- 0
ELEMZŐI HANGERŐ – Magyar Péterék örülnek, ha egyáltalán össze tudják szedni a 105 jelöltet. - Deák Dániel zseniális írása. - Olvassák el!
A 2026-os választás legvalószínűbb időpontja április 12-e, ugyanis 2002 óta töretlen – Mádl Ferenc, Sólyom László és Áder János által hat egymást követő országgyűlési választás során is alkalmazott – gyakorlat, hogy az államfő a lehető legkorábbi időpontra írja ki a választásokat. Ha Sulyok Tamás ezt a gyakorlatot folytatni kívánja, akkor valóban április 12-én lesz a választás.
Mivel 2026 áprilisának első vasárnapja 5-ére, húsvétvasárnapra esik, így az első reálisan szóba jöhető időpont április 12-e, a hónap második vasárnapja. Mindebből az következik, hogy hazánk politikai szereplői már ráfordulnak a kampányidőszakra, minden politikai erő a választás megnyerésével lesz elfoglalva.
Ebből a szempontból fontos megvizsgálni, hogy melyik párt hogyan áll a rajtnál, ki indul jobb pozícióból. A XXI. Század Intézet Magyar Nemzetben publikált legfrissebb közvélemény-kutatása alapján ha most vasárnap lenne a választás, akkor azt a Fidesz nyerné meg 44 százalékkal, míg a Tisza Párt a mérésükben jelenleg 41 százalékon áll, emellett a Mi Hazánk és a Kutyapárt jutna még be a parlamentbe. A mérésekből látszik, hogy Fidesznek a bizonytalanok körében lényegesen több tartaléka van, mint a Tiszának, így egy jó és sikeres kampánnyal a kormányoldal ismét fölényes és meggyőző győzelmet arathat.
A Fidesz erősödését és a Tisza gyengülését jelzik egyébként az ellenzéki oldalhoz közel álló közvélemény-kutatók manipulatív felmérései is – sokszor még saját maguk sem tudják komoly arccal végigmondani a tévéműsorokban a Tisza jelentős vezetését vizionáló számsoraikat.
Így járt pár hete a Mediánt vezető Hann Endre is, aki belebonyolódott a saját manipulatív kutatásába és véletlenül elszólta magát: kimondta, hogy valójában a Fidesz vezet. Összességében ugyanakkor elmondható, hogy bár a kiinduló helyzetben a Fidesz jobb esélyekkel fut neki a kampányidőszaknak, azonban nem lehet hátradőlni. Ahogy Orbán Viktor fogalmazott, nincsen lefutott meccs sosem, a választás napjáig meg kell dolgozni a győzelemért.
A jobboldal aktivizálódása és mozgósítása szempontból nagyon fontosnak nevezhető az október 23-i békemenet, amelyen ha látványosan sokan lesznek és sikerül az erődemonstráció, akkor újabb lendületet kaphat a nemzeti oldal. Érezhetően Magyar Péter is tart a békemenettől, ezért már előre elkezdte magyarázni a várható kudarcát.
Már arról beszél, hogy nem tudnak buszokat bérelni, mert a Fidesz nem engedi nekik, miközben erre semmilyen bizonyítékot nem mutatott fel. Vélhetően a liberális budapestiek nem akarnak egy békemenet-utánzaton részt venni, miután több mint egy évtizede azt hallgatják a balliberális nyilvánosságban, hogy milyen ciki a békemenet, sokszor azt mindenféle negatív jelzővel illetik.
Hasonló volt a helyzet a 2022-es parlamenti választás előtt, amikor a nyilvános kutatások ellenzéki vezetést mértek 2021 őszén, majd az október 23-i békemenet komoly lendületet adott a kormánypártoknak, végül fölényes választási győzelmet arattak. Márki-Zay Péter négy éve ezekben a napokban lett az ellenzék miniszterelnök-jelöltje, látványos lendületben volt a baloldal – volt olyan ellenzéki közvélemény-kutatás, amelyik Márki-Zay Pétert 55 százalékra, míg Orbán Viktort csak 45 százalékra mérte. Az október 23-i békemeneten azonban százezrek vettek részt, elsöprő tömeg állt ki látványosan a nemzeti oldal mellett, és az erődemonstráció lelkesedést adott a jobboldalnak, amit egy sikeres és lendületes kampány követett. Ez feltételezhető a mostani békemeneten is, amelyre a szervezők minden eddiginél nagyobb tömeget várnak.
