Ma 2024 március 29. Aguszta napja van. Holnap Zalán napja lesz.
9b91ce8d073eeae246bdec4900af2454.jpg

Boros Imre: Monetáris politika Izlandon

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Az izlandiak nem szerettek volna azért évtizedekig szűkölködni, mert három magánbank hatvanmilliárd dollárt elspekulált.      

A hazai sajtó csak kivételes ritkasággal tudósít olyan külföldön történt eseményekről, amelyek nem sorolhatók a jól beverklizett fősodorbeli gondolati körbe, a politikailag mindenben „korrekt” mondanivaló tárgykörébe. Az ilyen ügyek pedig egyre szaporodnak. Ezzel párhuzamosan a nemzetközi sajtó hasábjai egyre nagyobb mértékben telnek meg valótlanságokkal és megvezetésekkel. Elég ha elolvassuk Udo Ulfkotte magyarra is lefordított könyvét (Megvásárolt újságírók), hogy valós képet kapjunk a tényszerűségek és tudósítások közötti szakadékról. Akkor meg végképp hallgatnak, amikor a világgazdaságnak a fősodor által kikövezett bázistételei látszanak felborulni.

Ha ilyesmi történik a pénzügyekben, akkor egy pisszenést sem hallani. Ott ugyanis minden véglegesen és visszavonhatatlanul kőtáblára van vésve, legalábbis a fősodorban álló média így gondolja. A kevesebb mint félmillió állampolgárral büszkélkedő ország, a hajdani halásznemzet mára a létnívó magas fokára ért el, ami a múlt évtized végén egyik napról a másikra veszni látszott. Addig Izland is a divatos fősodorbeli gazdasági irányelveket vallotta, ahogy azt hajdanán a chicagói monetarista iskola klasszikusnak mondott, többszörösen is Nobel-díjakkal elismert közgazdász tudósai kőbe vésték. Csak semmi keynesi gondolat, az államnak semmi köze a gazdasághoz, legyen neutrális, és hagyja a piac szereplőit alkotni.

Az állami cégeket magánosítani kell, beleértve a bankokat is, a parlament meg foglalkozzon azzal, hogy a kis ország mikor kíván belépni az Európai Unió­ba, aminek a legfontosabb akadálya az izlandiak vitája a bizottsággal a halászás szabályairól. Végül is, halász nemzet lennének, vagy mi? A privatizált bankok el is kezdtek „alkotni”… Három privatizált pénzintézetük hamarosan a sokszorosát produkálta az izlandi GDP-nek üzleti volumenben. Virágzott az üzlet, röpültek a milliós bónuszok a bankzsenik számláira, a nemzetközi gazdasági szaklapok nem győzték dicsérni az izlandi innovatív pénzügyi gondolkodást és megoldásokat. Azonban, látva a közeli pénzügyi összeomlásukat, a bankok rendkívül magas hozamokat ígértek külföldi gazdag magánbefektetőknek, főként az Egyesült Királyságból és Hollandiából, hogy friss pénzt pumpáljanak a bankjaikba.

Gyűltek is az összegek a bankok számláin, de a krach mégis beütött, mégpedig hatvanmilliárd dollár fizetetlen számla formájában. Ez a csöppnyi ország sokévi GDP-jével volt egyenlő, pénzügyi segítség nélkül remény sem volt a talpra állásra. Ahol nagy az ínség, közel a segítség, mondja a szólás. Valóban, a valutaalap, az Európai Unió, sőt néhány, a bajban érintett állam is segítséget ajánlott, de cserébe azt kérte, hogy az izlandi családok évtizedekre legyenek szívesek éves szinten mintegy tízmillió forintnyi jövedelemről lemondani, hogy a segítségként kapott összeg és az ehhez kapcsolódó kamat visszafizethető legyen. Ezt tartalmazta az ajánlott mentő-, illetve megszorítócsomag.

