Ma 2024 március 28. Gedeon, Johanna napja van. Holnap Aguszta napja lesz.
borosimre.jpg

Boros Imre: Új világrend hajnalán

Flag

Szöveg méret

5
Átlag: 5 (1 szavazat)
Maradandó változásokat indított a fejlettnek vagy nyugatinak mondott világban a 2008-ban kezdődött nemzetközi pénzügyi krízis.

A hivatalos közbeszéd ezeket, a társadalmak mélyrétegeiben zajló intenzív mozgásokat évekig olyan káros, nem kívánatos jelenségekként kezelte, amelyek üzenetei rombolóan hatnak a világrend egészséges működésére. A változások kezdetben zavarosnak tűnő örvényléseiből mára azonban egy, a mait felváltani készülő új világrend körvonalai sejlenek fel. Az Egyesült Államokban tartott elnökválasztás végképp ezt a sejtést látszik alátámasztani, hiszen arról az országról van szó, amelynek a világrendhez hű működtetése éppen ennek a letűnő berendezkedésnek a közeli változtatását jelzi.

A változás szükségességét a válságba került világrend fő komponenseinek súlyos működési zavaraiból lehet levezetni. Világrendünk mai alapjai a korábban két világrendszer kommunista traktusának bukásával kerültek a helyükre, csaknem három évtizede, amikor egyetlen gazdasági és katonai értelemben is szuperhatalom, az Egyesült Államok maradt csak talpon. A főhatalom feltételei szerint rendeződhetett be a kommunizmusból felszabadult országokkal bővült nyugati világ is.

Mindenekelőtt az Egyesült Államok adta (és még ma is adja) a világrend védelmi képességének háromnegyedét, beleértve a nukleáris ütőerőt is. A világgazdaság működtetése szempontjából létfontosságú, magánkibocsátású pénz, a dollár nemcsak amerikai nemzeti pénznem, de 2008 óta már leplezetlenül dominálja a tömb pénzforgalmát. A Federal Reserve pénzpiaci döntéseitől függ a többiek pénzpolitikai mozgástere, függetlenül attól, hogy nemzeti pénzt üzemeltetnek. Eddig megállíthatatlannak látszó módon haladt előre egy folyamat, amely éppen a fordítottja annak, ami a történelemben már megtörtént. Korábban az erős államhatalmak ellenőrzésük alá vonták a magánpénzforgalmat, amikor létrehozták a központi jegykibocsátó bankokat. Ez ment végbe a 18. és 19. században az európai nemzetállamokban.

A fejlődés a mai világrendben ezzel szemben arra halad, hogy a magánpénz és annak kibocsátói teremtsenek maguk fölé államok feletti, nemzetközinek mondott hatalmat. Mindenekelőtt a pénzforgalom irányítását vonták ki az államok hatásköréből, amikor megkérdőjelezhetetlen igévé tették a jegybanki függetlenséget, annak tartalmi tisztázása nélkül. Nagy igyekezettel és sietséggel, titkolózva készültek más intézményi projektjei is, mint a nemzetközi kereskedelmi egyezmények (TTIP, CETA). Alapdogmává merevedett a tétel, hogy a nemzetközi kereskedelem bővülése a résztvevők érdekeit szolgálja, ha nő a kereskedelem, az mindenkinek jó.

Ezek a lépések a nemzeti kormányok lényegi hatásköreit helyezték volna demokratikus kontrollt nélkülöző fórumok irányítása alá. A gazdasági világrend működésének lényege, hogy a pénzrendszeren és a kereskedelmen keresztül a keletkezett többletértékek egyre nagyobb hányada vonható ki a nemzetállamok rendelkezése alól, s ennek a legnagyobb károsultjai a bérből és fizetésből élők. Ezt jelzi a tőke, főként a globalista tőke és a munka közötti osztozkodási arány vészes megbillenése is a tőke javára, a munka terhére. A tőke az érvényes globalista világrendben az elmúlt harminc évben túlnyerte magát. A további nyomulásnak elengedhetetlen részét képezi a minden érvényes szabályt felrúgó, mégis széles körben támogatott, milliós tömegű bevándoroltatás, ami a jelenlegi formájában minden más propagandát megcáfolva, más célt nem szolgál, mint a társadalmak védekező mechanizmusának tervezett megtörését.

