- 0
Von der Leyen nem tétlenkedik...
Az uniós miniszterek megvitatták, hogy szükség van-e szankciókra Magyarországgal szemben a jogállamiság helyzete miatt. Brüsszel megfenyegette hazánkat.
Újabb meghallgatást tartottak Magyarországról az Európai Unióban az úgynevezett 7. cikkely szerinti eljárás keretében. Brüsszel szerint továbbra is „súlyos aggályok” állnak fenn, amelyek szerintük indokolják az eljárás fenntartását. A magyar kormány álláspontját ismét bemutatták, de a Bizottság ragaszkodik saját értelmezéséhez.
Brüsszel továbbra is fenntartja az eljárást
Az Európai Unió általános ügyek tanácsának keddi ülésén immár nyolcadik alkalommal került sor Magyarország meghallgatására a 7. cikk szerinti eljárás keretében. A meghallgatást követően megerősítették:
A Bizottság megítélése szerint továbbra is súlyos aggodalmak állnak fenn a magyar jogállamiság helyzetével kapcsolatban.
A meghallgatáson az Európai Bizottság külön kiemelte, hogy szerintük a magyar Országgyűlés elé terjesztett transzparencia-törvénytervezet, amely lehetővé tenné civil szervezetek finanszírozásának nyilvános nyomon követését, „súlyosan sértené az uniós elveket és jogot.” A biztos hozzátette:
Amennyiben a törvényt elfogadják, a Bizottság nem fog habozni alkalmazni a rendelkezésére álló eszközöket az uniós jog védelme érdekében.
Újabb támadás a gyermekvédelmi törvény miatt
A meghallgatáson a Bizottság ismét bírálta a magyar gyermekvédelmi törvényt is, amely ellen már korábban pert indított az uniós testület az Európai Bíróságon. A biztos szerint:
Az új törvény lehetővé teszi, hogy a rendőrség mesterséges intelligenciával támogatott arcfelismerő rendszert használjon olyan tüntetések résztvevőinek azonosítására, amelyek megsértik a gyermekvédelmi szabályokat.
Hozzátette:
Ez sérti a békés gyülekezéshez való jogot, amely nem fenyeget sem gyermeket, sem mást, és az uniós jog szerint alapjognak minősül.
A Bizottság azt is közölte, hogy „az új szabályok lehetővé teszik a 500 eurós bírság kiszabását a gyülekezésen részt vevőkre”, amennyiben megsértik a gyermekvédelmi törvényt, ezt is uniós alapjogokat sértő lépésként értékelik.
Brüsszel újra Magyarországot viszi bíróságra
A biztos arról is beszámolt, hogy „a Bizottság tavaly ősszel az Európai Bíróság elé vitte Magyarországot a szuverenitásvédelmi hivatal és annak vizsgálati jogkörei miatt is.” A testület szerint ezek a szabályok „nincsenek összhangban az uniós joggal”, és a per továbbra is folyamatban van. Brüsszel továbbá a magyar igazságszolgáltatás függetlenségéről, valamint az alkotmányos és választási rendszer legutóbbi módosításairól is aggodalmát fejezte ki. A gyermekek jogainak védelmére hivatkozó új alkotmánymódosítást szintén kritika érte:
Nem elfogadható, hogy erre hivatkozva jogszerű tüntetéseket tiltsanak be
– hangzott el.
Fenntartják a 7. cikk szerinti eljárást
A biztos világossá tette:
A Bizottság álláspontja változatlan. A 7. cikk szerinti eljárást fenn kell tartani mindaddig, amíg a problémák nem kerülnek megnyugtató rendezésre.
Hozzátette:
A Bizottság mindig készen áll konstruktív párbeszédet folytatni a magyar hatóságokkal.
A magyar kormányt a tanácsülésen Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter képviselte, aki ismertette Budapest hivatalos álláspontját, és válaszolt a tagállamok képviselőinek kérdéseire.
Brüsszel a Pride miatt támadja hazánkat
A tanácsülést követő sajtótájékoztatón újságírói kérdésre válaszolva a biztos megerősítette, hogy a Bizottság továbbra is vizsgálja azokat a magyar törvényeket, amelyek szerintük az LMBTQ-személyek jogait érintik, és amelyeket idén márciusban, illetve áprilisban fogadtak el.
„Ezekkel kapcsolatban komoly aggályaink vannak”, fogalmazott a biztos, különösen azzal a rendelkezéssel összefüggésben, amely lehetővé tenné egyes rendezvények – így például a Pride felvonulás – betiltását. Hozzátette:
Ez a szabadságjogokat, különösen a békés gyülekezéshez való jogot sértené
, amely az Európai Unió Alapjogi Chartájának része. A javaslatban szereplő mesterséges intelligencia-alapú arcfelismerés alkalmazását szintén aggasztónak nevezte.
A biztos emlékeztetett arra is, hogy a jogszabály alapját képező gyermekvédelmi törvény miatt a Bizottság már korábban kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben, és a Bíróság főtanácsnokának véleménye június elején várható.