Az izlandi kormány benne is lett volna a megoldásban, de a népnek (a választónak) ez nem tetszett, és elzavarta a kormányt. Az izlandiak nem szerettek volna azért évtizedekig szűkölködni, mert három magánbank hatvanmilliárd dollárt elspekulált, elegük volt abból az életből, amit őseik évszázadokig élek, amikor jószerivel a halászat volt az egyetlen kenyérkereset. A következő kormány népszavazást írt ki, hogy ki kell-e fizetnie az izlandi választóknak a becsapott külföldi befektetőket, akiknek a bankok mesés hozamot ígértek. Hát nem kell – szólt a nép hangja a népszavazáson. És így is jó volt a „nemzetközi közvéleménynek”, amely azóta sem hallatta bíráló hangját az ügyben, inkább bölcsen hallgatott. Az angol és holland kárvallottakat pedig saját kormányuk kárpótolta, hogy csend legyen. Az eset 2008–2009-ben történt, a máig le nem zárt pénzügyi krízis nyitányaként. Azóta az izlandi központi bank is sokat töprenghetett arról, hogy mennyi szabadságot adjon a területén működő pénzintézeteknek, hiszen jócskán rászolgáltak a bizalmatlanságra.

A bankok normális körülmények között betéteket gyűjtenek, és hiteleznek. Rendes körülmények között jóval többet hiteleznek, mint amennyi betétet gyűjtöttek. A jegybank azért, hogy a bankok mindig fizetni tudjanak az ügyfeleknek biztonsági betéteket (kötelező tartalékolás) képeztet a bankokkal, amit kötelesek a központi bankban tartani a begyűjtött betétek néhány százalékának erejéig. Nemrég azonban megvonta a bankok jogát, hogy a számlákon hitelként pénzösszegeket írjanak jóvá a vállalkozások részére. Minden esetben ő maga dönti el, hogy az adott ügyre folyósít-e koronát, vagy megtagadja. Azt is a központi bank óhajtja a jövőben eldönteni, hogy külföldi devizáért ad-e majd hazai pénzt, vagy sem. Fenntartja magának a jogot, hogy minden egyes új korona kibocsátásáról maga rendelkezzen. Így módja nyílik arra, hogy a spekulatív pénznyomtatást, valamint a hazai pénz árfolyamának kívülről jövő drasztikus mozgatását végképp kiküszöbölje.

Egyszóval a hazai pénznek újra urává kíván válni, minő tragédia. Közben az amerikai Federal Reserve Bank meg bedöglött követeléseket vásárolt hónapokig sok mil­liárd dolláros összegben a kereskedelmi bankoktól, hogy a bajból kirántsa őket, és azok tovább spekulálhassanak, mesés profitokat csináljanak, és bónuszokat meg osztalékokat fizethessenek. Izland ezekből a friss dollárokból ezúttal már nem kér, annyi biztos. Az izlandi koronán (és az ország népén) ugyan ezúttal ne kufárkodjon senki. A chicagói monetáris iskola elhunyt nagyjai, Milton Friedmannal az élen, most forognak a sírjukban, élő tudósai pedig szaporán böngészik az internetet, hogy találnak-e ellenszert a példátlan unortodoxia ellen, de hallgatnak, mert nincs mit mondaniuk.

Boros Imre – magyarhirlap.hu

Tisztelt olvasók! Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Flag Polgári Magazin facebook oldalát, a következő címen: ]]>https://www.facebook.com/flagmagazin]]>
- Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!

Köszönettel és barátsággal!

www.flagmagazin.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Irodalmi kávéház (537) Egészség (50) Flag gondolja (36) Vetítő (30) Életmód (1) Mozi világ (440) Heti lámpás (310) Kultúra (6) Belföld (10) Gasztronómia (539) Tv fotel (65) Jobbegyenes (2778) Alámerült atlantiszom (142) Történelem (17) Gazdaság (702) Rejtőzködő magyarország (168) Autómánia (61) Politika (1582) Nézőpont (1) Nagyvilág (1309) Sport (729) Tereb (146) Mozaik (83) Mondom a magamét (7501) Emberi kapcsolatok (36) Titkok és talányok (12) Szépségápolás (15)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>