Ma 2020 december 01. Elza napja van. Holnap Melinda, Vivien napja lesz.
cc3f7a889c0e462402e87e151dfea819.jpg

Kitekintő - A radikális politika jövője

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Giddens a magát új szociáldemokráciának nevező európai baloldal vezető ideológusa, Tony Blair brit miniszterelnök barátja és szellemi forrása. Népszerűségének titka, hogy kiutat kínál az európai baloldalnak abból a csapdából, amelyet a történelem állított elé.

Már nem lehet igazán baloldali, mert kormányozva elvállalta a jóléti állam lefaragását, de neoliberális sem lehet, mert a globalizáció vesztesei döntően baloldali szavazók; nem állhat tehát át teljesen a tőke oldalára, mert ez politikai öngyilkosság lenne. Konzervatív eleve nem lehet, mert ezt a területet az európai jobboldali néppártok foglalták el - vagy mégis? Giddens azt mondja, hogy a modern politika sem hagyományosan baloldali, sem hagyományosan jobboldali nem lehet, hanem létezik egy harmadik út, azon kell járnia.

A felvilágosodás után azt gondolták, hogy eltűnnek a hagyományok, a vallás, a nemzet és a család, ezek azonban újrateremtették magukat. Ezzel szemben ma valóban megrendülnek és átalakulnak a társadalom alapvető intézményei. Társadalmi forradalmat élünk át, ahol az egyén kiszabadul a hagyományok és a hiányok korábbi korlátozó hatalma alól, és az egyre bővülő tudással (mint személyes tulajdonnal) felvértezve a társadalom döntő szereplőjévé lép elő. A nők is forradalmat élnek át családon belül és kívül, mert hagyományos kötöttségeiket és korlátaikat levetve a férfiakkal azonos erővel képviselik érdekeiket. A gyermekek és fiatalok is megerősödnek, széttörik a hagyományos családi szerepeket, és a szülőkkel naponta megkötött "megállapodások" keretében egyre szabadabban döntenek életükről. Az idősek is forradalmat robbantanak ki, mert a gazdaság és a társadalom legnagyobb és leggazdagabb "osztályává" válnak: a vásárlóerő a piacon, a szavazati erő a politikában döntő szót ad a nyugdíjasok új osztályának. A társadalom ügyeiben már nem az előre meghatározottság, a hagyományok vagy a természet kötöttségei jelentik az iránytűt, hanem az egyre szabadabb és személyesebb egyéni döntések. Ezek a döntések valóban egyre személyesebbek, mert a családi ügyekre, az egyéni jellemre, a testre, a sorsra, a tudásra és az egyéni értékekre egyaránt kiterjednek: az előre meghatározottság helyét az egyéni döntés veszi át. Az egyéni döntéseket egyre jobban más egyének döntései és a saját korábbi döntések befolyásolják, miközben mindenki egyre okosabb lesz, tehát egyre több korábbi döntés alapján egyre gyorsabban hozza meg saját döntését.

A globalizáció és az egyre okosabb és gyorsabb egyéni döntések együtt vezetnek el azokhoz a társadalmi forradalmakhoz, amelyek már nem kezelhetők hagyományosan: új politikákra van szükség. Giddens azonban még tovább megy, és azt mondja, hogy nem egyszerűen a hagyományos bal- és jobboldali politikákon túllépő politikára van szükség, hanem annak radikálisnak is kell lennie. Itt kapja fel a fejét az olvasó, mert a radikalizmust eddig csak szélsőségesnek és bűnösnek gondolhatta, hiszen vagy a kommunista, vagy a nacionalista ideológiákat bélyegezték meg szélsőséges radikalizmussal. A szerző a bátor új politikákat tekinti radikálisnak, amelyekre éppen a társadalmi forradalmak tömegessége, mélysége és ereje, tehát radikalizmusa miatt van szükség. Úgy tartja, a mai világban a radikális gondolatnak nem lehet egyetlen letéteményese, hanem az élet sok területén sokaknak kell - közöttük a politikai pártoknak is - radikálisan újat képviselniük.

Miben? Radikálisan új politikára van szükség a természet megóvásában, a hagyományok megőrzésében és a társadalmi szolidaritás megerősítésében, amit a vagyoni és jövedelmi egyenlőtlenségek szétnyílása rendít meg. Éppen a globalizáció és a piac erőivel szemben kell radikális politikával megvédeni a társadalmat, amelyet az individuális érdekek egyre erősebb érvényesítése fenyeget. A polgári közösségeknek, sőt még az államnak is nélkülözhetetlen szerepet szán Giddens ebben a radikális, védő és konzerváló politikában. Nos, itt csenné el a baloldal a jobboldal programjait, mert a hagyományos európai kereszténydemokrata politika alapértékeit kívánja felkarolni szociáldemokrata pártok keretében. A kommunizmus bukása után kiveszett radikalizmust beépíti az új szociáldemokrata politikába, amelyet gazdagít a hagyományos kereszténydemokrata és polgári értékekkel. Van azonban egy bökkenő, mert a nemzet már nem fér rá az új mozaikképre.

Giddens szerint a hagyományokon túllépő mai társadalom nem nemzeti, hanem egy globális kozmopolita rend része. A nemzeti kultúrák, nemzeti hagyományok ugyan nem tűnnek el, hatnak is egymásra, de állandóan meg kell küzdeniük létükért a globális kozmopolita renden belüli versenyben. Számára nem kétséges, hogy a helyi és a nemzeti vesztésre áll a globálissal szemben. A brit társadalomtudós nem ismerte fel a nemzeti erejét, mert ami neki nemzeti, az lett a globális: az angol nyelv, az angolszász piacgazdaság, film és zene, öltözködés és államvezetés. Más nemzeteknek azonban nem az angol vagy az amerikai a nemzeti, hanem az a globális, ami ellen védekezni kell! Az európai polgári pártok előretörése mögött a helyi és a nemzeti láthatatlan ereje húzódik meg, és ez kimaradt a baloldali receptből. Ahogy a helyi gazdaság is egyre erősebb a globálissal szemben, úgy a nemzeti kultúra is a kozmopolita kultúrával szemben. Miért?

Mert valahol otthon kell lenni a világban.

(Anthony Giddens: Beyond Left and Right, The Future of Radical Politics, Polity Press, Cambridge, 1994)

Matolcsy György, hetivalasz.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Rejtőzködő magyarország (171) Heti lámpás (247) Sport (729) Életmód (1) Flag gondolja (33) Jobbegyenes (1909) Mozi világ (440) Emberi kapcsolatok (36) Autómánia (61) Szépségápolás (15) Alámerült atlantiszom (142) Vetítő (37) Gasztronómia (539) Tv fotel (65) Politika (1571) Történelem (14) Egészség (50) Nagyvilág (1452) Gazdaság (655) Mondom a magamét (4939) Kultúra (6) Titkok és talányok (12) Mozaik (83) Irodalmi kávéház (492) Tereb (140) Belföld (5)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>