Ma 2021 március 01. Albin napja van. Holnap Lujza napja lesz.
lead-cropped-0.jpg

Jogállam a holland génekben

Flag

Szöveg méret

5
Átlag: 5 (1 szavazat)
Ugye, milyen jót kacagtunk? 

A napokban ]]>nyílt levelet írtam]]> Hollandia budapesti nagykövetének, kilátásba helyezve, hogy delegáció élén ellátogatunk hozzájuk, megvizsgálni a holland demokrácia helyzetét.

Elsősorban a holland alkotmánybíróság helyzete aggasztott, lévén holland alkotmánybíróság nem létezik, ugyanis a holland alkotmány tiltja, hogy a bírák alkotmányjogi szempontból vizsgálják a törvényeket. Megítélésem szerint ez súlyosan sérti a bírók függetlenségét és a bírói munka szabadságát, és mint ilyen, összeegyeztethetetlen az EU értékeivel. Csakúgy, mint a holland pedofil párt léte, amelyet a hágai bíróság nem volt hajlandó betiltani.

A Magyar Narancs meg is említette nyílt levelemet, azt vicceskedőnek minősítve, ami érthető, ugyanis ha a fényességes Nyugaton nincs alkotmánybíróság, az vicces, ha nálunk a szabadon és kétharmaddal megválasztott kormány kormányoz, az sötét diktatúra.

Nos, akkor, ha megengedik, tovább vicceskednék. A Bíróság.hu-n olvasható egy írás, amelynek az eredetijét Elaine Mak Judicial Self Government in the Netherlands: Demarcating Autonomy címmel a German Law Journalba írta. Ez sem valami humoroldal, de persze ezt sem tudhatjuk biztosan. Mindenesetre mi, elmaradott és bigott konzervatívok komolyan vettük, és ezennel önök elé tárjuk, íme:

„A bírói önigazgatás Hollandiában: Korlátolt önállóság
A kapcsolt tanulmány a jogállami értékek és az új közmenedzsment (NPM) közötti lehetséges feszültségekkel, valamint a bírósági igazgatás szereplői közötti feszültségekkel, jelenségekkel foglalkozik. Hollandiában – a napóleoni rendszerből eredően – az igaz­ságügy-miniszter megbízottjaiként a bírósági elnökök nagy önállósággal igazgatták a bíróságokat. A bírói tanácsot 2002-től vezették be. Jelenleg négy tagja van, két bíró (egyikőjük a European Network of Councils for the Judiciary vezetője is) és két közjogban jártas, volt minisztériumi tisztségviselő. Őket az igaz­ságágügyért felelős miniszter javaslatára a király nevezte ki. A szervezetileg a minisztérium adminisztrációjához kapcsolódó testület legfőbb jogkörei a bíróságok költségvetésére, a digitalizációra, a működésük vizsgálatára, a jogszabályok véleményezésére, valamint az ítélkezési jogegység biztosítására vonatkoznak. A bíróságokat háromtagú tanácsok irányítják, amelynek az elnök, egy bíró és egy tisztviselő a tagja. A bírók kiválasztására egy külön, 22 tagú bizottság működik, amelynek 12 bíró és 6 külsős tagja van.
Sokak szerint a bírói tanácsot az igazságügyért felelős minisztérium és a bírók közötti »pufferként« hozták létre. Az első összeütközésre 2011-ben került sor, amikor 24 bíróságból kilencet megszüntettek, bevezették az új menedzsmentmódszereket a teljesítménykövetelmények meghatározásában és a források elosztásában. A bírók több mint harminc százaléka (beleértve a legfelső bíróság elnökét) tiltakozó nyilatkozatot írt alá, bár ez nem változtatott a megindult átalakítások menetén. A közelmúltban újabb nyilatkozatot tettek közzé a bírók, amelyben a költségvetéssel kapcsolatos kifogásaikat fogalmazták meg, amely költségvetés ma is a minisztériumi költségvetés része. A tanulmány a bírói függetlenség kérdését a különféle bírói ítéletekhez kapcsolódó nyilvános, politikai jellegű viták viszonylatában tárgyalja. A függetlenség egyik biztosítékaként emeli ki, hogy a bírók ellen kizárási kérelmet lehet bejelenteni. Geert Wilders bírósági ügyei kapcsán mutatja be, hogy ezek milyen következményekkel járhatnak, különösen akkor, ha a nyilvános vitákban a bírók maguk is véleményt nyilvánítanak. Hollandiában egyébként nem tilos, hogy a bíró politikai pártnak legyen a tagja. A tanulmány azzal zárul, hogy néhány európai uniós országban növekszik a politikai nyomás a bíróságokon, ami Hollandiában is szükségessé teszi a jogi biztosítékok megerősítését a bíróságokat illetően.”

