Ma 2020 február 22. Gerzson napja van. Holnap Alfréd napja lesz.
0c43f95bb8187a5dff63c91481619bab.jpg

Fricz Tamás - Túlzott (az) ellenzék

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

A sok más mellett van egy olyan sajátos hungarikumunk, aminek nem igazán örülhetünk. Ez nem más, mint a minimális nemzeti összetartást sem felvállaló baloldali politikai ellenzék.

Mindez látványosan megmutatkozott az utóbbi napokban, különösen annak kapcsán, hogy ]]>hazánk végre megkapta az Európai Bizottságtól a „zöld lámpát”]]>, aminek alapján június 21-én minden bizonnyal kikerülünk a túlzottdeficit-eljárás alól, amelybe az EU-ba való belépésünk óta rögtön belekerültünk, és azóta sem tudtunk kikerülni belőle.

Szögezzük le: ez egyértelmű és nyilvánvaló sikere az Orbán-kormánynak, méghozzá nemcsak hazai, hanem európai viszonylatban is, hiszen az EU-tagországok azon kisebbségébe – ha tetszik „elit csoportjába” – kerülhetünk bele, amelyeket már nem nyom az eljárás terhe. Magyarország megítélése ettől kezdve látványosan javulhat, s mindez megteremtheti a gazdasági növekedés lehetőségét is a következő időszakban. S ez pedig a kormány teljesítményén keresztül az egész országnak jó, ez az ország sikere egyben, beleértve annak minden szegmensét, bal- és jobboldalát egyaránt.

Sokat jártam Németországban, Ausztriában, s megfigyelhettem: a mindenkori parlamenti ellenzék mindig elismerte a kormányzat valós teljesítményét és sikereit, nem „fikázta” azt, mert úgy érezte, hogy ez a teljesítmény egy ország, egy nemzet teljesítménye, amelynek ők is a tagjai, s így e sikereknek örülniük kell, mert ha nem tennék, úgy tűnhetne, hogy ők a nemzet ellenségei. Másképpen fogalmazva: úgy tűnhetne, hogy nem kívánnak a nemzet közösségéhez tartozni.

Ehhez képest ]]>mit volt képes reagálni Bajnai Gordon Együtt 2014-e a Párbeszéd Magyarországgal karöltve]]>? Írd és mondd annyit, hogy a kormány kegyetlen és embertelen gazdaságpolitikájával kerültünk ki az eljárás alól.

Kegyetlen és embertelen gazdaságpolitika – mondja a „libás” Bajnai Gordon. Ez azért sajátos, mondhatnám, kissé pikáns. Ebből bizony az következik logikusan, hogy a Bajnai Gordon által tulajdonolt Wallis cégcsoport ]]>Hajdú-Bét-es ámokfutása, a Hajdú-Bét tönkretétele]]>, ötszáz libatenyésztő egzisztenciális tönkremenetele – ami néhányak öngyilkosságához vezetett – lenne a „kegyes” és „emberséges” gazdaságpolitika.

Sőt, bizonyára az a kegyes és emberséges gazdaságpolitika, amit Bajnai Gordon miniszterelnökként folytatott: a táppénz csökkentése, a gáz- és távfűtési támogatások szűkítése, a lakásvásárlási támogatás eltörlése, a 13. havi nyugdíj és a közalkalmazotti bér megszüntetése stb. S bár furcsa, hogy az ilyen nyilatkozatok után nem szakad le az ég, még ennél is súlyosabb látni, hogy a Bajnai-féle pártszövetség az ország, a nemzet sikeréből látványosan kivonja magát, akárcsak a Demokratikus Koalíció.

Ehhez képest az MSZP, bár fogcsikorgatva, de azért jó hírként értékelte a túlzottdeficit-eljárás alól való kikerülésünk lehetőségét, igaz, Szanyi kapitány hozzátette, mindez a szegények rovására történt. (Utóbbi mondás is elképesztő, hiszen amíg az MSZP-kormányok mindig alázatosan követték az EU–IMF–Világbank döntően a lakosságot érintő, megszorításokat előíró követelményeit, addig az Orbán-kormány éppen arra törekedett, hogy a lakosság helyett a nagy cégek és a bankok vállaljanak többet a terhekből.)

De ezen túl a szocialisták esetében sem jobb a helyzet, hiszen ők azok, akik az EU-ban, az Európai Parlamentben többször is kezdeményezői voltak a saját országuk elleni eljárások megindításának és elítélő határozatok elfogadásának, élükön Göncz Kingával és Tabajdi Csabával.

Éppen a napokban írt arról egy hetilapban Navracsics Tibor, hogy az általunk sokszor lesajnált Romániában kormányzat és ellenzék között létezik a nemzeti minimum. Amikor ugyanis az Európa Tanács közgyűlése ]]>a Ponta-kormány]]> alkotmányos jogsértéseit vizsgálta, az ottani román kormánypárti és ellenzéki képviselők együttesen adtak ki nyilatkozatot arról, hogy köszönik szépen, de hazájukban nincs semmi baj a demokráciával, s ha van, akkor azt majd ők otthon egymás között megoldják.

Ehhez képest mit ír Orbán Viktor 50. születésnapja alkalmából ]]>Braun Róbert szocialista párttag]]> (tudják, ő volt Simor András korábbi MNB-elnök egyik tanácsadója, ráadásul úgy, hogy közben belépett az MSZP-be, megsértve ezzel minden létező etikai szabályt)? A következőket: „mi képviseljük a nemzetet” – és nem Orbán és a jobboldal, teszem hozzá –, „mi képviseljük a haladást”, „mi képviseljük a felemelkedést”, „mi képviseljük az együttműködést…”. S a konklúzió: „Orbánnak és az orbánizmusnak mennie kell, hogy mi maradhassunk itthon és Európában.” Na ja, és nemzetközivé lesz holnapra a világ!

Nos, ez így nem fog menni, gyerekek. A braunróbertizmus – ami az MSZP részét képezi, a Bajnai–PM csapatról pedig fentebb már szóltam – szétszabdalja a nemzetközösséget. Ha egy országban nincs meg a mindenkori minimális tisztelet akár a nekünk nem tetsző miniszterelnökkel szemben is, akkor az a nemzetközösséget veszélyezteti.

Csak azt tudom mondani ennek a baloldali ellenzéknek, amit Virág elvtárs mondott: nehéz, nagyon nehéz. Veletek.

Fricz Tamás - mno.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Mondom a magamét (4324) Belföld (5) Mozi világ (440) Vetítő (37) Tereb (139) Gazdaság (637) Autómánia (61) Irodalmi kávéház (479) Nagyvilág (1446) Történelem (13) Egészség (50) Sport (729) Jobbegyenes (1692) Tv fotel (65) Politika (1571) Kultúra (4) Emberi kapcsolatok (36) Rejtőzködő magyarország (171) Heti lámpás (233) Életmód (1) Mozaik (42) Gasztronómia (539) Flag gondolja (33) Szépségápolás (15) Alámerült atlantiszom (142)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>