki vezető, valamint mások, így az esztergomi érsek és a zsidó hitközség vezetője a szovjet KGB, a CIA és az izraeli Moszad embereivel titkos megállapodást kötöttek Magyarország berendezkedésének alapvető kérdéseiről. 

A soha be nem bizonyított paktum – amelyet egyébként utóbb két évvel, 1991-ről 1989-re visszadátumoztak, még sejtelmesebbé téve azt – nem csak piaci pletykákban és marginális kiadványokban bukkant fel. Homoki János kisgazda képviselő az Országgyűlésben is felvetette, igaz, egy nem túl világos mondatával: 

Ugyan ki állíthatja, hogy sok különbség volt Dobi István (1952-es) elnökké választása, illetve a mostani elnök (ti. Göncz) kijelölése a fordulat után a rózsadombi paktummal, majd a kikiáltással néhány parlamenti párt által?

A rózsadombi paktum elmélete ma már megmosolyogtatónak tűnhet. De az 1990. őszi taxisblokád körüli és utáni közhangulatban egyre szaporodtak a kérdőjelek a rendszervált(oztat)ás körülményeivel, feltételrendszerével, a rejtett hatalomátmentéssel kapcsolatban. Minden akkori felnőttnek megvolt ugyan a maga tapasztalata a Kádár-rendszerről, de hiányzott a történelmi távlat és a korszak szakszerű feldolgozása is. Az 1990-es évek elejének viszonyaira jellemző, hogy egyetemünkön a Kádár-korszakkal foglalkozó tárgyat Földes György, az MSZMP Párttörténeti Intézetének volt munkatársa oktatta óraadóként, míg Für Lajos, az Antall-kormány tagja múzeumi ekékről beszélt, mivel agrártörténelemmel foglalkozott. Mások mellett ma Borvendég Zsuzsanna és újságíró-kollégánk, Mező Gábor kutatómunkájának köszönhetjük, hogy jobban értjük, milyen felvértezettséggel vágott neki a kádári elit 1989–90-nek. Akkoriban sok mindennel nem voltunk, nem lehettünk tisztában, a kérdőjelek márpedig válaszokért kiáltanak. Ahogy az amerikaiak a Kennedy-gyilkosság nyomán, mi is érteni akartuk, mi és miért történt velünk. A rózsadombi paktum is válasz – olyan, amilyen, de válasz…

Az eddig kiértékelt négy novemberi amerikai közvélemény-kutatás egybehangzóan állítja: ha az ifjabb Robert F. Kennedy elindul független jelöltként a 2024-es elnökválasztáson, akkor a szavazatok 12–21 százalékával megosztja annyira a demokrata párti szavazótábort, hogy Donald Trump nevető harmadikként legyőzze Bident. Nem találják ki, mivel vádolják Amerikában Kennedyt?! Nem biciklilopással. Összeesküvés-elméletek terjesztésével. Rossz az, aki rosszra gondol, de dallasi repülőjegyet most babonából sem vennénk a helyében.

]]>www.magyarnemzet.hu]]>

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Flag gondolja (36) Mozi világ (440) Rejtőzködő magyarország (168) Politika (1582) Nézőpont (1) Tereb (146) Életmód (1) Egészség (50) Irodalmi kávéház (535) Gasztronómia (539) Emberi kapcsolatok (36) Szépségápolás (15) Jobbegyenes (2760) Kultúra (6) Vetítő (30) Alámerült atlantiszom (142) Mondom a magamét (7417) Nagyvilág (1309) Gazdaság (698) Heti lámpás (304) Tv fotel (65) Belföld (10) Autómánia (61) Titkok és talányok (12) Mozaik (83) Sport (729) Történelem (17)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>