Ma 2020 március 29. Aguszta napja van. Holnap Zalán napja lesz.
2292a14dbafed4d7e2b8511c43b4bcef.jpg

Kitekintő - Három amerikai nemzedék

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Alexis de Tocqueville, amikor a XIX. század elején Amerikában járt, meglepődve tapasztalta, hogy "az amerikaiak kortól, társadalmi helyzettől és foglalkozástól függetlenül szüntelenül egyesüléseket hoznak létre.

Ezek nem csupán kereskedelmi és ipari szerveződések, hanem ezerfajta más - vallási, erkölcsi, komoly, haszontalan, nagy, kicsi, tartós, pillanatnyi, általános, korlátozott... Semmi nem érdemel olyan figyelmet, mint az intellektuális és erkölcsi szerveződések sora Amerikában". A neves amerikai szociológus, Putnam arra lett figyelmes, hogy a XX. század második felében megcsappant az amerikaiak civil szerveződési vágya, általában részvételük a közösség ügyeiben. Lényegesen kevesebben mennek el szavazni, kevesebb önkéntes munkát vállalnak, kevesebb a másokat segítő kezdeményezés, és az amerikaiak kevésbé aktívak a vallási közösségben - így gyengülnek a civil szerveződések, valamint az emberek közötti érzelmi és információs hálók. Ezzel azonban fogy a társadalmi tőke (amit a civil szerveződések és az emberek közötti kapcsolatok alkotnak) Amerikában, amely fontosabb, mint a fizikai tőke (föld, ingatlanok, eszközök) vagy a pénztőke, és fontosabb, mint a humán tőke (tudás, tehetség, szorgalom), mert a gazdasági sikerhez több kell ebből a láthatatlan tőkéből, mint gépből, pénzből vagy tudásból. Minél több civil szerveződés él egy társadalomban, és minél többen tagjai kluboknak, egyleteknek, civil mozgalmaknak, vallási és lakóhelyi közösségeknek, annál több bizalom és együttműködési készség halmozódik fel az adott társadalomban. Minél több a civil szerveződés, annál erősebb lesz a kölcsönösség és viszonosság magatartási mintája, amikor úgy teszek valamit egy másik emberért vagy a közösségért, hogy nem várok azonnali és jól körülírt ellentételezést, hanem tudom, hogy valamikor, valaki, valamiben viszonozza majd azt, amit másokért tettem. Rövid távon önzetlen vagyok, éppen ezzel alapozom meg, hogy később érvényesülnek érdekeim. Ez igen hatékony társadalmi technika, mert a közösség minden tagját minden időben érdekeltté teszi mások segítésében. Jelentősége a pénzhez mérhető, mert a balta és a medvebőr cseréjéhez képest mennyivel jobb az a pénz, amivel e kettőn kívül minden más árut is megvehetek, ahogy jobb az "általános viszonosság" magatartási mintája is annál, amikor valakinek valamilyen szívességet teszek, de már tudom, hogy pontosan mit kérek érte cserébe. Ebben a társadalmi tőkében volt erős Amerika, és ez olvad el igen gyorsan az utóbbi évtizedekben. Miért?

A közösségi szellem és a társadalom ügyeiben való aktív részvétel gyengül, mert egyre többen kerülnek a pénz és az idő nyomása alá: különösen az amerikai nők tömeges munkába állása vett el időt a közösségtől. A televízió az egyik legerősebb ok - ma egy átlagos amerikai naponta négy órát tölt el televíziónézéssel: ez nem csupán négy órát vesz el a családtól, barátoktól, egyesületektől és a közösségtől, hanem bizonyíthatóan érdektelenebb lesz a közügyek iránt a tévéfüggő ember fennmaradó idejében is. A politika, a társadalom és a kis közösségek iránti érdeklődés gyengítésének leghatásosabb eszköze a televízió, mert nem hús-vér emberi közösségekben alakulnak ki a magatartásminták és a vélemények, hanem egy központi véleményvezérlés révén.

A legerősebb ok azonban mégis az, hogy ki milyen nemzedékhez tartozik. Az 1900 és 1940 között született amerikaiak 70 százaléka megy el szavazni, míg az 1940 és 1980 között születettek közül már csak 40 százalék. A közösségi ügyekben való részvétel többi területén is hasonlóan éles határvonal húzódik meg e két nagy létszámú nemzedék között. Putnam az elsőt "hosszú polgári nemzedéknek" hívja, a második négy évtized meghatározó nemzedékét az 1946 és 1964 között született "baby-boomer" korosztálynak - ők alkotják a felnőtt amerikaiak egyharmadát. Míg az első nemzedék meghatározó élménye - az 1929-33-as gazdasági összeomlás kivételével - a biztonság, az életszínvonal emelkedése és Amerika erősödése, addig a másodiké J. F. Kennedy és Martin Luther King meggyilkolása, a vietnami vereség és 1970 után a korábban folyamatos életszínvonal-emelkedés megtörése. E két nemzedék fiatalkorának eltérő eseményei és érzései határozzák meg későbbi viszonyukat a társadalomhoz. Érdekes azonban, hogy néhány éve újból erősödik az amerikai egyetemisták körében a közügyekben való részvétel, ami talán annak köszönhető, hogy valamikor az 1980-as években egy újabb négy évtizedet átfogó "nagy nemzedék" indult útnak. Az 1980-90-es évek amerikai élménye megint egy sikeres és erős Amerika, hiszen az USA lett az egyetlen szuperhatalom, és a 90-es évek gazdasági virágzást hoztak.

Úgy tűnik tehát, hogy a társadalmi tőke gyarapodásában vagy csökkenésében a nemzedéki élményeknek van a legnagyobb szerepük. Igen fontos, hogy egy nemzedék eszmélésének és felnövekedésének idején mennyire biztonságos, sikeres, erős és bizakodó egy társadalom, mert ez határozza meg az öntudat, önbizalom és bizalom, valamint az együttműködés értékeinek erejét az adott országban. Putnam könyve egyértelműen azt üzeni nekünk, hogy felelősek vagyunk a következő évtizedek társadalmi tőkéjéért azon keresztül, hogy milyen világot teremtünk ma a megszülető, eszmélő és felnövekvő nemzedékeknek.

Magyarország olyan lesz holnapután, amilyen társadalmat teremtünk vagy eltűrünk a mai Magyarországon.

(Robert D. Putnam: Bowling alone, The Collapse and Revival of American Community, Simon and Schuster, New York, 2000)

Matolcsy György, hetivalasz.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Heti lámpás (239) Flag gondolja (33) Életmód (1) Alámerült atlantiszom (142) Emberi kapcsolatok (36) Sport (729) Tereb (139) Kultúra (5) Gazdaság (645) Irodalmi kávéház (484) Egészség (50) Vetítő (37) Tv fotel (65) Mozaik (83) Gasztronómia (539) Szépségápolás (15) Politika (1571) Nagyvilág (1448) Rejtőzködő magyarország (171) Mondom a magamét (4411) Belföld (5) Autómánia (61) Titkok és talányok (12) Mozi világ (440) Jobbegyenes (1721) Történelem (14)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>