Ma 2020 július 15. Henrik, Roland napja van. Holnap Valter napja lesz.
4b29bd71686c09660fe7609a7db8128c.jpg

Frei Tamás - Pezsegjen a tölgyfaüzlet

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Francia pezsgővel kezdem, de a végén a magyar tölgyerdőkig jutunk majd, csak legyenek türelemmel. Izgalmas a világ, tele lehetőséggel, erről lesz most szó. Franciaországban egyre többen szólnak hozzá ahhoz a vitához, melyben a fő kérdés, hogy milyen is a jó pezsgő.

Mit kellene tenni azért, hogy a korábbinál is cizelláltabb, kifinomultabb legyen a pezsgőkultúra? Az ilyen eszmecserék errefelé nem szűk szakmai körben folynak, hanem a széles nyilvánosság bevonásával. A kulináris élményekért hétvégenként távoli autóutakra vállalkozó franciák milliói szerint ugyanis ezek a kérdések nagyon is fontosak, hiszen az élet élvezetéről szólnak. A pékek, cukrászok, vagy mondjuk a hidegkonyhai kultúrát fejlesztők munkája itt a széles közvélemény előtt zajlik. Érdekli a franciákat.

Most éppen az, hogy a pezsgő ízéhez Champagne vidékén hozzáad-e bármit is, ha tölgyfa hordóban érlelik, és ha igen, akkor honnan vegyék a hordókhoz a tölgyet. Esetleg Kelet-Európából? Magyarországról például? Akik amellett érvelnek, hogy a pezsgőbuborékokat eredményező erjedés folyamatának nem semleges fémhordókban, hanem inkább ízes fahordókban kell történnie, egyre kifinomultabb technikákat alkalmaznak. Ha odafigyelnénk, akkor könnyen lehet, hogy messze jutnánk az ő oldalvizükön. A magyar hordókészítők, a kádármesterek pedig remek lehetőséget kapnának.

A pezsgőhordóvita most épp ott tart, hogy az édes változatokat nem lenne szabad „tölgymentesíteni” (az angol piacon például az az elvárás, hogy fahordót ne lásson a pezsgő), hanem épp ellenkezőleg, vissza kell térni az 50-es évek technikájához és az akkoriban használt tölgyhordókhoz. Nem egyszerűen csak
a tölgyhöz, hanem az argonne-i tölgyhöz. A legdrágább pezsgőket készítő champagne-i gyártók ugyanis, még ha használnak is tölgyet, ma már akkor is főleg bordeaux-i és burgundi tölgyfa hordókat vesznek, mert az olcsóbb. Többnyire olyanokat, melyekben korábban bort érleltek. A frissen készített, szinte még nyers és új tölgyhordó ugyanis túl erős a pezsgőnek, dióssá teszi az ízét.

Tudom, hogy ez a kérdés és a kifinomultságnak ez a szintje a mindennapi problémák, a befizetendő csekkek erdejében Magyarországról nézve távoli és sznob dolognak tűnik, de a pezsgő tízmilliárd dolláros üzlet világszerte, a magyar kitörési pontokat keresve tehát érdemes lenne odafigyelni. Főleg, hogy az argonne-i tölgyerdő, amely mellett a jelek szerint a francia pezsgőkészítők újabban leteszik a voksukat, pontosan az a fajta, úgynevezett molyhos tölgy és kocsánytalan tölgy, melyből van bőven Magyarországon, például a Zempléni-hegységben.

El is kezdődött már állítólag ezeknek a fáknak a felvásárlása, eltitkolva persze a magyar beszállítóktól, hogy pontosan mire is kell a magyar kocsánytalan tölgy. Mi lenne tehát, ha észbe kapnánk? Ha például mi gyártanánk le a hordókat? Ha a magyar kádármesterek rácsatlakoznának erre a folyamatra, és az erdőtulajdonosok nem csak olcsón eladnák Nyugatra a nyersanyagot, amelyből majd a franciák csinálnak világüzletet. Egyetlen üveg Giraud’s Argonne pezsgő többe kerül, mint nálunk egy egész tölgyfa asztal…

Kapcsolódó anyagok:

Frei Tamás - Metropol

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Heti lámpás (241) Alámerült atlantiszom (142) Tv fotel (65) Flag gondolja (33) Autómánia (61) Vetítő (37) Mozi világ (440) Nagyvilág (1450) Irodalmi kávéház (489) Gazdaság (652) Gasztronómia (539) Szépségápolás (15) Kultúra (6) Életmód (1) Mondom a magamét (4655) Titkok és talányok (12) Jobbegyenes (1798) Sport (729) Tereb (140) Rejtőzködő magyarország (171) Történelem (14) Egészség (50) Mozaik (83) Belföld (5) Politika (1571) Emberi kapcsolatok (36)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>