Ideiglenes dekoráció, a jövő héten leszedik. A süppedős, mély selyemszőnyegen fekete kanapék állnak, a kárpitjuk aranyhímzésű. Bronzbarna bársonypárnákat hajítottak beléjük, azoknak támaszkodva elegáns hölgyek és urak italoznak, miközben várják a sofőrt.

A cannes-i filmfesztivál kulisszák mögötti arca ez. Volt alkalmam a vasárnap befejeződő tömegőrület utcai pezsgéséből belépni az ilyenkor lezárt tengerparti sétányszállodák egyikébe. A Majestic máskor 450 eurós szobái ezen a héten 1250 euróra ugranak, a lakosztályok (82 van belőlük) már hétezer euróért mennek éjszakánként. Az kétmillió forint. A Barriére tetőteraszos eleganciája pedig – abból tényleg csak egyet építettek – könnyed 39 ezer euróba kerül, vagyis 12 millió forintba. Kérdezhetik persze, hogy kinek és miért? Az utcán eközben a filmrajongók hol esőben, hol kánikulában lökdösődnek, hogy az esti bemutatókon valahol a messzeségben ott érezzék a sztárokat. Csak érezzék a helyüket, amiben a sikítozás hangereje és iránya segít, hiszen látni gyakorlatilag képtelenség őket.

Mindeközben zajlik egy másik cannes-i „fesztivál” is. A filmipar még mindig elképesztő pénzei elképesztő pénzszórást generálnak. Valakik mégis csak kifizetik ezeket a szobákat, lássuk be, és ezzel aztán eltartják azt a birodalmi pompát, amit Cannes semmihez sem hasonlítható sűrűségben prezentál.

Azt mondják sokan, hogy a világ számára ez a tíz nap nemcsak a filmek, hanem a luxusvilág csúcsparádéja is. Felsétáltam például az ominózus, napi 12 millió forintba kerülő lakosztály cseresznyefa ajtajához, a hetedik emeletre. Bútoraukciókon látott szépségű kis konzolasztalkán magasra pakolva álltak a dúsgazdag lakókat célzó kiadványok. Mintha ez lenne az ő ideiglenes postaládájuk, és a brosúrák a számunkra is ismerős szórólapok. Csakhogy itt csendes-óceáni szigeteken ajánlottak nekik tízmillió dollárokért házakat, vagy éppen Párizsban egy Louvre-ra néző „burzsoá lakást”, potom 18 millió euróért.

Ott volt az ingatlanvásárlásokat segítő adótanácsadók névkártyája éppúgy (idén Mauritius szigetét dicsérték, mert arrafelé most nincs öröklési és ingatlanadó), mint ahogy feküdt ott egy meghívó is konyakkóstolásra. A XIII. Lajos nevére keresztelt különleges konyak ritkaságszámba menő harmincéves palackjaiból ugyanis épp kinyitottak egyet, szám szerint a 426-os hordóban érleltet, a szálloda pincéjében.

Hát lementem. A tükrökkel és aranykristályokkal díszített pincében 250 euróért töltöttek 4 centilitert, lényegében egyetlen kortyot. Rendben, kettőt. De a pince így is tele volt. Arcok, akiknek A nagy Gatsby film sikere kapcsán ezen a héten nem csak art déco házakat, hanem ritka bútorokat, Hawaiin különleges Kona kávécserje-ültetvényeket és még felsorolni is képtelenség, hogy mi mindent, hány ritka, eszünkbe sem jutó kellékét árulták a luxusnak.

Szép csendben persze, hiszen ezt már nem verik nagydobra. Talán mert irritálná a filmrajongókat, akik száz- és száz­millió­szám vesznek majd a következő évben is mozijegyeket világszerte, hogy Cannes-ban jövőre megint tele legyenek ezek a szállodák, a szobák és a konyakospoharak.

Kapcsolódó anyagok:

• ]]>Robert Redford az elemekkel küzd]]>
• ]]>Palvin Barbara is felvonult]]>
• ]]>A Filmalap által támogatott több magyar film elkelt]]>

Frei Tamás - metropol.hu