Ma 2024 december 13. Luca, Otília napja van. Holnap Szilárda napja lesz.
fbf481b361aadaf46eff8b7ab00192a1.jpg

Cafeteria 2010

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

2010-ben megváltozott a béren kívüli juttatások adózása, ezáltal a legtöbb vállalatnál megváltozott a cafetéria-rendszer. Áttekintés az adható adómentes és adóköteles juttatásokról.

A béren kívüli juttatások rendszere Amerikából indult a 70-es években. A cafeteria szó kávéházi gyorséttermi étlapot jelent, ezzel arra utal, hogy a béren kívüli juttatások rendszere rugalmas, egyedi igényekhez alkalmazkodó. Európába a 80-as években került. Magyarországon a 90-es években jelent meg néhány vállalatnál, azóta természetesen sokat változott, részben az igényeknek megfelelően, részben a jogi szabályozás miatt.

2009-ig több béren kívüli juttatás is adómentes volt, ami azt jelentette, hogy sem a munkáltatónak, sem a munkavállalónak nem kellett adót fizetnie a juttatás után, bizonyos feltételek (pl. értékhatár) megléte esetén. Természetesen voltak adóköteles juttatások is. 2010-től a rendszer szigorodott, egy kivétellel az összes juttatás-típus adókötelesség vált, az adót a munkáltatónak kell megfizetnie. Mivel a fizetendő adó összege megnőtt, így ugyanabból a keretből a munkáltatók sokkal kevesebb juttatást tudnak a munkavállalók részére biztosítani. Nagyobb vállalatoknál rendszerint a munkavállaló döntésére bízzák, milyen juttatásokat választ, vállalva azt, hogy esetleg alacsonyabb összegű juttatást kap; máshol a munkáltató dönti el, hogy az adott keretet mire költi. A dolgozóknak juttatott összeg gyakorlatilag minden esetben alacsonyabb ugyanakkora keret mellett, a vállalatok nagy része nem tudja vállalni az adókötelezettség miatt megnövekedett terheket.
 
Az egyetlen adómentes juttatás az internet-utalvány maradt, melyet korlátlan összegben adhat a munkáltató adómentesen. Az utalványt a munkavállaló az internet havidíjára, forgalmi díjára vagy a hozzáférés létesítésének díjára is fordíthat.
 
Kedvezményes adózású, azaz 25%-kal adózó juttatások a következők:
 
1         üdülési csekk évente a minimálbér értékéig – a munkavállaló és közvetlen családtagjai számára is, azaz négyfős család esetén ez évente 294.000 Ft-ot jelent, amit üdülésen kívül egyre több helyen lehet felhasználni, pl. színházjegyre vagy akár éttermi fogyasztásra is
2         meleg étkeztetés (utalvány formájában is) havi 18.000 Ft-ig
3         iskolai rendszerű képzés évente a minimálbér két és félszereséig, azaz 183.750 Ft-ig
4         helyi utazási bérlet juttatás (amennyiben az éves bérletet még 2009-ben kiosztották a dolgozóknak, akkor adómentesen adhatták)
5         iskolakezdési támogatás gyermekenként évente a minimálbér 30%-áig, azaz 22.050 Ft-ig
6         munkáltatói hozzájárulás az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba vagy egészségpénztárba, az előbbi havonta a minimálbér 50%-ig, az utóbbi havonta a minimálbér 30%-ig
7         foglalkoztatói hozzájárulás a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe havonta a minimálbér 50%-ig
8         magán-nyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés
9         a szövetkezet közösségi alapjából történő juttatás évente a minimálbér 50%-áig
Amennyiben a munkáltató ezeket a juttatásokat a meghatározott értékhatár felett adja, akkor az után 54% személyi jövedelemadót kell fizetnie, ill. az adóval növelt összeg 27%-át társadalombiztosítási járulékként kell befizetni. Ez azt jelenti, hogy a juttatás összegén felül szinte ugyanannyit még adóként, járulékként be kell fizetnie az államkasszába.
 