Tudom-tudom, kissé száraz ez a szöveg, de azért elég érdekes, mi több, elgondolkodtató. Végig is mehetnénk egyenként a benne megfogalmazott furcsaságokon, de most idő hiányában egyetlen dolgot emelek ki, ezt:

„Geert Wilders bírósági ügyei kapcsán mutatja be, hogy ezek milyen következményekkel járhatnak, különösen akkor, ha a nyilvános vitákban a bírók maguk is véleményt nyilvánítanak. Hollandiában egyébként nem tilos, hogy a bíró politikai pártnak legyen a tagja.”

Igen, akkor most egy pillanatra gondoljunk bele, mi lenne itt, ha a magyar bírók politikai tevékenységet végezhetnének! Mert ha teljesen természetes és demokratikus és EU-kompatibilis, hogy mondjuk Geert Wilders perében egy pedofilpárti bíró ítélkezzen, akkor miért ne lenne magától értetődő, hogy mondjuk az én peres ügyeimben egy DK-s bíró hozzon ítéletet? Vagy egy MSZP-s. Esetleg egy fideszes?

Bár ez utóbbi esetben a haladók nyilván meg lennének botránkozva, mert egészen biztos vagyok abban, hogy minálunk egy ilyetén szabályozás esetén hamar kiderülne, a bírák nyugodtan lehetnek politikai pártok tagjai, szabadon kifejthetik politikai nézeteiket és szimpátiájukat, kivéve, ha kormánypártiak.

(Vesd össze: ha egy sportoló vagy művész kiáll a Fidesz–KDNP mellett, az skandalum, és az illető azonnal elveszíti „közmegbecsülését”, már amennyiben a csőcselék megbecsülése azonos a közmegbecsüléssel. Ellenben ha egy sportoló vagy művész balos vagy libsi kötődését vallja meg nyilvánosan, akkor körülünneplik.)

Körülbelül ennyit akartam még hozzátenni a hollandiai jogállamiság kérdéseihez – mondhatnám, ezzel akartam még tovább vicceskedni. S hogy igazán nagyot kacagjunk, hadd idézzem ide végezetül a holland legfelsőbb bíróság elnökét, aki a minap ezt a mondatot bírta megfogalmazni:
„Hollandiának már a génjeiben van a jogállam, Magyarországnak viszont nem.”

Ó, hogyne! Bár óvatosan megjegyezzük a holland főbíró úrnak, hogy ezeket a géneket nem szerencsés emlegetni, abból még nagy baj lehet. Amúgy pedig a jogállam minden bizonnyal a gyarmati múltban ivódott bele a derék hollandusok génjeibe.

Majdnem az egész Nyugat egykori gyarmatai kifosztásakor és a bennszülöttek kiirtásakor szedte össze a jogállami géneket, csakúgy, mint a máig tartó gazdagságot. Feltehetőleg ezzel a génekbe ivódott jogállamisággal függhet össze az is, hogy a holland katonák ölbe tett kézzel és lábhoz tett fegyverrel nézték végig, ahogy a szerbek Srebrenicánál meggyilkolják a bosnyákokat.

Csaknem kilencezer férfit és fiatal fiút. S hogy a négyszáz jelen lévő holland békefenntartó és tisztjeik miért nem ültek a vádlottak padján Hágában a szerbek mellett? Hát valószínűleg azért, mert a bíróság Hágában van, továbbá azért, mert a génekbe ivódott jogállam éppen azt súgta, hogy teljesen mindegy, mit művelnek a gyarmatokon a bennszülöttekkel.

Ugye, milyen jót kacagtunk? Már fogjuk a hasunkat a nevetéstől. Búcsúzunk is ezzel a képpel: elöl a tömeggyilkos szerb különítményesek, hátul a holland békefenntartók.

Közöttük a tömegsír meg a jogállami gének…

Bayer Zsolt - ]]>www.magyarnemzet.hu]]>

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Titkok és talányok (12) Szépségápolás (15) Irodalmi kávéház (505) Egészség (50) Gazdaság (657) Tereb (140) Életmód (1) Heti lámpás (252) Vetítő (37) Emberi kapcsolatok (36) Sport (729) Autómánia (61) Flag gondolja (33) Politika (1574) Jobbegyenes (1969) Kultúra (6) Alámerült atlantiszom (142) Rejtőzködő magyarország (171) Történelem (14) Belföld (6) Mozaik (83) Mozi világ (440) Tv fotel (65) Mondom a magamét (5133) Gasztronómia (539) Nagyvilág (1454)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>