Ma 2022 augusztus 16. Ábrahám napja van. Holnap Jácint napja lesz.
Bayer Zsolt: Ganze Scheiße (3. rész)

Bayer Zsolt: Ganze Scheiße (3. rész)

Flag

Szöveg méret

5
Átlag: 5 (1 szavazat)

Az inga vissza fog lendülni, és akkor jaj lesz a mindent szétverő woke mozgalmaknak

 

Egy kaliforniai „professzor” (egy sötét, életünkre törő, társadalommérnökösködő gazember, ezekből áll ma a „progresszív”, „woke” stb. fősodor) hosszú cikkben ecsetelte a minap, hogy általános árvaságot kell létrehozni, a szülőknek kötelezően be kell szolgáltatniuk gyerekei­ket az államnak, s ameddig ebből végre törvény lesz, addig javasolja, hogy a gazdag szülők cseréljenek gyereket a szegény szülőkkel.

Az előző részekben bemutattuk, mennyire nem talált fel semmi újat ez a nyomorult, mind­össze visszanyúlt a „nagy elődök” elmebajához, s hosszú a nagy elődök sora: Marx, Fourier, Heller Ágnes és Vajda Mihály – a teljesség igénye nélkül.

Jakobinusok, nácik, bolsevikok, nyilasok és ávósok – ganze Scheiße. És igen, már az Oszmán Birodalom is ezen „elvek” mentén hozta létre legütőképesebb haderejét, a janicsárok seregét. S most még egyszer, utoljára írjuk le a kaliforniai gazember nevét: Joe Mathews, ő az Arizonai Állami Egyetem Közügyek Iskolájának „professzora”. A „felesleges ember” prototípusa. De nem az Oblomov-féle felesleges emberé, ó, dehogy! Mathews a károkozó, a romboló, a „szétdobáló”, vagyis a diabolikusan felesleges ember megtestesítője.

Akinek nincs helye a nap alatt. Akivel nem lehet együtt élni. És teljesen hiábavaló ezzel kísérletezni.

És ezek a Mathews-félék mára mind visszajöttek. Ganze Scheiße kommt zurück. És beették magukat a médiába, a tévék képernyőire, az újságok lapjaira, az egyetemek katedrái­ra, a középiskolák tanári szobáiba, az NGO-k vezetőségeibe, a nyugati politikai fősodor legfelső polcaira, Brüsszelbe és Washingtonba, a bírói pulpitusokra – egyszóval mindenhová, ahol nem lehetnének, ha normális világban élnénk. És igen: bárhogyan is tagadják, mindig, újra és újra lebuknak, újra és újra kiderül, mert újra és újra maguk mondják el, hol büszkén, kérkedve, hol csak óvatlanságból: immár a gyerekeinket akarják.

Vagy a gyerekeink lelkét és agyát, oda akarják beenni magukat, mint titkos féreg, érzékenyítőprogramokon, homoszexuális-propagandákon keresztül vagy minden, gyermeknek való és gyermeknek feltétlenül szükséges és kívánatos és hasznos hagyományos mese beteggé, ocsmánnyá torzításával, vagy úgy, hogy egyszerűen el akarják venni tőlünk a gyerekeinket. Szétdúlni, megbecsteleníteni a hagyományos családot (a polgári családot, ahogy Hellerék már 1970-ben megnevezték), aztán az államra vagy valami falanszterre bízni a gyerekek felnevelését, „szocializációját”.

Erőszakkal elvenni a gyereket szüleitől. Ez ma program. Erről ma értekezéseket lehet újra írni, és már nincsen senki, aki Mathews „professzor urat” eligazítaná. Mathews „professzor úr” pedig nem is ember. S akkor mondanánk hirtelen, hogy persze, állat! Dehogy…

Aki látott már gidáját elrejtő, lefektető őzsutát, amely veszély esetén magára vonja a ragadozó figyelmét, elcsalja magához, s ha kell, életét adja ivadékáért, az tudja, Mathews nem állat. Nagyon messze van az állati lét csodájától. Aki látta már, mire képes a tigris- vagy oroszlánanya a kölykéért, tudja, miről beszélek. Aki látta már az őrjöngő anyamedvét, hogyan védelmezi bocsát, az is.

