Ma 2019 november 20. Jolán napja van. Holnap Olivér napja lesz.
a1eebed24cfd11098584f4bd4c281c52.jpg

Kitekintő - A második világ

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Washington, Brüsszel és Peking verseng a befolyásért Világunkat három nagyhatalom vetélkedése jellemzi. Századunkat az Egyesült Államok, az Európai Unió és Kína formálja, de hatalmi harcaik az úgynevezett második világ országaiban dőlnek el.

Mint az elemek a periódustáblázatban, a nemzetek is csoportokba rendezhetők méretük, stabilitásuk, gazdagságuk és a világ róluk alkotott véleménye alapján. Az első világ országai gazdag és stabil államok, a harmadik világ államai szegények és instabilak, de a kettő között egy sor olyan ország van, amelyek feloszthatók gazdag és szegény részekre, nyertesekre és vesztesekre. Ez a skizofrén második világ, itt dől el, hogy az Egyesült Államok, az EU és Kína közötti küzdelemből ki kerül ki győztesen a XXI. században.

Míg 1945-ben még 50 ország volt a földön, századunk végére már 200 állam sorakozik a világtérképen. A történelem során ezer évekig birodalmak irányították a kisebb népeket. Róma, Bizánc, Velence és London több ezer kisebb közösség számára biztosította az örök emberi álmot: a biztonságot, ami a stabilitás és jólét alapja. A második világháború idejére fél tucat birodalom uralta a világot, ezek mesterséges képződmények voltak, mert kis európai nemzetek uralkodtak nagy tengerentúli területek felett. Mára ez is véget ért. Most újból a nagyoké a világ: az Egyesült Államok, az EU és Kína nagy, természetes birodalmak, mert földrajzilag egységesek, és gazdaságilag, katonailag, demográfiailag elég erősek a terjeszkedéshez. Közös vonásuk, hogy a hatalom és a növekedés érdekli őket, ezért átnyúlnak a közös kultúrával összefűzött civilizációkon: így lesz a birodalom nagyobb, mint a civilizáció. Minél több önálló állam jön létre, annál könnyebb megosztani őket és uralkodni rajtuk.

A katonai erőt tekintve az Egyesült Államok egyeduralkodó, de ez már kevésbé számít, mint korábban, mert a technológiai fejlődés olyan katonai eszközöket adott a kisebb nemzetek kezébe, melyekkel könynyebben megvédhetik magukat. Ami számít, az a termelékenység, a világkereskedelemből való részesedés, az innováció, a természeti kincsek, a népesség és olyan megfoghatatlan, de annál fontosabb dolgok, mint a nemzet akaratereje és diplomáciai ügyessége. Éppen az atomütőerő elterjedtsége miatt számít kevesebbet a katonai, és többet a gazdasági erő. Kínát a nagy népesség, az óriási ipari termelés és a pénzügyi hatalom együtt teszi példátlanul erőssé. Az EU gazdaságilag erősebb, mint az Egyesült Államok és Kína, népessége a kettő között van, miközben katonai és innovációs téren egyaránt erős. Kína és az EU ma már megkérdőjelezi Amerika egyeduralkodó szerepét a világban, és egyre gyűjtik a szövetségeseket: Washington, Brüsszel és Peking már viszonylag egyenlő hatalmi központokká váltak a világban. A belső konszolidációtól haladnak a külső expanzióig, és versenyeznek egymással abban, hogy ki tud nagyobb befolyási övezetet kialakítani a világban: ki közvetít a konfliktusokban, ki szerzi meg a piacokat, és kinek a szokásait, mintáit veszi át a többi ország.

Szerzőnk - aki Indiában született, az arab világban nőtt fel és Amerikában él - példaképe Arnold Toynbee, és első nagy könyve rögtön a legígéretesebb fiatal történészek, politológusok sorába emelte. Szerinte a második világ országaihoz tartozik Európa keleti fele, a Balkán, Törökország, a Kaukázus, valamint a közép-ázsiai, dél- és latin-amerikai, észak-afrikai, közel-keleti és délkelet-ázsiai térség egy sor állama. Szerzőnk szerint az Európai Unió a történelem legnépszerűbb birodalma, mert nem irányít, csak terel. Pénzügyi támogatással, határok nélküli közlekedéssel és euróval csábítja az észak-afrikai, kelet-európai és balkáni népeket: befolyási övezete már 35 európai államra és 600 millió emberre terjed ki. Gyenge pontja még a Balkán és a Kaukázus, továbbá Oroszországgal és Törökországgal is meg kell találnia a "társulási" formát. Az új tagállamok szerzőnk szerint az EU megújítói lesznek: ami igaz lehet, de ehhez nálunk előbb belső megújulásra van szükség.

Matolcsy György, hetivalasz.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Tv fotel (65) Vetítő (37) Flag gondolja (33) Mondom a magamét (4090) Heti lámpás (218) Emberi kapcsolatok (36) Sport (729) Alámerült atlantiszom (142) Gazdaság (632) Egészség (50) Irodalmi kávéház (473) Életmód (1) Gasztronómia (539) Autómánia (61) Politika (1571) Rejtőzködő magyarország (171) Belföld (5) Történelem (13) Nagyvilág (1440) Szépségápolás (15) Kultúra (4) Jobbegyenes (1634) Mozaik (42) Tereb (138) Mozi világ (440)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>