Ma 2020 október 20. Vendel napja van. Holnap Orsolya napja lesz.
d0d66eaa030a58df8fef9257da4c6e83.jpg

Pénz a szakképzésben

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Az elmúlt néhány évben jelentősen átalakult a szakképzés rendszere, nem feltétlenül minden esetben előnyére. Megváltozott a finanszírozása is. A cikkben áttekintem, milyen pénzügyi lehetőségek vannak arra, hogy működni tudjon egy szakképző intézmény.

Vannak olyan szakképző intézmények, melyek csak iskolarendszeren kívüli szakképzésben vesznek részt, ezek tandíjat szednek a diákoktól, amiből fizetni tudják az intézmény fenntartását, a tanárok és más dolgozók bérét, egyéb költségeket. A tandíj mértékét természetesen úgy állapítják meg, hogy a költségeken felül nyereségük is maradjon.

 
Most nem ezekkel az intézményekkel szeretnék foglalkozni, hanem az állami, önkormányzati, egyházi fenntartásúakról, melyek iskolarendszerű képzést (is) folytatnak. Számukra a fő bevételi forrás a központi költségvetéstől a fenntartón keresztül kapott állami normatíva, melyet a tanulók száma alapján kapnak meg. A szakiskolai és szakközépiskolai elméleti képzésre 2010-ben az állami normatíva tanulónként évente kb. 100.000 Ft – kiszámítása képlet alapján történik és iskolánként változik. Az összeget befolyásolja a tanulócsoportok száma, a csoportok létszáma, az intézmény típusa.
A gyakorlati képzésre ezen felül igényelhető évente fejenként 35.000 Ft az első két évfolyamon tanuló szakiskolások, szakközépiskolások után, ill. évente fejenként 98.000 Ft a szakképzési évfolyamokon. Természetesen minden normatíva csak az első szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben részt vevő tanulók után igényelhető, mivel a törvény szerint csak az első szakképesítés megszerzése ingyenes. A második és többedik szakképesítés megszerzésére is van lehetőség, de ezek után már fizetniük kell a tanulóknak a fenntartó által megállapított tandíjat. A fenntartó, amennyiben finanszírozni tudja, dönthet úgy is, hogy ezt a tandíjat elengedi, de normatívát akkor sem kap a központi költségvetéstől. Ebben az esetben a teljes képzési költséget át kell vállalnia.
 
Az állami normatíva összege általában nem fedezi a képzések teljes költségét, a fenntartónak sokszor ki kell azt egészíteni, nem is kis összegekkel. Az iskolák költségvetése gyakran csak arra elegendő, hogy az év során felmerülő költségeket finanszírozzák belőle, tehát a bérköltséget a járulékokkal, a dologi kiadásokat (fűtés, víz, villany, papír, táblakréta vagy filc stb.). Fejlesztésekre a fenntartótól kapott összeg általában nem elég. Lehetőség van a költségvetés kiegészítésére fejlesztési célokra, mégpedig a szakképzési hozzájárulásokból.
 
A szakképzési hozzájárulás célja az Országos Képzési Jegyzékben szereplő államilag elismert szakképesítések megszerzéséhez szükséges gyakorlati képzés támogatása, felsőfokú szakképesítésekhez szükséges gyakorlati képzés támogatása, gimnáziumban informatikai-számítástechnikai képzés támogatása, felnőttképzés támogatása. A szakképzési hozzájárulást a vállalatok fizetik, alapja ugyanaz, mint a társadalombiztosítási járulékok alapja (nagyjából a bruttó bérköltség), mértéke 1,5%. A szakképzési hozzájárulás felhasználási területe széles.
 