Nem. Mathews igenis ember. A kártékony, a romboló, a diabolikus, a felesleges ember. Aki leírja – mert le tudja írni! –, amit leírt, aki ebben hisz, aki erre képes, s ha tehetné, meg is valósítaná. Amióta szembesültem ezzel a kommunista-nácival, azóta töprengek: vajon hogyan nézne ki a gyakorlati megvalósítás? Mindjárt a szülés után elviszik majd a gyereket az anyja mellől vagy – pusztán „racionális” okokból, a spórolás végett – hagyják, hogy legalább fél évig még szoptassa az anya a csecsemőjét, és majd csak azután jönnek érte?

És kik jönnek majd?

Lesz egy erre kiképzett kommandó? Megannyi „woke” és „progresszív” nyilasávósból verbuválva? És mi lesz, ha a szülők ellenállnak majd? (Én például gondolkodás nélkül semlegesíteném az elsőt, aki belépne a gyerekemért, de erről mindjárt!) Akkor a szülőket is megölik? Vagy csak megkötözik és átnevelőtáborba viszik őket? Fontos gyakorlati kérdések ám ezek, melyeket nem árt tisztázni, mielőtt elindul a szép, új világ felépítése…

És akkor végezetül az ellenállásról. Felette állhatnak-e az emberi törvények (különösen a zsarnok, a zsarnokság törvényei) az isteni törvényeknek, a természet törvényeinek  vagy az örök emberi törvényeknek? Ezzel a kérdéssel már az ókorban is sokat foglalkoztak. Szophoklész ezt boncolgatja az Antigonéban – vagyis: hiába tesz törvényt Kreón, a zsarnok, hogy az ellene támadókat mint árulókat nem lehet eltemetni, Antigoné az örök isteni törvények alapján igenis eltemeti testvérét, Polüneikészt. Mert a halottakat el kell temetni. Ez az örök, isteni törvény.

A gyermeket nem lehet elvenni a szüleitől. (Egészen extrém esetektől eltekintve, de éppen az a lényeg, hogy azokban az esetekben már nem beszélhetünk szülőkről.) Ez az örök, isteni törvény. Akkor pedig mindjárt ott állunk az ellenszegülés parancsával, a zsarnokölés kötelességével szemben. Ami ekkor nem pusztán jog, hanem erkölcsi parancs.

S amikor azt mondtam, még az első részben, hogy igazából nem is maga Joe Mathews elgondolása (és a sajnálatos tény, hogy ez az ember egyáltalán olyan helyzetben van, hogy ilyeneket írogathat) a leghátborzongatóbb, hanem az, vajon amikor a normalitás már nem fog tovább tűrni, és fellázad, akkor mi fog történni?

Hová és meddig fog visszalendülni az inga? A mi „könyörtelen törekvésünk” az emberi, a normális, a hagyományos, az igazi, a „woke-tól” és a „progresszívektől” megtisztított élet visszaállítására mennyire lesz majd könyörtelen? Ez az én nagy félelmem, nagy rettegésem. S imádkozom, legyen erőnk embernek maradni, ne ismételjük meg Ingmar Bergman Kígyótojását.

De egy biztos: ezeket a gazembereket teljes kegyetlenséggel és kíméletlen alapossággal kell eltakarítanunk az egyetemekről, minden iskola környékéről, a gyerekeink közeléből és úgy általánosságban a nyilvánosságból. De csak onnan. Az életből nem. Ezeknek úgy sincs nagyobb büntetés, mint a normális, emberi világban élni.

Addig pedig, erősödő lélekkel és hittel, az ellenállás elkerülhetetlenségének tudatával olvassuk Yeats A második eljövetelét: „Mind tágabb körökben kering, s ha szól már, / nem hallja a sólyom, mit mond a solymár: / széthull minden, már nem tart a közép: / a földet anarchia dúlja szét / vérszín ártatlansága áldozattá megfú / hitehagyott a jó, s a rosszakat / a meggyőződés szenvedélye fűti.”

Bayer Zsolt - ]]>www.magyarnemzet.hu]]>

 

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Jobbegyenes (2385) Történelem (15) Tv fotel (65) Heti lámpás (260) Vetítő (30) Alámerült atlantiszom (142) Mozi világ (440) Kultúra (6) Politika (1581) Flag gondolja (33) Gasztronómia (539) Emberi kapcsolatok (36) Autómánia (61) Rejtőzködő magyarország (168) Egészség (50) Nagyvilág (1464) Irodalmi kávéház (513) Sport (729) Gazdaság (667) Titkok és talányok (12) Életmód (1) Belföld (8) Szépségápolás (15) Tereb (141) Mondom a magamét (6246) Mozaik (83)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>