Normál adózású, azaz 97,89% adóval sújtott juttatások az alábbi (korábban adómentes) juttatások:
 
1         legfeljebb évi három alkalommal adott csekély értékű ajándék értékéből a minimálbér 10%-t meg nem haladó rész (összesen 22.050 Ft)
2         művelődési intézményi szolgáltatás évente a minimálbér összegéig (kultúra-utalvány)
3         hideg étkezési utalvány havonta 6.000 Ft-ig
4         két évig használt számítógép ingyenes vagy kedvezményes juttatása
5         nyugdíjba vonuláskor adott ajándék értékéből 15.000 Ft
6         összeghatártól függetlenül a versenyen vagy vetélkedőn nyert érem, trófea
7         tüzifa- és szénjárandóság, ágazati áramdíjkedvezmény (ha a jogosultságot a magánszemély 2009. december 31-t követően szerzi meg)
 
Az itt megadott értékhatárokon felüli juttatásokra a korábbi adókötelezettségek vonatkoznak, tehát az 54% szja és a 27% tbj.
 
 
A munkavállalók között valószínűleg a hideg étkezési utalványok adókötelessé tétele okozott a legnagyobb felháborodást, hiszen ezeket az utalványokat a legtöbb boltban, bolthálózatban elfogadták, alapvető élelmiszereket lehetett értük vásárolni. A meleg étkezési utalványokat általában csak meleg étel vásárlására lehet használni, bár elég sok húsboltban fizethettünk vele. Január 1-jétől viszont az ellenőrzéseket is megszigorították, és az év elején olyan hírek keltek szárnyra, hogy nem meleg étel vásárlása esetén mind a boltot, mind a vásárlót büntetni fogják. Később arról szóltak a hírek, hogy a bolt és az utalvány kibocsátójának megegyezésétől függ, hogy mire költhetjük ezeket az utalványokat, de egyik hír sem volt meggyőző a bolt-tulajdonosok és a magánszemélyek számára. Így most vannak olyan húsboltok, ahol már nem fogadják el a melegétel-utalványokat, és vannak olyanok, ahol csak abban az esetben fogadják el, ha valamilyen összegben sült kolbászt vagy sült húst is vásárolunk a nyers hús mellett. Mivel a vállalatok nem szívesen fizetnek ki ugyanannyit adóra, mint amennyit az alkalmazottaknak adnak, ezért a hidegétel-utalványok juttatása radikálisan lecsökkent. A melegétel-utalványoknak viszont a szigorítás miatt a munkavállalók nem örülnek annyira, mert étteremben nem szívesen költik el azt a „pénzt”, amiből korábban húst vagy egyéb élelmiszert is vásárolhattak. Elvileg a közétkeztetésben is fizethetnénk az utalványokkal, de az óvodai, iskolai étkeztetést szervező önkormányzatok nagy része nem tudja vállalni a jutalék fizetését, ezért nem sok helyen fogadják el a szülőktől pénz helyett az utalványt. Az alacsony jövedelmű emberek úgy érzik (szerintem joggal), hogy megint becsapták őket, megint ők járnak rosszul.
 
 
Az adóztatás megváltozása azt eredményezi, hogy a munkáltatók a kedvezményes adózású juttatásokat részesítik előnyben, így várhatóan megnő a nyugdíj- és egészségpénztári befizetések értéke. A nagyvállalatok azt is megengedhetik maguknak, hogy más módon járulnak hozzá munkavállalóik jólétéhez, pl. ingyenes sportpálya-használattal a vállalat területén belül vagy ingyenes egészségügyi szűrések szervezésével. A kisebb létszámú vállalatok számára ezek a módszerek túl drágák ahhoz, hogy vállalni tudják, ők talán a korábbi béren kívüli juttatásokat sem tudják finanszírozni, így a munkavállalók kisebb értékű utalványokhoz, támogatásokhoz jutnak. Az államháztartás talán több bevételhez jut, de a munkavállalók egy része mindenképpen rosszabbul jár, mint tavaly.
 
N. R. Ágnes
Szerző a Flag Polgári Műhely tagja

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Mondom a magamét (8020) Belföld (11) Nézőpont (1) Jobbegyenes (2896) Tereb (146) Titkok és talányok (12) Autómánia (61) Mozaik (83) Szépségápolás (15) Irodalmi kávéház (543) Rejtőzködő magyarország (168) Gazdaság (722) Kultúra (9) Vetítő (30) Életmód (1) Politika (1582) Heti lámpás (340) Történelem (18) Mozi világ (440) Sport (729) Emberi kapcsolatok (36) Egészség (50) Gasztronómia (539) Flag gondolja (38) Tv fotel (65) Nagyvilág (1310) Alámerült atlantiszom (142)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>