Ma 2021 február 25. Géza napja van. Holnap Edina napja lesz.
5d2487643cbf58393dd044e628c6e6d5.jpg

Turizmus Magyarországon (2001 – 2009)

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

A turizmus fontos bevételi forrásunk, érdemes figyelni az alakulására. Az elmúlt években megfigyelhettünk javuló és romló tendenciákat is. A cikkben néhány lényegesebb adatot vizsgálok meg.

A turizmus az egyik húzóágazat lehet országunkban, hiszen nagyon sok szép hely található az ország minden régiójában. A gazdasági nehézségek viszont hatással vannak mind a belföldi, mind a külföldi turizmusra. Összegyűjtöttem néhány beszédes adatot egy kis elemzés kedvéért. Lássuk, mi hogyan alakult az elmúlt években ezen a területen. (Adatok forrása: ]]>www.ksh.hu]]> és ]]>www.itthon.hu]]>

A 2005-ös adatok szerint Magyarország GDP-jének 5,2%-át közvetlenül a turizmus termeli meg, mindehhez az összes foglalkoztatott 7,9%-a dolgozik. Közvetett módon a turizmus ennél nagyobb jövedelmet termel, a GDP majdnem 9%-át, a foglalkoztatottak 12,6%-ának segítségével. Nem tűnik igazán hatékonynak ez a termelés, de tudjuk, hogy a turizmus igencsak munkaigényes iparág, tehát ez az arány nem olyan rossz, mint amilyennek elsőre látszik. Biztosan lehet ennél jobb is, de nézzük meg, mi van a számok mögött.

Fontos mérőszám, hogy mennyi külföldi látogat Magyarországra, de önmagában a szám nem fokmérője a külföldi turizmusnak.
 
 
A grafikon azt mutatja, hogy mennyien jöttek Magyarországra külföldről és mennyien mentek külföldre Magyarországról, de nemcsak a turisztikai célú látogatásokat mutatja. Az mindenesetre látszik, hogy a magyarok az elmúlt 5 évben csökkenő kedvvel (vagy csökkenő pénztárcával) járnak külföldön, bár a csökkenés nem jelentős. A kiutazó magyarok egyre nagyobb hányada nem kikapcsolódás céljából lépi át a határt, hanem egyre többen tanulni, dolgozni indulnak, az Európai Unióba történt csatlakozásunk óta stabilan 15 millió fölött van a határátlépések száma. Ugyanez a tendencia igaz az idelátogató külföldiek számát illetően is, 2004 óta 35-40 millió fölött van a határátlépések száma, és természetesen a tanulni és dolgozni indulók száma befelé is növekedett.
 
A turizmus vizsgálata szempontjából sokkal nagyobb jelentősége van a kereskedelmi szálláshelyek forgalmának, hiszen a turisták nagy része ilyen helyen száll meg, míg a tanulni, dolgozni jövők elsősorban kollégiumban, bérelt lakásban, munkásszálláson töltik az éjszakákat.
 
 
A kereskedelmi szálláshelyen megszálló külföldi és belföldi vendégek száma nem tér el egymástól jelentősen, és az utolsó év kivételével mindkettő emelkedő tendenciát követ. Ez azt mutatja, hogy most már nem csak a külföldi vendégek jönnek Magyarországra, de a belföldiek is egyre szívesebben töltik el szabadságukat az országon belül. Ez utóbbi jelenségnek nyilvánvalóan köze van az üdülési csekkek elterjedésének, erről később még szó lesz.
A külföldiek és a belföldiek által a szálláshelyeken eltöltött idő az elmúlt 2-3 évben gyakorlatilag megegyezett. Az utolsó évet kivéve a belföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma növekedett, ez mindenképpen pozitív tendencia, aminek szintén köze van az üdülési csekkekhez. A külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma viszont szinte folyamatosan csökken, miközben az itt tartózkodó külföldiek száma nagyjából stagnál, tehát a külföldiek egyre rövidebb időt töltenek hazánkban. Ez semmiképpen nem tekinthető jó jelnek, a rövidebb itt töltött idő valószínűleg alacsonyabb pénzköltéssel is jár. Nézzük meg erről a következő grafikont:
 
 
 
