Ma 2024 március 28. Gedeon, Johanna napja van. Holnap Aguszta napja lesz.
08596dcf0698af48b7a3ed0c87c85025.jpg

Fricz Tamás: Az antiszemita Marx „marad”?

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Karl Marx szobrát eltávolították a Budapesti Corvinus Egyetem aulájából, tartalmilag teljesen helyesen, hiszen Marx antikapitalista és antiszemita elgondolásai aligha férnek össze az egyetem minden ízében a kapitalizmust elfogadó és tanító oktatói tevékenységével.

Baloldali és kommunista beállítottságú személyek viszont tüntetést szerveztek az egyetem előtt azzal a jelszóval: Marx marad!

Meg kell kérdeznem a tüntetőktől – akik soraiban ott volt és beszédet mondott többek között Tamás Gáspár Miklós és Krausz Tamás –, komolyan gondolják-e azt, amit követelnek.

Azon túl, hogy a tüntetők nyilvánvalóan nem szívelik a kapitalizmust, hogyan gondolhatják, hogy egy olyan egyetem, amely döntően a neoliberális piacgazdaság elkötelezett híve, ]]>Marxot örökre megtartja az aulájában]]> csak azért, mert az egyetem egykoron – amikor még a szocialista piacgazdaságot oktatták falai között – a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem nevet viselte? Nem gondolják a demonstrálók, hogy ha valaminek realitása lenne, az az, hogy az egyetem aulájában mondjuk Friedrich August von Hayek, Milton Friedman, Otto Graf Lambsdorff szobrát lepleznék le, avagy a neoliberalizmus új „alapító oklevelét”, az 1989-ben született washingtoni konszenzus másolatát helyeznék el e helyen?

Magyarul: én azt javaslom, hogy irreális és oda nem illő elképzelések érdekében felesleges tüntetni. Ha lesz vagy ha lenne kommunista közgazdasági egyetem, ott Marxnak valóban helye lenne. De a főként neoliberális gazdaságtudományt oktató egyetem előtt Marxért demonstrálni érthetetlen és felesleges.

Ám ez csak az érem egyik oldala. Ott van a másik, a legalább ilyen súlyos kérdés: a tüntető balos személyek hogyan viszonyulnak ahhoz a kérdéshez, hogy Marx erősen, sőt bántóan és gorombán erősen antiszemita nézeteket vallott?

Marx 1844-ben A zsidókérdéshez (Zur Judenfrage) címmel jelentett meg tanulmányt a Deutsch-Französicher Jahrbücherben. Ezekben a következőket írta:

Vizsgáljuk meg a valódi világi zsidót, nem a szombatzsidót, ahogy Bauer teszi, hanem a köznapi zsidót. Ne a vallásában keressük a zsidó titkát, hanem a valódi zsidóban keressük meg a vallás titkát. Mi a zsidóság világi alapja? A gyakorlati szükséglet, a haszonlesés. Mi a zsidó világi kultusza? A kufárkodás. Mi a világi istene? A pénz. Nos hát! A kufárkodás és a pénz, tehát a gyakorlati, reális zsidóság alól való emancipáció volna korunk önemancipációja. A társadalomnak egy olyan organizációja, amely a kufárkodás előfeltételeit, tehát a kufárkodás lehetőségét megszüntetné, lehetetlenné tenné a zsidót.

A konklúzió: „A zsidóemancipáció végső jelentésében az emberiségnek a zsidóság alól való emancipációja.” (Hitler ha olvasta e sorokat, egy időre marxistává válhatott.)

Marx antikapitalizmusa totális antiszemitizmusba vált át:

„A pénz Izrael féltőn szerető istene, aki előtt nem lehet más isten. A pénz az ember valamennyi istenét lealacsonyítja – és áruvá változtatja. A pénz minden dolgok általános, önmagáért konstituált értéke. Ezért megfosztotta az egész világot, az ember világát éppen úgy, mint a természetet, sajátságos értékétől. A pénz az ember munkájának és létezésének tőle elidegenült lényege, és ez az idegen lényeg uralkodik rajta, s ő imádja azt.

Marx mindezen túl a zsidó–keresztény viszony vonatkozásában is meglepő dolgokat ír. Íme:

A kereszténység a zsidóságból fakadt. Ismét a zsidóságba bomlott fel. A keresztény kezdettől fogva a teoretizáló zsidó volt, ezért a zsidó a gyakorlati keresztény, s a gyakorlati keresztény ismét zsidóvá lett. A kereszténység a reális zsidóságot csak látszatra küzdötte le. Túlságosan előkelő, túlságosan spiritualisztikus volt ahhoz, hogy a gyakorlati szükséglet nyerseségét másként küszöbölje ki, mint úgy, hogy a kék égbe emelte fel. A kereszténység a zsidóság kifinomodott gondolata, a zsidóság a kereszténység közönséges hasznosítása, de ez a hasznosítás csak akkor válhatott általánossá, miután a kereszténység mint a kész vallás elméletileg kiteljesítette az embernek magától és a természettől való önelidegenülését.

És itt is jön a brutális konklúzió:

…nemcsak a Mózes öt könyvében vagy a Talmudban, a mai társadalomban is megtaláljuk a mai zsidó lényegét, nem mint absztrakt, hanem mint nagyon is empirikus lényeget, nemcsak mint a zsidó korlátoltságát, hanem mint a társadalom zsidó korlátoltságát.

Ezek után kérdezném nagy tisztelettel a tüntetőktől: melyik Marx maradásáért demonstrálnak? Marxnál, mint jól látható, az antikapitalizmusa szerves részét képezi az antiszemitizmusa, a kettő szoros és elválaszthatatlan elméleti egységet alkot. Aki vállalja Marxot antikapitalizmusa miatt, vállalnia kell antiszemitizmusát is. A különválasztás erőltetett és hibás.

Tehát még egyszer a kérdésem: a „Marx marad!” jelszó „a kapitalizmus mint zsidó kufárság” tézisének az elismerését is jelenti?

Kérdezem: ez azt jelenti?

Vagy úgy van, hogy „a mi antiszemitánk jó antiszemita”?

Fricz Tamás - mno.hu

Tisztelt olvasók! Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Flag Polgári Magazin facebook oldalát, a következő címen: ]]>https://www.facebook.com/flagmagazin]]>
- Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!

Köszönettel és barátsággal!

www.flagmagazin.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Emberi kapcsolatok (36) Egészség (50) Gasztronómia (539) Mozaik (83) Életmód (1) Tv fotel (65) Titkok és talányok (12) Vetítő (30) Mondom a magamét (7501) Belföld (10) Irodalmi kávéház (537) Flag gondolja (36) Politika (1582) Autómánia (61) Heti lámpás (310) Mozi világ (440) Rejtőzködő magyarország (168) Kultúra (6) Gazdaság (702) Alámerült atlantiszom (142) Szépségápolás (15) Sport (729) Nézőpont (1) Nagyvilág (1309) Történelem (17) Tereb (146) Jobbegyenes (2778)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>