Az elnökválasztás meglepőnek kikiáltott eredménye az Egyesült Államokban éppen arra hívja fel a figyelmet, hogy ennek a folyamatnak, az előzetes hiedelmekkel ellentétben, még az amerikai állam sem a haszonélvezője, hanem elszenvedője, s ennek árát fizeti már jó ideje, bár ettől szabadulni igyekszik. A hosszúra nyúló jelöltállítás, majd az elnökjelöltek kampánya megmutatta, hogy miként kellene szabadulni az államot sújtó nyűgöktől. Itt sem egyértelműen a politikai jobb- és baloldal között húzódnak a politikai lövészárkok. Bernie Sanders, akit saját pártjának vezetői joggal kifogásolható eszközökkel szorítottak le a pályáról, éppen a Federal Reserve ügyében követelte a rendteremtést, kiállt a könyvek hivatalos átvizsgálása, auditja, azaz a nagyhatalmú pénzkatedrális társadalmi ellenőrzése mellett.

A választásokon győztes Donald Trump nem látta az Egyesült Államok érdekeinek megfelelőnek a kiemelkedő nemzetközi katonai költségvállalást. Elveti a további nagy kereskedelmi megállapodásokat is. Trump jól tudja, attól, hogy Mexikóba szervezik át az amerikai autógyártást, semmi más nem történik, mint csökkennek a bérköltések, de a haszon valahol eltűnik offshore-központokban. Chicagóban és Detroitban a munkásnegyedek pedig nyomornegyedekké válnak, a bűnözés fellegváraivá. Kritikusai ennek a világrendnek tehát jobbról és balról egyaránt vannak, és vélhetően nem csak az Egyesült Államokban. Ami felettébb érdekes, hogy végre a választók a tengerentúlon is felismerték, hogy a szuperhatalmi kiadások mégsem az ő érdekeiket szolgálják, ezeken a „befektetéseken” nem ők, hanem mások gazdagodnak meg, akiknek az arca nem látható, hangjuk nem hallható, helyettük Hillary Clinton beszél.

A sajtó áthatolhatatlannak vélt információs blokádját azonban a közösségi média szabadcsapatai sikeresen áttörték, s átfordították a hivatalos közmellébeszélést a lényeg bemutatására. Ma természetesen még nem beszélhetünk a világrend végső átalakulásáról, csak arról, hogy reményteli változások küszöbén állunk. A jelenségek kísértetiesen hasonlítanak a peresztrojka idejére. Akkoriban a Nyugat által legmegengedőbbnek ítélt Kádár-rendszer is gyanakvással nézett Mihail Szergejevics Gorbacsovra, mint ahogy ma is így néz Angela Merkel vagy Francois Hollande a demokratikus választásokon győztes Donald Trumpra.

Boros Imre – ]]>www.magyarhirlap.hu]]>

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Flag gondolja (36) Tv fotel (65) Vetítő (30) Emberi kapcsolatok (36) Alámerült atlantiszom (142) Sport (729) Rejtőzködő magyarország (168) Mozaik (83) Jobbegyenes (2778) Kultúra (6) Mondom a magamét (7501) Belföld (10) Autómánia (61) Történelem (17) Nagyvilág (1309) Titkok és talányok (12) Életmód (1) Szépségápolás (15) Tereb (146) Gazdaság (702) Irodalmi kávéház (537) Politika (1582) Mozi világ (440) Nézőpont (1) Gasztronómia (539) Heti lámpás (310) Egészség (50)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>