Felhasználható:
 
1)      együttműködési megállapodás vagy tanulószerződés alapján szakközépiskolai és szakiskolai tanulók gyakorlati képzésének megszervezésére
2)      saját dolgozó számára finanszírozott képzésre, tanulmányi szerződés vagy felnőttképzési szerződés alapján (a teljes hozzájárulás legfeljebb 33%-a erejéig, mikrovállalkozásoknál legfeljebb 60%-ig)
3)      legfeljebb a bruttó kötelezettség 20%-ig a Munkaerőpiaci Alap számlájára történő befizetésre – amennyiben az előző két pontban bemutatott lehetőségre a vállalkozás nem költötte el az összes hozzájárulást
4)      az ez után fennmaradó rész fejlesztési támogatásra fordítható, melyet a térségi integrált szakképző központok (TISZK), speciális szakiskolák és felsőoktatási intézmények kaphatnak a gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek biztosítására (tárgyi eszköz beszerzésre)
A felsorolásból látható, hogy a szakképző intézmények a szakképzési hozzájárulásból csak akkor juthatnak pénzhez, ha csatlakoztak valamelyik TISZK-hez (kivéve a speciális szakiskolákat). A szakképzési hozzájárulás összegét a vállalat a TISZK-nek utalja, megjelölve, hogy melyik konkrét szakképesítés gyakorlati képzését szeretné támogatni. A TISZK-hez csatlakozó iskolák a náluk képzett tanulók létszáma alapján kaphatják meg a pénzt, a csatlakozási feltételek alapján, a jogszabályoknak megfelelően.
 
 
A támogatásokhoz való hozzájutásnak csak egyik feltétele a TISZK-hez történő csatlakozás. Az sem mindegy, milyen szakképesítés megszerzésére van lehetőség az adott iskolában. A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok (RFKB) feladatai közé tartozik megállapítani azt, hogy mely szakképesítések támogatására van szükség, melyekére nem. Az RFKB az adott régióban felméri a munkaerőpiaci igényeket és csoportosítja a szakképesítéseket.
Kiemelten támogatandók a hiányszakmák, melyekben a 2012-es beiskolázási igény legalább 2,5-szerese a 2007. évinek. Ezekre a szakképesítésekre bármennyi tanuló beiskolázható, és a képzéshez igénybe vehető az állami normatíván felül a fejlesztési támogatás is, valamint a Munkaerőpiaci Alap képzési alaprészének decentralizált keretéből igényelhető támogatás.
Támogatott szakképesítések azok, amelyekre a 2012-es igény legalább egyötöde a 2007-es beiskolázásnak. Ezeket „fenntartandó” szakképesítéseknek is szokták nevezni, melyekhez az állami normatíván felül fejlesztési támogatás is igénybe vehető. A beiskolázási létszám azonban korlátozva van, nem lehet akármennyi diákot ilyen képzésre felvenni.
Nem támogatott („leépítendő”) szakképesítések azok, amelyeknél a 2012-es igény várhatóan nem haladja meg a 2007. évi beiskolázott létszám egyötödét. Ezek szakképesítésekhez nem vehető igénybe a fejlesztési támogatás sem, sőt várható, hogy az állami normatíva is csak csökkentett összegben jár majd a közeljövőben.
 
A szakképesítések besorolása régiónként változik, ezért elképzelhető, hogy két szomszédos városban található iskola közül az egyikben támogatott, a másikban leépítendő ugyanaz a szakképesítés. Az RFKB-k a döntésüket időnként felülvizsgálják, hiszen a munkaerőpiaci igények változnak, az iskoláknak és a TISZK-knek ezt figyelemmel kell kísérni, amennyiben a képzés finanszírozását biztosítani akarják.
A fejlesztési támogatással természetesen szigorúan el kell számolni, meghatározott időn belül kell felhasználni meghatározott célra – mivel tárgyi eszköz beszerzésre használható fel, nem költhető bérköltségre vagy dologi kiadásra. Szigorúan csak az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges eszközök vásárolhatók belőle, ami természetesen szakmánként különböző.
 
N. R. Ágnes
Szerző a Flag Polgári Műhely tagja

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Sport (729) Nagyvilág (1452) Politika (1571) Életmód (1) Heti lámpás (244) Jobbegyenes (1870) Kultúra (6) Irodalmi kávéház (491) Mondom a magamét (4864) Mozi világ (440) Gazdaság (652) Gasztronómia (539) Tv fotel (65) Alámerült atlantiszom (142) Történelem (14) Flag gondolja (33) Mozaik (83) Titkok és talányok (12) Vetítő (37) Szépségápolás (15) Emberi kapcsolatok (36) Egészség (50) Rejtőzködő magyarország (171) Tereb (140) Autómánia (61) Belföld (5)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>