Ma 2021 július 29. Márta, Flóra napja van. Holnap Judit, Xénia napja lesz.
007d7dd2c94b7eba928765151425059e.jpg

Fricz Tamás - Paradigmaváltás a civil társadalommal

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

„Az Orbán-kormány úgynevezett unortodox gazdaság- és társadalomfilozófiája nem más, mint a szükséges paradigmaváltás egyik lehetséges kísérlete.”

Az ünnepek alatt van egy kis időnk megállni, szétnézni magunk körül, és halkan megállapítani: az elmúlt két-három évtized globális struktúrái és működésmódjai válságba kerültek. Sok jel mutat arra, hogy paradigmaváltás előtt áll a világ.

Miben áll ez a paradigmaváltás?

Először is induljunk ki abból, hogy az országok életét három fő szféra működése határozza meg: a piac vagy gazdaság, az állam, másképpen nemzetállam, és a társadalom, középpontjában a civil társadalommal.

A piac működési alapelve az egyéni (gazdasági, pénzügyi) érdek, a haszonszerzés, a profit növelése. Ez nem is lehet másként, hiszen a legfontosabb igazi motiváló erő a gazdaságban a „gazdagság”, ez viszi előre a vállalkozásokat, a termékek és szolgáltatások mind magasabb színvonalú előállítását.

Ezzel szemben a társadalmat – melynek veleje, lényege, tartalma a civil társadalom – ettől éppen eltérő logika hajtja és tartja össze: a közösségi érdek, a szolidaritás, a kollegialitás, az együttműködés és az erkölcs mint norma.

Amíg tehát a piacot az egyéni érdek és a haszonelv tartja össze és működteti, addig a társadalmat a közösségi érdek és az erkölcs.

A harmadik a politika, s ennek középpontjában az állam, egészen konkrétan az önálló és szuverén, demokratikus nemzetállam. Az állam az a terep, amely ideális esetben megteremti az egyensúlyt piac és társadalom, egyéni és közösségi érdek között. A demokratikus állam a közérdeket, a közjót képviseli, s jó esetben bölcs államférfiak értő módon döntenek arról, hogy meddig terjedjen a piac logikája, s meddig a társadalomé.

Az állam az egyetlen alrendszer, amelyik céljai megvalósításához rendelkezik a megfelelő jogi és törvényi kényszerítő erővel, tehát minden eszköze megvan ahhoz, hogy a közjó szempontjából járjon el. Ráadásul a demokratikus állam vezetőit választások útján a társadalom, a „köz” választja ki, ezért is elkötelezett a közjó iránt az állam. Így az állam ideális esetben piac és társadalom között egyenlegez, s teremti meg a kellő egyensúlyt az alrendszerek között.

Igen ám, de mi történt az elmúlt 20-30 évben?

Nem más, mint hogy a piac, méghozzá a globális piac (a hedge foundok, a befektetési alapok, a hitelminősítők, az IMF, a WTO, az EU stb.) a neoliberális ideológiával megtámogatva egyre inkább a nemzetállamok fölé kerekedik, rátelepedik azokra, befolyásolja döntéseiket, meghatározza mozgásterüket és korlátozza vagy megszünteti szuverenitásukat. Mindez önmagában jelentős mértékben megnehezíti a közjóért működő, másképpen fogalmazva a jó állam létrejöttét. Megnehezíti, sőt időnként ellehetetleníti, hiszen a jó államhoz és a jó kormányzáshoz nemzetállami szuverenitás, szabad választások, önálló gazdaságpolitika és természetesen demokratikus jogállam kell, ám mindezeket veszélyezteti a globális piac.

Mindennek következtében felborul a piac, az állam és a társadalom közötti természetes egyensúly, mely a közjó megvalósulásának alapfeltétele; a globális (pénz)tőke átveszi a hatalmat (nemzet)állam és társadalom felett, s mivel a piac globális, ez egyben a nemzeti szuverenitás elvesztését is jelenti.

Viszont tény az is, hogy ez a piac uralta modell 2008-ban válságba jutott, és egyértelműen kiderült, hogy az önzésre épülő haszonelv nem vezet el a közjóhoz, helyette csődbe viszi az országokat és nyomorba taszítja az embereket.

Ezért van szükség új paradigmára, ami nem lehet más, mint az állam, a nemzetállam civil társadalom általi megerősítése, másképpen szólva a közjó és a társadalmi szolidaritás összetalálkozása, a globális piac nemzetek feletti erejének visszaszorítása.

Csak a civil társadalom, a közjó és a közösségi értékek iránt elkötelezett állampolgárok szervezett csoportjai azok, amelyek képesek az állam segítségére sietni és az állammal együttműködve megvédeni a nemzeti szuverenitást és a demokráciát.

Az Orbán-kormány úgynevezett ]]>unortodox gazdaság- és társadalomfilozófiája]]> nem más, mint a szükséges paradigmaváltás egyik lehetséges kísérlete egy szuverén nemzetállamon belül.

Ennek a modellnek a sikere viszont éppen azon múlhat, hogy immáron látványosan elindult egy civil mozgás Magyarországon – többek között a Civil Összefogás Fórum, a Békemenet és a CÖF által elindított Szellemi Honvédelem révén –, amely az állam kísérletét nem alárendeltként, hanem egyenrangú partnerként támogatja és segíti, illetve önmaga is e modell alkotórészévé válik.

Zárásul csak annyit: a két világrendszert elválasztó berlini fal nyugati oldalán 1989. november 9-éig, a fal ledöntéséig ott éktelenkedett egy felirat: „Keletről nem jön semmi új.” Akkor és addig ez így is volt.

Lehet, hogy ez is változik?

Fricz Tamás - mno.hu

www.flagmagazin.hu - Egy JOBB magazin az ÉRTÉKEK mellett!

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Életmód (1) Gasztronómia (539) Történelem (14) Jobbegyenes (2083) Nagyvilág (1456) Politika (1578) Alámerült atlantiszom (142) Autómánia (61) Rejtőzködő magyarország (168) Flag gondolja (33) Belföld (6) Irodalmi kávéház (505) Sport (729) Szépségápolás (15) Emberi kapcsolatok (36) Titkok és talányok (12) Mozi világ (440) Mozaik (83) Kultúra (6) Tereb (138) Vetítő (30) Heti lámpás (255) Egészség (50) Gazdaság (659) Mondom a magamét (5459) Tv fotel (65)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>