Ma 2024 december 13. Luca, Otília napja van. Holnap Szilárda napja lesz.
b9926cdf2cedb62e659129cfcc3edc47.jpg

Kitekintő - Esély és recept

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Képzeljünk el három piramist. Tetejükön állnak a vállalkozók, középen találjuk a társadalom sok-sok szervezetét, és a piramisok alapkövei első esetben a föld, a másodikban az ipari forradalom új energiaforrásai, míg a harmadikban a tudás.

Az első piramis jellemezte az emberiséget az ipari forradalomig, a második a két ipari forradalom közötti időben, és a harmadik piramist építjük ma, amikor a föld, szén, kőolaj, atomenergia után a tudás a gazdagság alapja. Az USA legjobb műszaki egyetemének (MIT) közgazdasági dékánja, aki egyben az egyik legeredetibb amerikai közgazdász is, arra keresi a választ, hogyan növelheti ma egy ország, cég vagy egyén a gazdagságát. A recept, legalábbis papíron, pofonegyszerű. Végy egy országot, adj mindenkinek versenyképes képzettséget és tudást, majd építs világszínvonalú infrastruktúrát (különösen a telekommunikáció és a közlekedés területén), tégy szert vezető helyre a kutatások és fejlesztések területén, és ha mindez megvan, akkor találd meg azokat a vállalkozókat, akik használják a képzett munkaerőt, fejlett infrastruktúrát és a K+F-eredményeket. Az USA szemlátomást sikerrel alkalmazta a receptet, mert polgárai egy főre eső gazdagsága 36 ezer dollár, szemben az Európai Unió polgárainak átlagosan 21 ezer dollár/fő szintjével. Az Európai Unióban ma mintegy 100 millióval élnek többen, mint az Egyesült Államokban, de az amerikai gazdasági teljesítmény negyedével nagyobb. Az USA-ban azonban kirívóan nagyok a társadalmi egyenlőtlenségek, mert a leggazdagabb egy százalék a teljes amerikai gazdagság mintegy 40 százalékával rendelkezik, a leggazdagabb 20 százalék a gazdagság 85 százalékával, míg a legszegényebb 40 százalék a teljes gazdagság 0,2 százalékával, ahol a legszegényebb 20 százalék össztartozása meghaladja a teljes vagyonát.

 Hogyan lehetne olyan hatékony gazdaságot felépíteni Európában, amilyen az USA-ban működik, az ottani társadalmi egyenlőtlenségek nélkül? Thurow szerint Európa ma rosszul használja erőforrásait. Az USA bruttó hazai termékének 3 százalékát költi kutatásra és fejlesztésre, az EU csak 1,8-at, de ezt is alacsony hatékonysággal. A spanyolok például kidobják az eurót, amit K+F-re költenek, mert sok célra adnak keveset, ahelyett, hogy a pénzt és a tehetséget koncentrálnák néhány kutatási területre. Az Európai Uniónak fel kellene emelnie a K+F-részesedést a (legmagasabb) finn és svéd 4 százalékos szintre, de csak akkor, ha előbb megteremti a hatékony K+F feltételeit. Igazán hatékony K+F-programokat csak közösségi szinten lehetne finanszírozni, mert így lehetne fiatal és tehetséges kutató-fejlesztő csoportokat verbuválni és finanszírozni. Az Európai Unióban magasak a bérköltségek, ezeket felére lehetne csökkenteni úgy, hogy eltörlik a béreket terhelő adókat. Miután ezekből az adókból fedezik a nyugdíjakat és az egészségügy költségeit, ezért párhuzamosan fel kellene emelni a fogyasztási adókat, ami logikus is lenne, mert a nyugdíjak és az egészségügy a fogyasztás és nem a beruházás vagy termelés körébe tartozik. Európa egy csapásra a globális gazdaság legversenyképesebb területévé válna, mert úgy őrizhetné meg a jóléti államot, hogy közben termékei olcsóbbá válnak.
 
Amerika Clinton első elnöksége alatt elkövette azt a hibát, hogy az egészségügyi reformra koncentrált az oktatás és az infrastruktúra fejlesztése helyett, ezzel a kormányzat a fogyasztásra és nem a beruházásokra figyelt. Végül Clinton egészségügyireform-tervezete megbukott, szerzőnk szerint szerencsére, mert így az állam az amerikai gazdaság versenyképességét erősítő beruházásokra összpontosíthatott.
 
Mit is kellene tennünk, ha Thurow receptje szerint kísérelnénk meg a gazdasági felzárkózást és a társadalmi felemelkedést?
 
Először: a K+F-re fordított állami és vállalati összegeket radikálisan meg kellene emelnünk a mai egy százalékról a bruttó hazai termék (GDP) négy százalékára, de úgy, hogy közben ne pazaroljunk. A külföldön finanszírozott K+F hatékonysága fele az otthoni K+F hatékonyságának, ezért hazai kutatási és fejlesztési programokra kellene adnunk a pénzt. Másodszor: az EU-országok körében legmagasabb arányúra, azaz Dánia szintjére kellene emelni a hazai oktatás részesedését a bruttó hazai termékből, ami a mai 5,3-ról 10 százalékra történő emelést jelent. Harmadszor: olyan közgazdasági környezetet szükséges kialakítani, amelyben a vállalkozók a kifizetett bérek után a lehető legkisebb adókat fizetik, ezzel ösztönözhetjük a béremeléseket, ami erősíti a beruházási és innovációs hajlamot. Thurow tanácsát megfogadva emelni lehetne a fogyasztási és a forgalmi adókat, természetesen csak addig, amíg forint van és nem euró. A nyugdíjasok számára az áremeléseket magasabb nyugdíjemeléssel lehet ellensúlyozni, amire a magasabb termelékenység-növekedés teremtené meg a forrást. Negyedszer, a jövedelmi- és vagyoni egyenlőtlenségek szétnyílását a társadalmi összefogás programjával (átképzés és közmunka, családok megerősítése, otthonteremtés) kellene megakadályozni, mert a nagy különbségek fékezik a mobilitást és a fogyasztás bővülését, azaz a piac fejlődését, ami visszafogja a beruházásokat és az innovációt.
 
A magyar történelemben ritkán lehetett olyan pontosan látni, miképpen lehetünk fejlettek és gazdagok, mint ma. Ennek egyik oka az, hogy ritkán nyílt esélyünk arra, hogy felzárkózzunk és felemelkedjünk. Thurow szerint a tehetség és a törekvés nem elég a sikerhez: szerencse is kell. Az esély és a recept mellett már csak szerencse kell a magyar sikerhez, de az nagyon.
 
(Lester C. Thurow: Building Wealth, HarperBusiness, New York, 2000)
 
 
Matolcsy György, hetivalasz.hu
 

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Tv fotel (65) Heti lámpás (340) Mondom a magamét (8020) Autómánia (61) Nézőpont (1) Alámerült atlantiszom (142) Titkok és talányok (12) Irodalmi kávéház (543) Történelem (18) Szépségápolás (15) Gasztronómia (539) Kultúra (9) Vetítő (30) Flag gondolja (38) Életmód (1) Belföld (11) Rejtőzködő magyarország (168) Mozaik (83) Politika (1582) Tereb (146) Nagyvilág (1310) Egészség (50) Sport (729) Jobbegyenes (2896) Emberi kapcsolatok (36) Gazdaság (722) Mozi világ (440)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>