Ők szeretik magukat köztársaságpártinak és demokratának nevezni, bár csak a zsákmányra és a pénzre éhesek, mi pedig egész egyszerűen kezdettől fogva azok vagyunk. Ennyi a különbség.

A Magyar Szocialista Párt választmányi ülésén, amiről a Népszava tudósít, Kunhalmi Ágnes, az MSZP országos választmányának elnöke bejelentette, pártja sikeresnek tartja az elmúlt időszakot, mert „kiderült, hogy kibillenthető a fideszes centrális erőtér, a köztársaságpárti szavazók pedig felismerték erejüket, és elmentek szavazni”. Kunhalmi hangsúlyozta, hogy csak egy az egy elleni felállásban, közös miniszterelnök-jelölttel lehet leváltani a Fideszt. Aki már két listáról, két jelöltről beszél, az szerinte a győzelem esélyét csökkenti.

Kiderült az is, hogy az MSZP már az országgyűlési választásokra készül. 2020 számukra a felkészülés éve lesz, 2021 pedig az előválasztásoké és a csatáé. És ekkor jött a legfontosabb bejelentés: az ellenzéki ellenállás terepe ezentúl nem a parlament, hanem az utca lesz, ugyanis itt lehet hatékonyan fellépni a kétharmad nyomásával szemben. Ha földereng valakinek az anarchista Saul Alinsky munkássága, az nem a véletlen műve. A moslékkoalíció az „arab tavasz” akciósorozat hazai bevezetésére készül. Az előjelek szerint jön a „magyar tavasz” – botrányokkal, uszításokkal, cirkuszokkal, vérrel… Igen, vérrel, mert az a leghatásosabb tömegbefolyásoló eszköz.

Sajátos a válasz az ellenzék parlamenti disznólkodásának szankcionálására: ha nem lehet a parlamentben disznólkodni, akkor mennek az utcára, mert ők olyan hatalmas demokraták és köztársaságpártiak, hogy nekik mindenképpen disznólkodniuk kell.

És talán idekívánkozik még egy idézet, hogy úgy mondjuk, a „köztársaságpárti erő” sajátos szóhasználatának érzékeltetésére: „a rabszolgatörvény elfogadása miatt érzett harag kovácsolta össze tavaly decemberben a pulpitusfoglaló ellenzéket, és ez teremtett érzelmi közösséget a pártok és szavazók között.” Ezt Karácsony Gergely mondta a gyűlésen. Nem az az érdekes, hogy mit mond, hanem az, ahogy mondja: a „pulpitusfoglaló ellenzék”, valamint „rabszolgatörvény elfogadása miatt érzett harag” tökéletes példái az újbolsevik agressziót elleplező demagógiának.

Az új évezred első évtizedét lezáró és gyönyörű számszimmetriát tartalmazó 2020-as év a nemzeti centrum számára óriási kihívást, hatalmas próbatételt jelent, mivel a lenini neobolsevizmus számtalan alakban éledt újjá az egész liberális világban. Nekünk tehát föl kell készülnünk arra, hogy megvédelmezzük azokat a csodálatos eredményeket, amelyeket 2010 óta Magyarország, igen, a magyar köztársaság elért.

A nemzeti öntudat elleni újbolsevik hadműveletet a magyarság képes lesz visszaverni, ha az árulókat – mint már annyiszor a történelemben – nem támogatják majd idegen csapatok. Ma jobbak a nemzet kilátásai, mert több a barátunk, mint az ellenségünk, és ha továbbra is tudunk hinni a szeretet és összefogás erejében, akkor ezer ördög meg még egy Kunhalmi Ágnes sem vesz rajtunk erőt.

Hajrá, Magyarország! Hajrá, magyarok!

Bencsik András -]]> www.demokrata.hu]]>