A másik vizsgált jogszabály, a nemzeti szuverenitás védelmére hivatkozó transzparencia-törvény kapcsán a biztos úgy fogalmazott:
Súlyos aggodalmaink vannak az előterjesztett törvényjavaslattal kapcsolatban.
Emlékeztetett, hogy bár a javaslatot egy parlamenti képviselő nyújtotta be, „a magyar kormány korábban már élt ezzel az eszközzel, hogy kormányzati támogatású képviselők útján fogadtasson el törvényeket”.
Mint mondta, a Bizottság ezért a múlt héten hivatalos levélben kérte a magyar kormánytól a javaslat visszavonását.
Amennyiben nem vonják vissza, nem fogunk habozni a szükséges lépések megtételében.
A biztos hozzátette:
Nem zárjuk ki, hogy ideiglenes intézkedéseket kérünk, ha a törvény ebben a formában hatályba lép.
A biztos végül hangsúlyozta:
Az Európai Unió értékei világosan rögzítve vannak a szerződésekben. A jogállamiság ezek közé tartozik. Minden tagállamnak be kell tartania a közösen elfogadott szabályokat.
A Bizottság szoros figyelemmel követi a magyarországi tüntetéseket
A sajtótájékoztatón újságírói kérdésre válaszolva az uniós biztos megerősítette: tudomásuk van arról, hogy a magyar rendőrség a hét elején betiltott egy LMBTQ-témájú rendezvényt, amelyet vasárnap tartottak volna. A biztos ezzel kapcsolatban hangsúlyozta:
Tudatában vagyunk annak a rendőrségi döntésnek, amelyre ön hivatkozik. Ez jelenleg bírósági felülvizsgálat alatt áll.
Hozzátette:
A mai ülésen Bóka miniszter is elmondta, hogy jelenleg nincs olyan bírósági ítélet, amely a szóban forgó törvény alapján tüntetés betiltásáról rendelkezett volna. Ugyanakkor ez egy olyan lépés lehet, amely ebbe az irányba vezet.
A biztos szerint ez komoly fejlemény, amelyet a Bizottság „nagyon szorosan nyomon követ”. Mint fogalmazott:
Azt kell vizsgálnunk, hogy összhangban van-e az uniós joggal, beleértve az alapszerződéseket és az Alapjogi Chartát is. Jelenleg semmilyen lehetőséget nem zártunk ki.
Hangsúlyozta:
Biztosíthatok mindenkit, hogy a Bizottság nagyon szoros figyelemmel kíséri a magyarországi fejleményeket ebben az ügyben.
Brüsszel szerint Magyarország nem támogatja a demokratikus ellenállóképességet
A tanácskozáson szó esett az EU „demokratikus ellenállóképességéről” szóló elnökségi következtetésekről is, amelyekhez 25 tagállam csatlakozott. Az elnökséget ellátó lengyel képviselő elismerte:
Két tagállam nem írta alá a dokumentumot: Magyarország és Szlovákia.
Azt is hozzátette:
Egyszerűen még nem álltak készen az ilyen jellegű döntések támogatására.
A lengyel elnökség szerint ugyanakkor a legtöbb tagállam kész támogatni az Európai Bizottság által készített „demokráciapajzs” kezdeményezést, amelynek célja a külföldi beavatkozások és dezinformáció elleni fellépés.
Brüsszel továbbra is támogatja az NGO-kat és az ellenzéki médiát
A sajtótájékoztató végén a biztos egy magyar újságíró kérdésére válaszolva elmondta, milyen tanácsot ad azoknak a magyar civil szervezeteknek és médiamunkásoknak, akik attól tartanak, hogy az új törvény nyomán „feketelistára kerülhetnek”, különösen külföldi – akár uniós – források elfogadása miatt.
Az üzenetem számukra az, hogy teljes mértékben támogatjuk őket
– fogalmazott a biztos. Elmondása szerint márciusban személyesen is találkozott több ilyen szervezettel Budapesten, és közvetlenül hallotta tőlük, hogy egyre szűkül a mozgásterük. Hozzátette:
Ez aggasztó fejlemény, mert a jogállamiság védelméhez elengedhetetlen a civil társadalom és egy élő, független, pluralista médiaszektor
– mondta.
Ők a demokrácia őrei, és kulcsfontosságú szerepet játszanak abban, hogy az emberek szabadon elmondhassák véleményüket és számon kérhessék a hatalmat. Ezért támogatni fogjuk őket, együtt fogunk működni velük, és megvédjük az uniós jogot, valamint az Alapjogi Chartát minden lehetséges módon.
– tette hozzá. A biztos zárásként hangsúlyozta:
A Bizottság elkötelezett amellett, hogy az uniós szerződések őreként ellássa a feladatát. Ezt a felelősséget komolyan vesszük és teljesíteni fogjuk.
Borítókép: Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke (Fotó: AFP)
