Ma 2019 december 08. Mária napja van. Holnap Natália napja lesz.
3c2a3e4ea913595dee538a615f6e7387.jpg

Boros Imre: Félretájékoztatás 1.

Flag

Szöveg méret

Még nincs értékelve

Egyes híreket valós jelentőségükhöz képest túlhangsúlyoznak, másokat meg, ha éppen említenek is, valós jelentőségük alatt szerepeltetnek.

A politikai hírek közül a kedvelt iskolapéldám a tőlünk ezer kilométerre fekvő és lakossága számát, világgazdasági jelentőségét tekintve elenyésző Izrael. Az országból sokszorosan több híradás érkezik, mint a velünk szomszédos országokból. Pedig a közönség szempontjából hasznosítható információkban lenne sok hasonlóság. Izrael is kis gazdaság, hasonlóan a minket körülvevő országokéhoz. Izraelben is – hasonlóan a minket körülvevő országokhoz – jelentékeny magyar nyelvű népesség él.

Izrael a magyar híranyag kedvence, míg a környező országokról alig szólnak a krónikák. Nekünk fontos információkról, mint például az ott élő magyarok helyzetéről, sokszor csak kerülőutakon értesülünk. Az aktuális politikai híreken túl engem azonban sokkal jobban foglalkoztatnak a gazdaságról generált hírfolyamban fellehető, kiáltó aránytalanságok, amikor a hazai publikumnak közömbös híreket unásig ismételgetik, a valóban érdekes és a közönség számára igazán lényegbevágóak pedig vagy elsikkadnak, vagy jelentőségük alatt szerepelnek.

A teljesség igénye nélkül csak a legbántóbb aránytalanságokat veszem most sorra. Kezdjük a gazdasági híradások slágerhírével, a bruttó társadalmi termék – vagy ahogy a közönség már régóta ismeri, a GDP (dzsídípí) – körüli ügyekkel. A definíció szerint ez nem más, mint a hazánkban egy naptári év alatt megtermelt összes javak pénzegységben (euróban, forintban) kifejezett értéke. Már a definíció alkalmazásával kapcsolatban is felmerülnek komoly kételyek. Ma ugyanis hazánkban nagyon meghatározó a külföldi tőke szerepe. Kiváltképp igaz ez a hazánkon keresztül folytatott export- és importtevékenységre. Az ország teljes gazdasági teljesítményének döntő hányadát kitevő exporttevékenység döntő hatással van a jólétünkre – ha az éppen sikeres.

A multik sokat exportálnak és importálnak. S máris felmerül a kérdés, hogy akkor mi a mi GDP-nk? Úgy kell ezt számolni, hogy milyen áron hagyja el az export az országot, vagy úgy lenne igazán fair, ha azt is ki lehetne számolni, hogy a tőlünk kivitt termékek végül a piacon milyen áron kelnek el. Nyilván az utóbbi lenne a helyes, hiszen a GDP a definíció szerint azt határozza meg, hogy mekkora a nálunk előállított termékek teljes értéke valamilyen pénznemben kifejezve. Természetesen a kérdés csak elméleti, mert a valóságos értékesítési árakról a GDP-t megállapító hatóságainknak fogalmuk sincs, és nem is lehet, mert ez a külföldi cégek szigorú üzleti titka.

Valójában tehát nem tudjuk, hogy mennyi az annyi, azaz, hogy mennyi értéket állított elő egy meghatározott évben a magyar gazdaság. Mégis nagy a hűhó a GDP körül. Hivatalosan szinte ebben mérjük a boldogulásunkat. Aggódva figyeljük a havi, a negyedévi, a félévi és főként az éves összehasonlító adatokat, és ebből vonjuk le hivatalosan a messzemenő következtetéseket. Summásan, ha az így származtatott GDP-adatok nemzetközi összehasonlításban is jók, akkor nagy az ujjongás, ha meg egy kicsit lecsúszunk, akkor el is kenődünk. Szóval, ennyit a GDP-ről, tehát a nagy semmiről dől a szószátyár „tájékoztatás”. Ami meg valóban lényeges lenne, arról meg jórészt sűrű a hallgatás. A jövedelemről, a nemzet jövedelméről, amit majd jóléte fedezetére el tud költeni.