A belföldiek által elköltött szállásdíj emelkedő tendenciát mutat, mivel a vendégéjszakák száma is növekszik. A külföldiek által szállásdíjra költött pénz viszont az elmúlt két évben csökkent, és kb. a 2005-ös szintet érte el, ami a GDP szempontjából nem igazán kedvező tendencia. Igaz, a vendégéjszakák száma jóval alacsonyabb volt az elmúlt két évben, mint 2005-ben, ami azt mutatja, hogy a külföldiek egy éjszakáért többet fizetnek, mint korábban. A magasabb éjszakánkénti szállásdíj adódhat áremelkedésből (pl. a tavalyi áfa emelkedésből), de adódhat a színvonal növekedéséből is, azaz abból, hogy egyre többen választják a 4-5 csillagos szállodákat az alacsonyabb színvonalúak helyett.
A szállásdíjon felül természetesen sok egyéb más költség is kapcsolódik az itt töltött időhöz. Az egyéb bevételek is csökkentek az elmúlt években, és 2009-ben a 2004-es szint körül jártak, amiből arra lehet következtetni, hogy a vendégek megpróbálják visszafogni a kiadásaikat szabadságuk alatt is.
 
Mind a külföldiek, mind a belföldiek számára a legkedveltebb két terület Budapest és a Balaton. A városok közül Budapesten kívül az első tízben szerepel még: Siófok, Hajdúszoboszló, Bük, Sopron, Balatonfüred, Debrecen, Zalakaros, Sárvár. A külföldiek ezeken kívül Győrt, a belföldiek pedig Egert kedvelik.
Legtöbben Németországból, Ausztriából és Romániából érkeznek, de sokan jönnek Csehországból, Lengyelországból, Nagy-Britanniából, Olaszországból is.
A főszezon természetesen nyáron van, azon belül is a csúcs augusztusban, de július sem sokkal marad el tőle.
Magyarországon a rendszerváltás óta kialakult az ún. konferencia-turizmus, az évek során egyre több nemzetközi konferenciát rendeztek hazánkban, a résztvevők száma folyamatosan emelkedett mind belföldről, mind külföldről. Az emelkedő tendencia 2009-ben torpant meg, a megrendezett konferenciák száma az előző évhez képest 30%-kal csökkent, a résztvevők száma úgy szintén kb. 30%-kal.
 
Korábban említettem, hogy a belföldi turizmusra jó hatással van az üdülési csekk bevezetése, ezt az adatok is tükrözik.
 
 
2001 óta folyamatosan növekedett az üdülési csekk értékesítés, a munkáltatók is egyre többet juttatnak a dolgozóiknak és a kiemelten támogatandó körben (nyugdíjasok, szakmunkástanulók, nagycsaládosok) is többen jutnak ily módon kikapcsolódáshoz. Az üdülési csekkeket most már nem csak a szálláshelyeken fogadják el, hanem fizethetünk velük színházjegyért, állatkertben, étteremben, távolsági buszon is, és mint az ábrán látható, ezt meg is tesszük. A kibocsátott csekkek kb. felét költjük el szállásra, a többit más módon hasznosítjuk. Az idén bevezetett adókötelezettség minden bizonnyal csökkenteni fogja a munkáltatók által adott üdülési csekkek értékét, ami a belföldi turizmusra mindenképpen rossz hatással lesz. Sokan nem tudják megengedni maguknak a nyaralást, a néhány napos kikapcsolódást sem, ha nem jutnak hozzá üdülési csekkhez.
 
E rövid elemzésből is látszik, hogy Magyarországon a turizmus iparág fejlődésnek indult, pozitív tendenciákat fedezhetünk fel a szolgáltatók oldalán is és a szolgáltatást igénybe vevők oldalán is. A turizmus nemcsak a bevételek szempontjából fontos az országnak. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a dolgozók életminősége javul, ha megengedhetik maguknak minden évben a nyaralást, a kirándulást, a pihenést. A gazdasági válság visszavetette a fejlődést 2009-ben és várhatóan a helyzet 2010-ben sem fog javulni, de arra kell törekednünk, hogy ez az iparág is minél hamarabb magához térjen, és újra nőjön a jelentősége.
 
N. R. Ágnes
Szerző a Flag Polgári Műhely tagja

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Egészség (50) Vetítő (37) Nagyvilág (1454) Emberi kapcsolatok (36) Tereb (140) Titkok és talányok (12) Történelem (14) Mozaik (83) Flag gondolja (33) Tv fotel (65) Sport (729) Heti lámpás (252) Politika (1573) Irodalmi kávéház (505) Mozi világ (440) Autómánia (61) Életmód (1) Jobbegyenes (1967) Gasztronómia (539) Szépségápolás (15) Kultúra (6) Rejtőzködő magyarország (171) Alámerült atlantiszom (142) Gazdaság (657) Mondom a magamét (5128) Belföld (5)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>