A Fidesz előnyét nemcsak a kutatási adatok jelzik, hanem az is, hogy az egyéni körzetek többségében hivatalban lévő képviselője van, akiket ismernek helyben és jó teljesítményt mutattak fel, így ezekben a körzetekben eleve előnyből indulnak a teljesen ismeretlen tiszás jelöltekkel szemben.
Emlékezetes, Magyar Péter még hónapokkal ezelőtt bejelentette, hogy minden egyéni körzetben (kivéve a XII. kerületet, ahol saját maga indul el) három-három jelöltet fog bemutatni, akik közül kiválasztják a végső jelölteket. Ennek a határideje szeptember 30. volt, azonban ezt el kellett halasztani, olyan kevés embert találtak. A hozzám eljutó információk szerint
a 316 jelöltből (105 egyéni körzetben kell + Magyar Péter a XII. kerületben) eddig alig harminc van meg, tehát szinte sehol sem állnak. Ráadásul miután csupán a töredéke van meg a jelölteknek, Magyar Péter már elhatározta, hogy végül nem lesz semmilyen előválasztás a Tiszában; örülnek, ha egyáltalán össze tudják szedni a 105 jelöltet.
A hamis indok is megvan már: ismét a Fideszre fogják, miszerint félnek, hogy „feltörik” az előválasztási rendszerüket.
Szintén előnye a kormányoldalnak, hogy Orbán Viktor mellett számos olyan országosan ismert politikusa van, akik megállják a helyüket akár egy vitaszituációban is, tudják erősíteni a kormányoldal kampányát. Itt ki kell emelni Lázár Jánost, aki a Lázárinfóival egy új műfajt teremtett és kifejezetten erősíti a nemzeti oldalt. De többször hivatkoztam már Takács Péter egészségügyi államtitkárra is, aki még a nyár elején az ATV-ben győzte le fölényesen egy vitában a tiszás Kulja Andrást, aki azóta teljesen eltűnt; annyira kellemetlen volt az egész vita Magyar Péternek, aki továbbra sem tudott felépíteni egy komolyan vehető csapatot.
Ő továbbra is egy one man show-t csinál, hiába mutat be újabbnál újabb szakembereket, azok meglehetősen súlytalanok és nem képesek kormányzóképes alternatívát felmutató politikusként megnyilvánulni.
Mindezek fényében nem meglepő, hogy már a 444 is csak kiábrándult tiszásokat talál, amikor elmegy például Zalába helyszíni riportot csinálni, nem pedig kiábrándult fideszeseket.
A belpolitikai helyzetkép mellett zárásként érdemes kitérni a külpolitikai eseményekre is, ugyanis ezeknek is van a választás kimenetelét befolyásoló szerepük. Donald Trump hétfőn meghívta Orbán Viktort is a közel-keleti békecsúcsra, amelyen a világ többi vezetője előtt nagy dicséretben részesítette a magyar kormányfőt.
Trump nagyszerűnek nevezte Orbánt és egyértelműen kijelentette, hogy száz százalékban mögötte áll. Orbán Viktor azóta elmondta, hogy rövidesen várhatóan a Fehér Házban létrejön az Orbán–Trump-csúcstalálkozó, amelyen további gazdasági megállapodásokat fognak tető alá hozni.
Mindez jól mutatta, hogy Orbán Viktor és Donald Trump között valóban baráti a kapcsolat, és hazánk számíthat az amerikai elnök támogatására. Ez komoly erőt ad a magyar kormányfőnek a brüsszeli viták során, ahol a politikai elit az ukránokkal közösen arra törekszik, hogy megbuktassa a patrióta magyar kormányt, és egy olyan, Magyar Péter vezette formációt állítson hazánk élére, amely támogatja a brüsszeli elvárásokat, például Ukrajna uniós tagságát. Ebből a szempontból is fontos lesz október 23-a: Orbán Viktor a békemeneten szimbolikusan megkapja a magyar társadalom felhatalmazását, majd egyből repül a brüsszeli csúcsra, ahol kiáll a magyar érdekek mellett és megvívja a csatákat.
A hétfői események továbbá visszaigazolják a következetes magyar külpolitikát, melynek a lényege, hogy
minden nagyhatalommal jóban kell lenni és minden lehetséges eszközzel a békéért kell dolgozni a világban. Ennek a következetes politikának köszönhetően Orbánt fogadják Washingtonban, Pekingben, Moszkvában, Jeruzsálemben, Ankarában és a világ számos más pontján, miközben a brüsszeli vezetés teljesen elszigetelte magát, és például Ursula von der Leyent meg sem hívta Trump a békecsúcsra. Ahogy Orbán Viktor fogalmazott: nem is hiányzott ő onnan!
Deák Dániel - www.magyarnemzet.hu