Évekkel ezelőtt egy statisztikus középvezetőt faggattam, mert semmiféle adatot nem találtam arra, hogy a legutolsó rendszerváltás előtti évhez viszonyítva miként alakult a nemzeti jövedelmünk, az a bizonyos GNI. Az volt a válasz, hogy ilyen adat nincs. (Szerintem azóta sincs, vagy nagy a titok körülötte.) Amikor tovább szorongattam az illető statisztikust az okokat firtatva, hogy nem vagyunk-e kíváncsiak anyagi viszonyaink valós alakulására az elmúlt negyedszázadban, kínjában azzal tért ki a válasz elől, hogy csak 1995-ig vannak az adatok kimunkálva. Ez is csak azért történt, mert erre kötelezett bennünket az Európai Bizottság.

Ezek szerint őket jobban érdekli a mi jövedelmi helyzetünk alakulása, mint bennünket. Furcsa állapot, és egyben elítélendő hozzáállás. Az unió ugyanis nem a GDP-hez, hanem az ország tényleges jövedelmének alakulásához igazít bizonyos dolgokat, s a fejlettségi szintet is ezen méri, mert tudja, hogy a GDP egy nagy kamu. Célszerű lenne a GDP–GNI-ügyben is felvenni a lépést, ugyanis a valós tájékoztatásnak lehet igazi mozgósító ereje. A 2010 utáni nemzetérdekű gazdaságpolitikában ugyanis népjóléti szempontból nem az volt a lényeg, hogy miként alakult a GDP, hanem hogy – szinte ettől függetlenül – miként alakult a hazai jövedelem, a GNI.

Az intézkedések egész sora szolgálta a célt, hogy függetlenül a GDP alakulásától és a köré varázsolt számbűvész mutatványoktól, jelentős javulás következett be a jövedelmekben. Ezt szolgálta a rezsicsökkentés, a devizahitelek kivezetése, de a világpiac is a segítségünkre sietett, amikor kegyesen lementek az energiaárak. Ehhez járult hozzá nagyban a jegybank nemzetérdekű monetáris politikája azzal, hogy az egekből a földre szállította le a kamatokat. Ezért jutottak források jelentős reálbér-, illetve reálnyugdíj-emelésre és egyéb jóléti intézkedésekre. Emiatt döntött rekordot az idei kiskereskedelmi forgalom, emiatt volt soha nem látott roham az üzletekben karácsony előtt; mert volt pénz, volt jövedelem, és sokkal több, mint azt a GDP alakulásából ki lehetett volna következtetni.

Ugyancsak túlhangsúlyozott a hírfolyamban a tőzsde szerepe. A cégek részvényeit döntő részben külföldiek tulajdonolják, adják-veszik, tehát a hazai média nélkül is pontosan tájékozódnak. Egyébként a tőzsdén jegyzett cégek tőkéje a hazánkban működő tőkének is csak a csekély hányada. A tízmillió magyar kilencvenkilenc százalékát ez hidegen hagyja. Mégis reggel azzal kelünk, este azzal fekszünk, hogy csatornák százain más sem zeng, mint hogy mit csinált ma a BUX.

(folytatjuk)

Boros Imre - ]]>www.magyarhirlap.hu]]>

Tisztelt olvasók! Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Flag Polgári Magazin facebook oldalát, a következő címen: ]]>https://www.facebook.com/flagmagazin]]>
- Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!

Köszönettel és barátsággal!

www.flagmagazin.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Belföld (5) Jobbegyenes (1646) Politika (1571) Mozi világ (440) Egészség (50) Életmód (1) Tereb (138) Szépségápolás (15) Irodalmi kávéház (474) Mondom a magamét (4138) Kultúra (4) Mozaik (42) Autómánia (61) Vetítő (37) Flag gondolja (33) Sport (729) Nagyvilág (1440) Történelem (13) Alámerült atlantiszom (142) Emberi kapcsolatok (36) Tv fotel (65) Gazdaság (633) Rejtőzködő magyarország (171) Gasztronómia (539) Heti lámpás (219)
]]>eff]]>
]]>free speech]]>
]]>mti]]>